Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Vissza a jövőbe
14/04/2023 14:14
| Szerző: Arató András
Ha egy időutazó küldött találkozna a még pályájuk előtt állókkal, Hitlerrel, Sztálinnal, Torquemadával, Néróval, Idi Amin Dadával és elintézné ezeket a még ártatlanokat, súlyos és jogos büntetés várna rá. A múltra vonatkozóan nincs morálisan és jogi szempontból helyes megoldás. De mi a helyzet a jelennel?
Azt még nem tudom, hogyan hozom kontextusba a nyolcvanas évek szórakoztató filmtrilógiáját, de nem kell aggódni egy olyan országban, ahol minden lehetséges. Minden is.
Kiindulhatunk például abból, hogy az említett sci-fi amerikai. És hát, mint újra tudjuk, minden rossz forrása az USA.
Világháború küszöbén állunk, mert a Nyugat támogatja Ukrajnát. Nem azért állt elő ez a veszélyes helyzet, mert Oroszország megtámadta az ő hadseregével a szomszédját, azzal a békés és nemes szándékkal, hogy egyrészt tőle területeket kebelezzen be, másrészt megbuktassa a demokratikus választásokon győztes Zelenszkijt, hanem mert a Hanyatló fegyvereket, pénzt és bátorítást ad a honunk és a medve közé szorult kietlen mezőnek. 1956-ban is kis híján kirobbant a harmadik, akkor is a NATO-tagok voltak a hibásak, csak pont fordítva, minthogy nem segítették a magyar szabadságharcot.
A magyar polgárokat hitelesen, színesen és sokoldalúan tájékoztatják a lelkiismeretes médiamunkások az Origótól a nemzetünkről elnevezett betűhordozón át az állami harsonákig. Elég csak néhány címet magunkévá tenni, máris tudjuk, mi befolyásolja negatívan a jobb sorsra érdemes légy életkilátásait (ti. hogy mitől döglik):
„Megint lebukott Amerika: minden szövetségesét elárulja és hátba szúrja.”
„Itt a német döntés, ami miatt kitörhet a harmadik világháború.”
„Itt az ukránok újabb elképesztő terve - a magyarellenes ukrán külügyminiszter világháborús provokációja.”
„Háborús pszichózisba került a transzatlanti térség a KDNP szerint.”
Ha mégis akadna valaki a Kárpát-medencében, akit az említett köznevelési missziót betöltő médiumok elkerülnek, őt a kormányzat reklámmal segíti az eligazodásban:
„Brüsszel belesodorna minket a háborúba. Az Európai Parlament fegyvereket, harckocsikat, vadászgépeket és rakétarendszereket küldene a frontra. Ez világháborúhoz is vezethet… Magyarországon is vannak olyan politikusok, akik támogatják a fegyverküldést. De a kormány nem akarja, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba… Csak az azonnali tűzszünet jelenti a megoldást. Békét és biztonságot akarunk!”
Szorgos kormányunk fáradságot és a pénzünket nem kímélve tesz meg mindent a tisztánlátásunkért.
Товарищи, конец! Ruszkik, haza! – micsoda korszerűtlenségek ezek a régmúltból, a három évtizeddel ezelőtti korból! Helyben is vagyunk, kapocsra leltünk: Marty McFly (Michael J. Fox) is éppen harminc évet abszolvált az x-tengelyen visszafelé az első utazása alkalmával.
Martynak a születése előtti években az a küldetése, hogy összehozza a szüleit, mert ha nem sikerül neki, meg sem születik, akkor pedig nem tud visszautazni a frigyet katalizálandó, és megint csak nem jön a világra, immár duplán. Izgulunk rendesen, de végül sikerül a bravúr, létrejön a lamúr, harminc év múlva újra meg lehet csinálni a filmet. Vagy egy másikat.
Zemeckis filmje leragad egy kis családi magánproblémánál, holott lehet a felvetésnek a történelmet alapvetően befolyásoló dimenziója is. Megy a küldött az időutazásba, feladatai vannak az emberiség múltjának boldogabbá tétele érdekében, találkozások a még pályájuk előtt állókkal, Hitler, Sztálin, Torquemada, Néró, Idi Amin Dada – igen ám, de ha elintézi ezeket a még ártatlanokat, súlyos és jogos büntetés vár rá.
Lássuk be, a múltra vonatkozóan még akkor sem találnánk morálisan és jogi szempontból is helyes megoldást, ha megvalósulhatna az időutazás. Mondhatnánk, „utólag már szabhatjuk”.
Na de a jelennel, azzal mi a helyzet?
