Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Az “ellenségeskedés ördöge” – Dési János jegyzete
29/04/2024 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Fejtő Ferenc bölcs ember volt, és elég jól ismerhette az “ellenségeskedés ördögét” – nemhiába óvott ettől. Arra azonban ő sem számított, hogy az ördög ezúttal megint piros-fehér-zöld mackóruhát húz magára, időnként Louis Vuitton kiszerelésben – és innen indul az európai értékek elleni támadásra.
Bár a közvélekedés szerint Magyarországon csak rossz dolgok történnek – és erre aztán rogyásig tudunk példákat mondani – éppen húsz éve nagyonis jó esett meg az országgal. Teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak – tulajdonképpen szerdán egész napos hejehujákkal és vigaszságokkal kellene felidézni mindezt. Magyarország oda került, ahová mindig is tartozni szeretett volna, ahová valójában mindig is tartozott: Európához.
Ahogy a csatlakozás napján megjelent cikkében Fejtő Ferenc írta: “Nyolcvanöt évet kellett várnunk, több búval, mint örömmel megrakodva ahhoz, hogy megnyíljon előttünk az Európai Unió kapuja. Abban a tudatban lépünk be, hogy ami vár bennünket, nem a Paradicsom. Az Európai Unió nem törli el a nemzeteket, csak elvárja tőlük, hogy kiűzzék magukból az ellenségesség ördögét. Több mint egy földrész, és több mint egy szövetség, inkább egy nagyobb, egy magasabb rendű szolidaritás a nemzetek között. Ugyanakkor erre az Európára érvényes az a meghatározás, amelyet Széchenyi István adott a magyar nemzetnek: nem volt, hanem lesz. Olyan lét lesz ez, amelynek fejlesztésében ezentúl mi is részt veszünk, amelyben a szabadságot nem csak élvezni fogjuk, hanem – amint azt Goethe Faustjában előre mondotta – szabadok leszünk, de annak tudatában, hogy ezért a szabadságért minden nap újra meg kell küzdeni, hogy ezentúl nem csak a saját országunk sorsáért leszünk felelősek, hanem a civilizáció sorsáért - mégpedig az egyetemes civilizációért.”
(Fejtő Ferenc: A nagy illúziótól a nagy eseményig, Magyar Hírlap, 2004. május 1.)
Fejtő bölcs ember volt, és elég jól ismerhette az “ellenségeskedés ördögét” – nemhiába óvott ettől. Arra azonban ő sem számított, hogy az ördög ezúttal megint piros-fehér-zöld mackóruhát húz magára, időnként Louis Vuitton kiszerelésben – és innen indul az európai értékek elleni támadásra.
2004. május elseje nagy nap, érdemes lenne egyszer eljátszani azzal, hogy összegyűjtjük, akik már tudatosan élték meg ezt a napot, mit tettek akkor, hogyan telt ez a május elsejéjük. (Én egy kis Káli-medencei faluban, Monoszlón ünnepeltem - 2004. május elseje emlékezetes nap, bár akkor már évek óta úgy számoltunk, feltartóztathatatlan eljön a csatlakozás.)
Néhány nappal később a pesti Andrássy út sarkán futottunk össze egy kollégámmal. Sokat látott, tapasztalt szerkesztő, aki így foglalta össze a lényegét az Európai Uniós csatlakozásnak: Most sokat romlott a magyarok önsorsrontási esélye.
Kétségtelen, ha nem lenne EU ma bizonyára sokkal, de sokkal rosszabb lenne.
De az önsorsrontás erejét, hatékonyságát, úgy tűnik, alábecsültük. Az EU ma annyira hozzátartozik az életünkhöz, mondjuk, mint a telefon. El lehet azt magyarázni, egy 2004-ben születettnek, hogy voltak idők, amikor egy telefon előfizetésre éveket kellett várni. (Az 5800 lakásos Gazdagréten egy telefonfülke volt csak sokáig). A telefon ma mindenki zsebében ott pittyeg, nélküle megáll a világ. Az EU ugyanígy az életünk mindennapi tartozéka lett, észrevétlenül hozzánk nőtt. Az utazási szabadság, a választék a boltokban, a harmonizáció, a demokratikus jogállam elvei - akarom mondani, ez utóbbival akad egy kis gond.
Az EU-nak nyilván akadnak hibái és az elmúlt éveknek tanulságai. Például, hogy egy szégyentelen, putyinista, korrupt diktatórikus hatalom milyen akadálytalanul, könyörtelenül képes rombolni az európai értékeket.
Az “ellenségeskedés ördöge” – közös szégyenünkre – ma Dezső vagy Béla vagy Aranka, de valami magyar nevet visel. A következő évek programja tehát leszerelni és nyugdíjba küldeni ezt a csúnya ördögöt.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. április 29-i adásában hangzott el.
