Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Gábor György: Fóliát egész Magyarországra!
17/11/2023 09:38
| Szerző: Gábor György
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarságot háromlábú székhez hasonlította. Márpedig a háromlábú szék nem jut az ember eszébe véletlenül .. Gondolatok Dúró Dórának ajánlható újabb darálnivalókról, Csák János esetleges újabb feladatairól és transzállapotban előadott politikai jövendölésekről.
Nagy dolog történt a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén, Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis a magyarságot egy háromlábú székhez hasonlította.
Márpedig a háromlábú szék nem jut az ember eszébe véletlenül, hiszen minden háromlábú széknek az archetípusa a delphoi jósda legfontosabb kelléke, a τρίπους (tripusz), vagyis az a háromlábú szék, amelyen Püthia papnő ült. A papnő megrágott növényi eredetű tudatmódosító hallucinogének, valamint a földből előtörő édeskés illatú vulkanikus gázok hatására epilepsziás rohamhoz hasonló transzállapotba került, s az Apolló istentől eredő jóslatait artikulálatlan hangon adta elő, amelyet aztán a segédei érthető nyelvre fordítottak le. Gyakorlatilag nem született olyan politikai döntés, amely előtt ne kérték volna ki a görögök Püthia tanácsát.
Vagyis Magyarország egy háromlábú szék (special thanks to Semjén), amelyről artikulálatlan hangon és érthetetlen nyelven, epilepsziás rohamhoz hasonló transzállapotban szokták előadni a politikai jövendöléseket.
Ám, hogy teljes legyen Semjén hasonlata, Hérodotosztól tudjuk, hogy a politikai jóslatokat az állami költségen eltartott és az uralkodókkal együtt utazgató és lakomázó püthioszok (afféle korabeli KESMA-legények) őrizték (Hérodotosz 6,57 – Bp. 1989. 419.), így aztán nem csoda, hogy Hérodotosz tendenciózus politikai célzatú szöveghamisításokról is kénytelen volt beszámolni: például, amikor egyikük felolvasta a jóslatot „csak a legkedvezőbbeket válogatta ki”, a kedvezőtleneket „elhagyta” (Hérodotosz 7,6 – 458.), azaz tényleg pont úgy zajlott minden, ahogy ezt az állami költségen el- és kitartott, az uralkodóval együtt utazgató és lakmározó KESMA-termékek szolgahada teszi napi rendszerességgel.
Ám van egy ennél sokkalta nagyobb baj. Diodórosz Történeti Könyvtárában annak is hangot adott, hogy „bizton állíthatom, a mai napig valamennyi bronzállvány ennek a háromlábú építménynek az utánzásaként készül.” Vagyis minden szakrális célokat szolgáló háromlábú bronzállványt a tripusz mintájára alkottak meg.
Mi ezzel a probléma?
Diodórosz ugyanis folytatja: „A papnők szüzek voltak, mert köztudottan a szüzek a legalkalmasabbak az orákulum információinak őrzésére.” Csakhogy valamikor megjelent ott egy Ekhekratész nevű férfi, aki beleszeretett az egyik szépséges szűzbe és elcsábította. „Azóta törvény mondja ki, hogy ne szűz prófétáljon, hanem idős nő, szűznek kijáró jelmezben, hogy emlékeztessen a régi idők prófétáira.”
Nos, ha a Pompeii-ben megtalált, s a háromlábú székről mintázott bronzállványra tekintünk, amelyet a nápolyi Archeológiai Múzeumban őriznek, egyből világos lesz, hogy a széklábakat formázó három szatír feltehetően még a szűz prófétanők idején járhatott arrafelé.
Mindenesetre, ha Semjénnek igaza van, s Magyarország tényleg háromlábú szék, akkor most lehet lefóliázni egész Magyarországot, vagy kiadni Dúró Dórának, hogy darálja le teljes egészében, de legalább Csák János segedelmével tiltassa ki a Kárpát-medencéből a 18 éven aluliakat.
