Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Száz vasutat – Szénási Sándor jegyzete
3/01/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A friss PISA felmérés szerint a magyar gyerekek gyakorló analfabétának minősíthetők, matematikából és szövegértésből mindenképpen. A matekot most hagyjuk, mi a szövegértés? A definíció szerint az, ha megértjük a szöveg részleteit, és azok összefüggéseit.
Vegyünk egy egyszerű példát, egyetlen mondatot: 1846-ban adták át a Pest-Vác vasutat.
Ezt fogja a magyar diák szövegérteni.
A két település között az út 1846-ban 1 órás menetidővel járt, ami most 2024-ben, a MÁV hivatalos állítása szerint 47 perc, vagyis a magyar kozmosz modernizációja 178 év alatt 13 perc gyorsulást hozott, ami nem sok, de mégiscsak lenne valami, ha az 1846-os menetidőbe bele nem kéne számítani 10 perc állásidőt is Dunakeszin.
Mit árul el mindez? – kíváncsiskodik a tanár. Majd felel, ha már kérdezték.
Már nagyon kurucos eredmény jön ki, ez tény. Három perc pluszért Petőfi meg nem írta volna, hogy "Száz vasutat, ezeret! / Csináljatok….”, mert leégett volna a képéről a bőr az utódok miatt. Akkor már lovon ma is jobban megérné, ló meg, szemben a még használható vasúti kocsikkal, van elég, legutóbb a török elnöknek is jutott. Nem lehet véletlen, hogy Lázár János a MÁV mellett a mezőhegyesi ménesbirtokot is felügyeli az elnöki ellátmánytól az állománygyarapító fedeztetésig.
Átnyergelünk, oszt annyi.
Nézzünk más szövegértést, köhécsel a tanár: az ifiúr szerint a 19. századi ipari forradalom kezdetén a Pest-Vác vonal építése vajon mit ír le, ámde máig ható tanúsággal?
A PISA felmérés adatait figyelembe véve a delikvens vagy megsemmisülten nézne, vagy elmondaná még egyszer a Petőfi verset, hisz ami abban nincs benne, az nincs is egyáltalán, ha meg mégis van, ott egye a fene. A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A Pest-Vác vasút, feleli a szövegértésbe belefáradt nebuló, mire a tanár fellélegezve, boldogan kiáltja, hogy ugye megmondta, hogy hülye a PISA, ugye megmondta, hogy nem minden gyerek analfabéta, legfeljebb részlegesen! Igen, bólogat, a sok lopás után a magyar zseni két év alatt cakk-pakk mindent összerakott, nem is lenne szabad hozzányúlni, mert abból nem 3 perc előny, de 30 perc hátrány lenne, amit ha Petőfi előre megsejt, meg sem születik.
Ennyit a szövegértésről. A lényeg: te sem tudsz mindent, ferdetekintetű PISA. Nincs még veszve minden, ha Buda nem is, valami még áll.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. január 3-i adásában hangzott el.
