„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete

A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Szakadék előtt kávészünet – Szénási Sándor jegyzete

19/06/2024 18:04

| Szerző: Szénási Sándor

 | Szerkesztő: Ivánkai Márk

Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.

2024. június 19. Esti gyors-részlet (2024.06.19. Szénási Sándor jegyzete)
04:30
00:00

Egy Gianni Annoni nevű étteremtulajdonos és influenszer közzétett egy kis videót, amiben tőle, az olasz kávéstól egy magyar capuccino-t rendel. Ami a magyar fogyasztónak szíve joga, nemdebár.

Azonban a mondott tejes italt délután rendelte. Ezt, a pultja mögül kipattanó Gianni ordítva tudatosítja benne, miközben a grabancát rángatja, és láthatóan a hülye ungaró fizikai megsemmisítéséré is kész az illető barbarizmusát megtorlandó.

Mert a capuccino reggeli ital. Ergo délután nem isszuk. Részint mert csak, részint meg mert az ebéd során fölevett kalóriáit, a tésztához evett rengeteg sajtot fölöslegesen dúsítja, túlterheli a szervezetet, tehát fogyasztása Isten és a gyomor ellen való vétek. Ezt minden civilizált embert tudja, dehát ezek itt hun szittyák, hun hunok, az egyik rémesebb, mint a másik.

Mármost ezzel a videóval a talján tényleg megrángatta a turul farktollait, mert amit ezután a kommentekben kapott, azt nem tette ki a vetrinába (jó: vitrinbe). A magyarok egy emberként lázadtak fel. Először is ki a túró ez a jöttment, fakadt ki valaki, és hogy jön ahhoz, hogy megmondja, mit igyunk, és mikor? A számból veszi ki, tette hozzá a másik, aki lehet, hogy más pártra szavazott, de ugyanolyan jogvédő, és gyűlöli, ha önrendelkezése elveit megsértik, pláne idegenek, dehát mindig így volt ez, mindig taposott rajtunk valaki. Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.

Nem folytatom, Annoni sűrű bocsánatkérésbe menekült.

Győztünk.

Hogy pontosan miben, azt Babits Mihály magyarázza el A magyar jellemről című írásában. Idézzük: "A magyar virtusnak nincs szüksége a tényleges érvényesülésre, elég, ha megmutatja." Értsd: A capuccino délutáni ivásának tiltása elleni fellépés most még csak figyelmeztetés, intelem, hogy aki a magyarokkal szórakozik, pusztító tájfunnal próbál cicázni. De Babits folytatja: "A magyar nem lázadó.... Mikor királya ellen küzdött, inkább királyát tekintette lázadónak, mert az sértette meg a jogot, az elvet. Minden lázadása voltaképppen sérelmi politika volt. Mindig jogért és elvért lázadott, szabadságán is jogait értette, s történelme nem egy példát mutat, mikor nemcsak életének, de nemzete érdekeinek is, a közvetlen nemzeti haszonnak, elébe tette az elvet, a jogot."

Fordítsuk ezt le a mi szintünkre. Amikor megint idetámít egy nagyhatalom, ahogy ez lenni szokott, ám csupán nemzeti erőforrásainkat lopja meg, a saját ügynökét teszi fölénk kormányfőnek, és hazánkat a semmibe és a csicskaságba rángatja, ám nem próbálja előírni, hogy a gulyásba tehetünk-e Erős Pistát, addig nem lázadunk, mert a nemzeti haszonnál, tudniillik a nemcsicska, nemszétrabolt Magyarországnál fontosabbak nekünk a mindennapi kis jogaink, és a sérelmeink is kizárólag ezekkel kapcsolatosak. Az országot vihetik, mi csak a szokásainkban vagyunk kurucok. Így volt ez mindig, II. Józsefnél is például, amikor a reformok, az európai haladás kontra középkor, tehát a haza vagy haladás ügyében akkor is a hazát választottuk, ha az már dohos volt, szűk, és otthonnak semmiképp sem nevezhető. Új, levegősebb haza minket sose érdekelt.

Körülnézünk, a kérdés újra élén áll, a szakadék megint kész, de a magyar csak abban borul össze, hogy a capuccino mindenkori ivásának szabadsága ősi magyar jogelv, eb ura fakó, vesszen a talján.

 Egyébként meg sose volt úgy, hogy valahogy ne lett volna.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. június 1-i adásában hangzott el.