Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Európa és én – Selmeci János jegyzete
3/05/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hálisten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Az öltönyös Medgyessy Péterre emlékszem a tévéből, meg arra, hogy mekkora dolog volt csak úgy átsétálni Szlovákiába a határon. Édesanyámmal és nagyapámmal mentünk át az elvileg onnan származó elődeink neveit keresni a temetőben. Nos elődöket nem találtunk, és nekem 12 évesen nem sokat jelenthetett az Európai Uniós csatlakozás, de azért csak különlegesnek, ugyanakkor mégis teljesen normálisnak tűnt, hogy útlevél nélkül átmegyünk egy szomszédos országba, ahol ráadásul a családunk egykori tagjai éltek.
Szóval mióta igazán az eszemnél vagyok, Magyarország az Európai Unió tagja, és nekem ez olyan természetes, ahogy az Alföld, a Balaton meg a János-hegyi kilátó, sosem tudtam komolyan venni senkit, aki szerint ez lehet másként, mert ebben az Európában lehet a legjobban és a legszabadabban élni, és ezt mi magyarok jól tudjuk.
Nekem európai identitásom különösebben nincsen, nem tüntetnék uniós zászlóval, de nem is szedném be az erkélyről, ha ma ott este ott találnék lengedezni egyet. Európai Uniós magyar vagyok itthon is meg máshol is, nagyobb biztonságban magyar, mint a nagy európai család nélkül lenne, ami néha csak egy ritkán látott nagybácsi vagy unokatestvér, de azért rokon.
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hál' isten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Voltam Brüsszelben az Európai Parlament épületében, ami tud magyarul, és minden szegletében azt üzeni, hogy mi így együtt egy nagy közösség vagyunk, onnan nézve mintha működne is az egész, itthonról már inkább recseg-ropog, recsegünk-ropogunk benne mi is, recseg-ropog a nagy egész is, sokszor mintha kifelejtenénk a nagy Európából magát az embert, sokszor nem vesszük magunkat elég komolyan, mintha nem éreznénk, hogy a szabadság, a jólét hatalom is, amivel jobban is lehetne élni, amivel ide lehet csábítani mást, és amit meg kell őrizni a legnehezebb időkben is.
Én az örök válság, az európai szabadságjogok sérelmei, az alkalmatlan meg a senki által meg nem választott európai politikusok ellenére hiszek a nagy európai projekt és benne Magyarország sikerében, a recsegés-ropogás ellenére is itt lesz a legjobb élni, tartozunk valahová, sőt mi vagyunk azok, magyarok Európában, Európa Magyarországon, egy boldog összenézés a repülőn, és sok ember, akiknek most még messze van, de majd hozzájuk egyre közelebb jön Európa.
Remélem.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. május 3-i adásában hangzott el.