Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Hajtány – Józsa Márta jegyzete
24/03/2024 12:00
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Az erdélyi magyar iskolák közül sokba megérkezett az ukáz, hogy kötelező elmenni – persze saját költségre – megnézni a Petőfi-filmet.
Réges-régen volt napközis nevelő koromban kellett megismerkednem azzal a nem várt helyzettel, hogy november hetedikén szovjet filmet kellett kötelezően megnézniük az iskolásoknak.
Magam, aki másfajta kötelezőkön nőtten fel, kíváncsian vittem el a nebulókat a partizánfimre. Melyből egyetlen jelenetre emlékszem. Midőn a hős partizánlány egy kézi hajtású vasúti hajtánnyal megelőzi a gőzmozdonyt. Úgy, hogy kézigránátokat dob át fölötte azok a mozdony előtt felrobbannak, a jármű darabokra hullik, és a lány a hajtánnyal átsuhan az izzó vasdarabok és mozdonymaradványok között. Ő is győzött, gondolom az ügy is, és azt is régóta tudjuk, hogy a filmművészet régóta a propaganda legjobb szolgálólánya. Ez olyan gyönyörű volt – mondta egy lelkes harmadikos kislány – hogy még az E.T.-nél is jobban tetszett nekem, örültem, hogy véletlenül sikerült örömet okoznom neki. Azt hiszem az első szovjet film volt amit láttam életemben, abban az országban, amelyből akkoriban menekültem másfajta árnyalata volt a propagandának. Akkor még.
Most meg az a nagy helyzet, hogy az erdélyi magyar iskolák közül sokba megérkezett az ukáz, hogy kötelező elmenni – persze saját költségre – megnézni a Petőfi-filmet.
Felháborodott szülők hívták a nagyon kevés megmaradt erdélyi független lapok egyikét, a Transtelexet, mondván, hogy elszoktak már a „kötelező” szótól. Azonban kiderült az is, hogy jóllehet, valóban fizetni kell a mozizásért olyan településeken is, hol egyáltalán nincs is mozi, bizonyára levetítik ott az ablakra feszített vászonra. De nem járnak ezért rosszul az ottani nebulók az importált propagandára szentelt kötelező két órával: kapnak egy tízes osztályzatot ajándékba magyarból, ott ugyanis ez a legmagasabb érdemjegy.
Hurrá, remélem ezt az onnan nézve anyaországnak nevezett NER-birodalomban is bevezetik, ha én szervezném úgy intézném, hogy csak az kaphasson ötöst, aki pozitívan értékeli a filmet, elnézve a reakciókat ez rá is férne. És igazán csak kötözködés az is, hogy akadt iskola, ahol reggel hétkor kezdték a napot, hogy beleférjen a mozizás is, meg az aznapra ütemezett, kötelező kompetenciafelmérés.
Amiatt azonban megnyugodhatnak a diákok: aligha fogják őket mostanság operába kényszeríteni, már csak azért sem, mert ott legalább tanulhatnának valamit. Mondjuk azt, hogy a ház dolgozói szerint mégsem a büfé visz mindent, és sokan sztrájkba léptek. A minap például a díszletmunkások, akik helyett az igazgató az irodai dolgozókat akarta beállítani díszletet pakolni. Pedig amúgy szűlátókörűség, hogy éppen ezt megnézni nem kötelezik a diákokat. Mert megérthetnék, hogy manapság a magyarságteljesítmény egyik csúcsa, ha sztrájk miatt még a Hunyadi Lászlót is a Don Giovanni díszletei előtt játszották a művészek. Ki tudja, még az is kiderülhetne, hogy Mozart magyar volt.
Nyomatékul a szünetben elszopogatnának, kizárólag a tánckar fenntartási költségeire való tekintettel – egy Mozart-golyót.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen március 21-i adásában hangzott el.
