„Köszönjük
Publicisztika
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete

A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.

Konzekvencia – Józsa Márta jegyzete

3/03/2024 12:00

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

Eddig vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.

2024. február 29. Útszélen (2024. február 29., csütörtök 15:00)
48:19
00:00
Műsorvezetők: Józsa Márta Szerkesztők: Józsa Márta

Az a helyzet, hogy mindenből minden is következhet, a múltkor a debreceni kollégám azt mesélte el, hogy hogyan lehet a felelősséget kiterjeszteni egészen kreatív módon. Például a kommunizmus áldozatainak napja alkalmából az jutott eszébe a városi, terjedelmes számú kormánypárti képviselőcsapatnak, hogy az eddigi évtizedes gyakorlattal ellentétben megünneplik e jeles napot. Nagy felhajtás nem volt ugyan, de arra azért kitértek, hogy miután nem voltak ott ellenzékiek, nem lehettek ott olyanok sem, akik vállalják a felelősséget a múltért – lett légyen a léha, felelősséghárító politikus húsz vagy nyolcvan éves, jobbikos vagy momentumos, mindegy, a lényeg, hogy felelőtlenek. Nem határolódnak el sem a kommunizmustól, sem pedig a pdofil-mentegetéstől.

Nem olyan felelősek, mint a pedofilsegító-mosdatók, akik bezzeg tudják, ilyenkor mi a teendő. Mert a következetesség nagy úr, lásd a Nemzeti Múzeum friss igazgatójának pályázatát, kinevezését és ambícióit. Mert ugye elődje, L. Simon László igenis vállalta tetteinek következményeit, minthogy egy percig sem tiltakozott amiatt, hogy váratlanul kirúgták állásából. Abból, amelyre pedig szárnyaló politikai karrierjét cserélte, nem is olyan régen. De hát az igazgatói szék nagyon is billenékeny tud lenni olyankor, amikor birtoklóját maga az ellenzéki szót önkényesen bitorló, könyveket kiválóan daráló asszony saját szájúlag jelenti fel.

Ugye még emlékszünk: a World Press Photo 2023 kiállításon szerepelt egy meleg idősek otthona hétköznapjait bemutató sorozat is. Az intézmény – immár volt – igazgatója, L. Simon László  megköszönte a képviselőnek, hogy ingyen reklámot csinált a kiállításnak. A hatalom nem volt humoránál, a költő-igazgató-vállalkozó politikus repült, mert ez nem egy következmények nélküli ország. Jött az új pályázat, komoly szakemberek indultak a még komolyabb szaktudást és tapasztalatot igénylő pozícióért, a nevető tizedik nyert közülük, akiről nem lehetett tudni azt sem, hogy indul egyáltalán, aztán kiderült, hogy nem egyszerűen a Nemzetinek lesz ő a direktora, hanem kap még  egy teljes múzeum-holdingot is hozzá, jelesül a titkos pályázatról kiszivárgott hírek szerint őfelsége alája tartozik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Múzeum mellett az Országos Széchenyi Könyvtár, a Természettudományi-, az Iparművészeti és a vendéglátóipari múzeum is.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
 
Demeter Szilárd. Fotó:
MTI/Illyés Tibor
 
 

Oké. A holding szó amúgy angol eredetű, nagyjából birtoklást jelent, az üzleti életben pedig a cégek közti tulajdoni kapcsolatot tükröző, azon alapuló például cég, társaság, jogviszony. Az ilyen tulajdonviszony azt jelenti, hogy az adott cég tulajdonosa több más (különböző profilú) cégnek. Hogy a kultúrában mit jelent, azt nem tudjuk, és azt sem tudjuk, hogy az új csúcsvezér, Demeter Szilárd mit akar e nagyívű birtokkal. Tartok azonban attól, hogy megtudjuk hamarost. Eddig azonban vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.

A magam részéről amúgy eddig ennek az egész igazgatópályázatnak egyetlen következményével találkoztam: azzal, hogy elindult a szőröstalpú románozás Demeter nevének hallatán, kollektíve téve felelőssé egy milliós, magyar identitású közösséget egy akarnok Fidesz-kreatúra magatartásáért és tündökléséért. Az érintettek legalább kénytelenek lesznek viselni a felelősségüket. Mindannyian és apelláta nélkül, mint a bizarr kegyelmi ügy miatt lemondott közméltóságok. Konzekvensen levonhatják a konzekvenciákat. 

Bár – ahogy a román közmondás tartja: csak az ökör következetes.