Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Kardos András: Nagy Imre
16/06/2023 14:05
| Szerző: Kardos András
A mai hatalom semmit nem tud kezdeni Nagy Imrével. Noha Orbán Viktor éppen a Nagy Imre újratemetésétől számítja magát országos politikai tényezőnek, az ottani beszéde sem volt semmi más számára, mint út a hatalomhoz. Azt megszerezte, ám Kádár után ismét egy diktatúrát épített fel, magyarul ő sem, és rendszere sem tanult semmit Nagy Imrétől, aki a diktatúra funkcionáriusából a szabadságunk jelképévé fejlődött és változott.
Engedje meg az igen tisztelt Népbírósági Tanács, [hogy] pár szóval indokoljam a kegyelmi kéréssel kapcsolatos álláspontomat. A halálos ítéletet, amelyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részéről igazságtalannak tartom, indoklását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részéről, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek.
65 évvel ezelőtt kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst. Szilágyi Józsefet szintén, de ő már korábban meghalt. A többiek, Donáth Ferenc, Vásárhelyi Miklós és társaik sok éves börtönbüntetést kaptak. Nagy Imre fent idézett szavai a Bíróság előtt hangzottak el az utolsó szó jogán. Nagy Imre a "Kegyelmet nem kérek." beszédzáró gesztusával a szabadság magyar hőseinek sorába lépett. A kommunista politikus, akinek múltjában benne voltak a Szovjetunióban töltött évtizedek, benne voltak a kommunisták által elkövetett bűnök egy részében való feladatvállalások, de aki fokozatosan megértette, hogy demokratizálás nélkül nincs lehetőség az általa vágyott szocializmusra, aki, ha fokozatosan is, de magáévá tette a forradalom eszméit, sőt miniszterelnökként az élére is állt, és aki nem volt hajlandó kegyelmet kérni a forradalom árulóitól, a megtorlások és kivégzések gazembereitől; ez a Nagy Imre a magyar függetlenség és szabadság vértanúja lett.
Sokan, nagyon sokan fanyalognak Nagy Imrére, mert a múltja a szovjetekhez, a kommunista vezetőkhöz kötődik a totalitárius hatalom képviselőjeként. Nos, ez múltat nem kell szeretni, sőt, ám tudomásul kell venni: a legnagyobb emberi teljesítmény az, ha valaki képes túllépni a saját árnyékán, ha valaki életével és tettével bizonyítja, hogy az elnyomás és a diktatúra igenlésétől eljutott a forradalom igenléséig, és aki, mert emberi nagysága ezt diktálta, vállalta ezért a halált is, nem kért kegyelmet a forradalom gyilkosaitól.
Abban az országban, ahol ezrek és ezrek úgy cserélgetik a világnézetüket, hogy a szemük könnyes lesz saját árulásaiktól, akik gyáván, vagy csak alkalmazkodásból mindig átállnak a "napfényes oldalra", nos abban az országban ezer okunk van arra, hogy Nagy Imrét hősnek tekintsük. Nem kell vele mindenben egyetérteni, lehet kritizálni, hogy túl lassan értette mega népakaratot, de egyet nem lehet tőle elvitatni: amikor megértette, hogy mit kíván tőle a történelem, a magyar történelem, vállalta a sorsát, mint ahogyan vállalta a halálát is. Annál nincs nagyobb emberi erény, mint hogy valaki önkritikusan képes számot vetni saját múltjával, és aki képes levonni a fordulatának összes morális és egzisztenciális következményeit.
Nagy Imre beszéde a bíróság előtt örök mérce marad. Ha ezt máshonnan nem tudná valaki, olvassa el gyilkosa, Kádár János utolsó, "őrült" beszédét. Kádár egész további életében nem szabadult meg Nagy Imre árnyékától. Kísértette őt, hogy volt valaki, aki képes volt életét adni a szabadságharcért, és szemben vele, aki elárulta a forradalmat, Nagy Imre hős lett, ő pedig, Kádár János egy morál nélküli ócska áruló.
A mai hatalom semmit nem tud kezdeni Nagy Imrével. Noha Orbán Viktor éppen a Nagy Imre újratemetésétől számítja magát országos politikai tényezőnek, az ottani beszéde sem volt semmi más számára, mint út a hatalomhoz. Azt megszerezte, ám Kádár után ismét egy diktatúrát épített fel, magyarul ő sem, és rendszere sem tanult semmit Nagy Imrétől, aki a diktatúra funkcionáriusából a szabadságunk jelképévé fejlődött és változott. Orbán pont fordított utat járt be, mint Nagy Imre. A forradalom miniszterelnöke kommunistából lett demokrata és forradalmár, Orbán pedig demokratából lett diktátor.
Nagy Imre emberi és morális nagysága hatvanöt évvel kivégzése után is példaértékű maradt.