Korruptopoly – Józsa Márta jegyzete
Indul az integritásérzékenyítés, először tanároknak, hogy aztán majd a gyerekek is játékos formában ismerhessék meg a korrupció társadalmi következményeit.
Mi marad utánuk? – Rózsa Péter jegyzete
Ennek a kurzusnak a jó törvények csak akadályt jelentenek önkényen alapuló kormányzásuk fenntartásában. Mégsem az a fő kérdés, vége lesz-e a rezsimnek belátható időn belül.
Péter a rengetegben - Hardy Mihály jegyzete
Ez a külügyminiszteri látogatás minden elemében súlyos diplomáciai katasztrófa. Magára valamit is adó európai vagy nyugat-európai politikus az elcsalt 2020-as választások és a vérbefojtott belarusz tüntetések óta be sem teszi a lábát Minszkbe.
Min-Ho nem Ryan - Szénási Sándor jegyzete
"Amikor neked, katona, azt parancsolják, hogy tüzelj, nem azt válaszolod, hogy igenis, parancsnok elvtárs. Te a politikai tiszthez fordulsz, és megkérdezed az elvtársat hogy jóváhagyja-e a másik elvtárs utasítását. Ha igen, lőhetsz."
Orbán Lenin-rendje - Kárpáti Iván jegyzete
Magyarország kormánya jelenleg hatékonyabban képviseli Oroszország érdekeit, mint maga a moszkvai külügyminisztérium, már ha elfogadjuk azt a jóindulatú feltételezést, hogy Orbán Viktor egyáltalán magyar miniszterelnök és nem osztályvezető Szergej Lavrov hivatalában.
A család az első - Dési János jegyzete
"Kedves Tiborcz/Orbán/Mészáros – örülök, hogy hozzájárulhattam a gazdagodásotokhoz."
Víz, villany – Józsa Márta jegyzete
Magyarországon százezrek küzdenek úgynevezett vízszorongástól. Ők azok, akik sokszor naponta órákat töltenek azzal, hogy vödrökben hazacipeljék a legközelebbi közkútról az ivásra, főzésre, mosásra, tisztálkodásra használható vizet.
'56 emléke és újraértelmezése – Hardy Mihály jegyzete
Máig sem tudjuk, hogy az amúgy gyomorbeteg könyvelőre emlékeztető új orosz cár mivel tartja ennyire rövid pórázon, sőt egyenesen fojtónyakörvön Orbán Viktort és csapatát, de minél többet hadoválnak Budapesten ún. "nemzeti szuverenitásról", annál kevésbé hihető, hogy még önállóan döntenek, dönthetnek bármiben is.
Száz vasutat – Szénási Sándor jegyzete
3/01/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A friss PISA felmérés szerint a magyar gyerekek gyakorló analfabétának minősíthetők, matematikából és szövegértésből mindenképpen. A matekot most hagyjuk, mi a szövegértés? A definíció szerint az, ha megértjük a szöveg részleteit, és azok összefüggéseit.
Vegyünk egy egyszerű példát, egyetlen mondatot: 1846-ban adták át a Pest-Vác vasutat.
Ezt fogja a magyar diák szövegérteni.
A két település között az út 1846-ban 1 órás menetidővel járt, ami most 2024-ben, a MÁV hivatalos állítása szerint 47 perc, vagyis a magyar kozmosz modernizációja 178 év alatt 13 perc gyorsulást hozott, ami nem sok, de mégiscsak lenne valami, ha az 1846-os menetidőbe bele nem kéne számítani 10 perc állásidőt is Dunakeszin.
Mit árul el mindez? – kíváncsiskodik a tanár. Majd felel, ha már kérdezték.
Már nagyon kurucos eredmény jön ki, ez tény. Három perc pluszért Petőfi meg nem írta volna, hogy "Száz vasutat, ezeret! / Csináljatok….”, mert leégett volna a képéről a bőr az utódok miatt. Akkor már lovon ma is jobban megérné, ló meg, szemben a még használható vasúti kocsikkal, van elég, legutóbb a török elnöknek is jutott. Nem lehet véletlen, hogy Lázár János a MÁV mellett a mezőhegyesi ménesbirtokot is felügyeli az elnöki ellátmánytól az állománygyarapító fedeztetésig.
Átnyergelünk, oszt annyi.
Nézzünk más szövegértést, köhécsel a tanár: az ifiúr szerint a 19. századi ipari forradalom kezdetén a Pest-Vác vonal építése vajon mit ír le, ámde máig ható tanúsággal?
A PISA felmérés adatait figyelembe véve a delikvens vagy megsemmisülten nézne, vagy elmondaná még egyszer a Petőfi verset, hisz ami abban nincs benne, az nincs is egyáltalán, ha meg mégis van, ott egye a fene. A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A Pest-Vác vasút, feleli a szövegértésbe belefáradt nebuló, mire a tanár fellélegezve, boldogan kiáltja, hogy ugye megmondta, hogy hülye a PISA, ugye megmondta, hogy nem minden gyerek analfabéta, legfeljebb részlegesen! Igen, bólogat, a sok lopás után a magyar zseni két év alatt cakk-pakk mindent összerakott, nem is lenne szabad hozzányúlni, mert abból nem 3 perc előny, de 30 perc hátrány lenne, amit ha Petőfi előre megsejt, meg sem születik.
Ennyit a szövegértésről. A lényeg: te sem tudsz mindent, ferdetekintetű PISA. Nincs még veszve minden, ha Buda nem is, valami még áll.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. január 3-i adásában hangzott el.