Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Gábor György: Fóliát egész Magyarországra!
17/11/2023 09:38
| Szerző: Gábor György
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarságot háromlábú székhez hasonlította. Márpedig a háromlábú szék nem jut az ember eszébe véletlenül .. Gondolatok Dúró Dórának ajánlható újabb darálnivalókról, Csák János esetleges újabb feladatairól és transzállapotban előadott politikai jövendölésekről.
Nagy dolog történt a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén, Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis a magyarságot egy háromlábú székhez hasonlította.
Márpedig a háromlábú szék nem jut az ember eszébe véletlenül, hiszen minden háromlábú széknek az archetípusa a delphoi jósda legfontosabb kelléke, a τρίπους (tripusz), vagyis az a háromlábú szék, amelyen Püthia papnő ült. A papnő megrágott növényi eredetű tudatmódosító hallucinogének, valamint a földből előtörő édeskés illatú vulkanikus gázok hatására epilepsziás rohamhoz hasonló transzállapotba került, s az Apolló istentől eredő jóslatait artikulálatlan hangon adta elő, amelyet aztán a segédei érthető nyelvre fordítottak le. Gyakorlatilag nem született olyan politikai döntés, amely előtt ne kérték volna ki a görögök Püthia tanácsát.
Vagyis Magyarország egy háromlábú szék (special thanks to Semjén), amelyről artikulálatlan hangon és érthetetlen nyelven, epilepsziás rohamhoz hasonló transzállapotban szokták előadni a politikai jövendöléseket.
Ám, hogy teljes legyen Semjén hasonlata, Hérodotosztól tudjuk, hogy a politikai jóslatokat az állami költségen eltartott és az uralkodókkal együtt utazgató és lakomázó püthioszok (afféle korabeli KESMA-legények) őrizték (Hérodotosz 6,57 – Bp. 1989. 419.), így aztán nem csoda, hogy Hérodotosz tendenciózus politikai célzatú szöveghamisításokról is kénytelen volt beszámolni: például, amikor egyikük felolvasta a jóslatot „csak a legkedvezőbbeket válogatta ki”, a kedvezőtleneket „elhagyta” (Hérodotosz 7,6 – 458.), azaz tényleg pont úgy zajlott minden, ahogy ezt az állami költségen el- és kitartott, az uralkodóval együtt utazgató és lakmározó KESMA-termékek szolgahada teszi napi rendszerességgel.
Ám van egy ennél sokkalta nagyobb baj. Diodórosz Történeti Könyvtárában annak is hangot adott, hogy „bizton állíthatom, a mai napig valamennyi bronzállvány ennek a háromlábú építménynek az utánzásaként készül.” Vagyis minden szakrális célokat szolgáló háromlábú bronzállványt a tripusz mintájára alkottak meg.
Mi ezzel a probléma?
Diodórosz ugyanis folytatja: „A papnők szüzek voltak, mert köztudottan a szüzek a legalkalmasabbak az orákulum információinak őrzésére.” Csakhogy valamikor megjelent ott egy Ekhekratész nevű férfi, aki beleszeretett az egyik szépséges szűzbe és elcsábította. „Azóta törvény mondja ki, hogy ne szűz prófétáljon, hanem idős nő, szűznek kijáró jelmezben, hogy emlékeztessen a régi idők prófétáira.”
Nos, ha a Pompeii-ben megtalált, s a háromlábú székről mintázott bronzállványra tekintünk, amelyet a nápolyi Archeológiai Múzeumban őriznek, egyből világos lesz, hogy a széklábakat formázó három szatír feltehetően még a szűz prófétanők idején járhatott arrafelé.
Mindenesetre, ha Semjénnek igaza van, s Magyarország tényleg háromlábú szék, akkor most lehet lefóliázni egész Magyarországot, vagy kiadni Dúró Dórának, hogy darálja le teljes egészében, de legalább Csák János segedelmével tiltassa ki a Kárpát-medencéből a 18 éven aluliakat.
