
Sulyok Tamás a szívére vette - Kárpáti Iván jegyzete
Ha egy publicista kellemetlen szagú, légnemű anyagnak minősíti az államfőt, az nem az a kategória, mint amikor az államhatalom minden eszközét magának tudó politikus gerjeszt gyűlöletet emberek csoportjaival szemben.

Orbán = Le Pen - Dési János jegyzete
Marine Le Pen = közbűntényes sikkasztó. Vagyis ha Orbán = Marine Le Pen és Marine Le Pen = köztörvényes bűnözővel, akkor az annyi, mint Orbán = köztörvényes bűnöző.

Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.

Túlélés - Szénási Sándor jegyzete
"Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált" – mondja Hadja Lahbib válságkezelésért felelős biztos – "Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenállóképessége kihívásokkal nézhet szembe." Ezt úgy kell lefordítani, hogy háború lesz. Lehet. Talán nem. De lehetséges, hogy inkább igen. Éberség. Nem lehetünk olyan ostobák, mint a múlt század harmincas éveiben voltunk. Szóval készülni kell.

Az Alaptörvény szellemében – Selmeci János jegyzete
Bár rendes családos ember a közelébe nem megy, a Pride-on mégis összegyűlnek vagy ötvenezren, akiket a rend éber őrei a Hszi Csin-ping elvtárstól kölcsönkapott arcfelismerő kamerarendszer segítségével beazonosítanak, majd fejenként százezer forintra megbüntetnek.

A mi kis falvaink - Józsa Márta jegyzete
Ha víz nem is, de a lé dőlni fog, minden faluban lesz bankautomata, hozzá lehet majd jutni alaptörvényben foglalt jogunkhoz, a készpénzhasználathoz.

Tagosítás - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna igazán egy szót sem szólhat, amiért az amerikaiak a háta mögött tárgyalják le az oroszokkal a tűzszünet, és majd a béke kérdését is, mert az Unió is kiskorú státusban van. Nincs köze a nagyok dolgához, akkor se, ha amúgy az az ő legsajátabb dolga lenne: a végén megmondják neki, hogy merre hány óra, és alászolgája.

Maffiaállam mozgalmas hétköznapjai - Kárpáti Iván jegyzete
Most, hogy Matolcsy ment és a belpolitikai helyzet is kiélezett, nem kizárt, hogy példát statuálnak velük, megmutatják, hogy üldözi a korrupciót a jó cár, akit átvertek a bojárok. A rendőrség mindenesetre nyomoz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy ez nem egy tárgyalási stratégia része-e. Nyomásgyakorlás az állami szerveket felhasználva, hogy esetleg ebből az űrből is látható vagyonból, mennyi kerüljön át az uralkodó családhoz.
Konzekvencia – Józsa Márta jegyzete
3/03/2024 12:00
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Eddig vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.
Az a helyzet, hogy mindenből minden is következhet, a múltkor a debreceni kollégám azt mesélte el, hogy hogyan lehet a felelősséget kiterjeszteni egészen kreatív módon. Például a kommunizmus áldozatainak napja alkalmából az jutott eszébe a városi, terjedelmes számú kormánypárti képviselőcsapatnak, hogy az eddigi évtizedes gyakorlattal ellentétben megünneplik e jeles napot. Nagy felhajtás nem volt ugyan, de arra azért kitértek, hogy miután nem voltak ott ellenzékiek, nem lehettek ott olyanok sem, akik vállalják a felelősséget a múltért – lett légyen a léha, felelősséghárító politikus húsz vagy nyolcvan éves, jobbikos vagy momentumos, mindegy, a lényeg, hogy felelőtlenek. Nem határolódnak el sem a kommunizmustól, sem pedig a pdofil-mentegetéstől.
Nem olyan felelősek, mint a pedofilsegító-mosdatók, akik bezzeg tudják, ilyenkor mi a teendő. Mert a következetesség nagy úr, lásd a Nemzeti Múzeum friss igazgatójának pályázatát, kinevezését és ambícióit. Mert ugye elődje, L. Simon László igenis vállalta tetteinek következményeit, minthogy egy percig sem tiltakozott amiatt, hogy váratlanul kirúgták állásából. Abból, amelyre pedig szárnyaló politikai karrierjét cserélte, nem is olyan régen. De hát az igazgatói szék nagyon is billenékeny tud lenni olyankor, amikor birtoklóját maga az ellenzéki szót önkényesen bitorló, könyveket kiválóan daráló asszony saját szájúlag jelenti fel.
Ugye még emlékszünk: a World Press Photo 2023 kiállításon szerepelt egy meleg idősek otthona hétköznapjait bemutató sorozat is. Az intézmény – immár volt – igazgatója, L. Simon László megköszönte a képviselőnek, hogy ingyen reklámot csinált a kiállításnak. A hatalom nem volt humoránál, a költő-igazgató-vállalkozó politikus repült, mert ez nem egy következmények nélküli ország. Jött az új pályázat, komoly szakemberek indultak a még komolyabb szaktudást és tapasztalatot igénylő pozícióért, a nevető tizedik nyert közülük, akiről nem lehetett tudni azt sem, hogy indul egyáltalán, aztán kiderült, hogy nem egyszerűen a Nemzetinek lesz ő a direktora, hanem kap még egy teljes múzeum-holdingot is hozzá, jelesül a titkos pályázatról kiszivárgott hírek szerint őfelsége alája tartozik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Múzeum mellett az Országos Széchenyi Könyvtár, a Természettudományi-, az Iparművészeti és a vendéglátóipari múzeum is.

Oké. A holding szó amúgy angol eredetű, nagyjából birtoklást jelent, az üzleti életben pedig a cégek közti tulajdoni kapcsolatot tükröző, azon alapuló például cég, társaság, jogviszony. Az ilyen tulajdonviszony azt jelenti, hogy az adott cég tulajdonosa több más (különböző profilú) cégnek. Hogy a kultúrában mit jelent, azt nem tudjuk, és azt sem tudjuk, hogy az új csúcsvezér, Demeter Szilárd mit akar e nagyívű birtokkal. Tartok azonban attól, hogy megtudjuk hamarost. Eddig azonban vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.
A magam részéről amúgy eddig ennek az egész igazgatópályázatnak egyetlen következményével találkoztam: azzal, hogy elindult a szőröstalpú románozás Demeter nevének hallatán, kollektíve téve felelőssé egy milliós, magyar identitású közösséget egy akarnok Fidesz-kreatúra magatartásáért és tündökléséért. Az érintettek legalább kénytelenek lesznek viselni a felelősségüket. Mindannyian és apelláta nélkül, mint a bizarr kegyelmi ügy miatt lemondott közméltóságok. Konzekvensen levonhatják a konzekvenciákat.
Bár – ahogy a román közmondás tartja: csak az ökör következetes.