Je suis 24 – avagy Kormányinfót bojkottálni nem kell félnetek, jó lesz
A Kormányinfó sokkal szórakoztatóbb és igazabb lenne csak fideszesek részvételével.
Jogrendetlenség - Rózsa Péter jegyzete
Mi lesz, ha a kormány 2026-ban elveszíti a választást? Az általa összelapátolt, zsiványtanyára emlékeztető jogrendszer marad, ha nem lesz 2/3-os többsége egy új kormánynak.
Mert ők a szegénységről nem tudnak semmit - Selmeci János jegyzete
És nem tudják azok a politikusok sem, mert ők sem tudnak semmit a szegénységről, akik egy aktuális hiszti, egy választási győzelem, vagy ki tudja milyen világpolitikai mesterterv oltárán tönkre teszik a gazdaságot, mert nekik minden mindegy...
Az Úr adta, az Úr vette el - Kárpáti Iván jegyzete
A befektetők a múltból indultak ki, az első ciklusában Trump mániákusan figyelte a tőzsdeindexeket, imádta, ha töretlenül emelkedtek, ha pedig valami gond volt, beavatkozott. Egyelőre ez egy másik Trump.
Kockakő – Józsa Márta jegyzete
A kormánypárt tapasztalati tudatában van annak, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára. Nem mondhatja senki, hogy az ellenzék dehumanizálása nem jelent felhívást a keringőre. És a kockakövet nem csak az utca, a nemzetközi jogrendszer szereplői felé is elhajítja.
A néma kutya ugatása - Neuman Gábor jegyzete
Áprilisi tréfa áldozata lett Neuman Gábor: "felhívták a szomszédok", hogy zavarja őket a kutyája ugatása, pedig az említett eb néma, mármint csak szökőévente ugat. Erre ő elképzelte, mi lenne, ha – hasonlóan viccből – Donald Trump hívná fel Budapesten az Orbán-Netanjahu párost, miket mondana nekik.
Drog- és tüntetőmentes ország – Selmeci János jegyzete
Nehéz dolog a drog elleni harc, még ha csak egy elképzelt esetben is, amikor tüntetők foglalják el az Erzsébet hidat.
A problémamegoldás bajnokai – Herskovits Eszter jegyzete
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Száz vasutat – Szénási Sándor jegyzete
3/01/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A friss PISA felmérés szerint a magyar gyerekek gyakorló analfabétának minősíthetők, matematikából és szövegértésből mindenképpen. A matekot most hagyjuk, mi a szövegértés? A definíció szerint az, ha megértjük a szöveg részleteit, és azok összefüggéseit.
Vegyünk egy egyszerű példát, egyetlen mondatot: 1846-ban adták át a Pest-Vác vasutat.
Ezt fogja a magyar diák szövegérteni.
A két település között az út 1846-ban 1 órás menetidővel járt, ami most 2024-ben, a MÁV hivatalos állítása szerint 47 perc, vagyis a magyar kozmosz modernizációja 178 év alatt 13 perc gyorsulást hozott, ami nem sok, de mégiscsak lenne valami, ha az 1846-os menetidőbe bele nem kéne számítani 10 perc állásidőt is Dunakeszin.
Mit árul el mindez? – kíváncsiskodik a tanár. Majd felel, ha már kérdezték.
Már nagyon kurucos eredmény jön ki, ez tény. Három perc pluszért Petőfi meg nem írta volna, hogy "Száz vasutat, ezeret! / Csináljatok….”, mert leégett volna a képéről a bőr az utódok miatt. Akkor már lovon ma is jobban megérné, ló meg, szemben a még használható vasúti kocsikkal, van elég, legutóbb a török elnöknek is jutott. Nem lehet véletlen, hogy Lázár János a MÁV mellett a mezőhegyesi ménesbirtokot is felügyeli az elnöki ellátmánytól az állománygyarapító fedeztetésig.
Átnyergelünk, oszt annyi.
Nézzünk más szövegértést, köhécsel a tanár: az ifiúr szerint a 19. századi ipari forradalom kezdetén a Pest-Vác vonal építése vajon mit ír le, ámde máig ható tanúsággal?
A PISA felmérés adatait figyelembe véve a delikvens vagy megsemmisülten nézne, vagy elmondaná még egyszer a Petőfi verset, hisz ami abban nincs benne, az nincs is egyáltalán, ha meg mégis van, ott egye a fene. A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A Pest-Vác vasút, feleli a szövegértésbe belefáradt nebuló, mire a tanár fellélegezve, boldogan kiáltja, hogy ugye megmondta, hogy hülye a PISA, ugye megmondta, hogy nem minden gyerek analfabéta, legfeljebb részlegesen! Igen, bólogat, a sok lopás után a magyar zseni két év alatt cakk-pakk mindent összerakott, nem is lenne szabad hozzányúlni, mert abból nem 3 perc előny, de 30 perc hátrány lenne, amit ha Petőfi előre megsejt, meg sem születik.
Ennyit a szövegértésről. A lényeg: te sem tudsz mindent, ferdetekintetű PISA. Nincs még veszve minden, ha Buda nem is, valami még áll.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. január 3-i adásában hangzott el.
