A Greenpeace szakértője nem is tudta végighallgatni Áder Fertő tóról szóló műsorát, "annyira megrázó volt a sok hazugság"
26/04/2022 14:54
| Szerző: Klubrádió/szg
Áder János leköszönő államfő a Kék Bolygó című podcastjában megvédte a Fertő tavi Mészáros Lőrinc-féle beruházást. Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője nem is tudta végighallgatni az egészet, annyira megrázó volt számára az a sok hazugság, ami ebben elhangzott. Hangsúlyozta, a beépített osztrák területek, amelyekre a köztársasági elnök hivatkozik, nem nemzeti parki területen vannak. Bár Áder szerint nincs ebben semmi visszafordíthatatlan, Rodics Katalin azt mondta, amit már letaroltak és ahol elkezdték a betonozást, az nehezen lesz újra természetes. Bár ők még segítenének is kiszedni a betont a mederből.
Áder János államfő a Kék bolygó nevű podcastjában ezúttal a Mészáros Lőrinc-féle Fertő-tavi "beruházást védte meg. A 45 milliárd forintba kerülő építkezés végén lebetonozott területekkel, szállodákkal és parkolókkal töltik fel az addigi Fertő-tavi környezetet. Kárpáti Bélát, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját kérdezte.
Áder és Kárpáti szerint csak olyan területről van szó, amelyet korábban beépítettek, ezt újra beépíteni nem ördögtől való. Rodics Katalin szerint ez tele van hazugságokkal, ugyanis volt ott egy kis strand, amelyről mindannyian mondták, hogy fel kell újítani, de ebből iszonyatos nagy gigaberuházást csináltak, 60 hektárt tesznek tönkre a nemzeti park területéből. „Nem tudtam végighallgatni, mert annyira megrázó az a sok hazugság, ami ebben elhangzik”, de mindjárt az elején azt mondta a köztársasági elnök, hogy itt nem ősfás területet tesznek tönkre.
Tehát Áder szerint csak az ősfás területek lehetnek értékesek, és a vizes, nádasos, talán nem annyira mutatós területek nem. Ha már térképeket nézegettek és Ausztriára hivatkoztak mind a ketten, akkor nézzék meg – jelezte Rodics Katalin –, hogy hol van a nemzeti park és a védett terület határa. Ugyanis abban nincsenek benne az osztrák beépített területek, mint amelyekre hivatkoznak, hogy "persze, ha az osztrákoknak lehet, akkor nekünk miért nem". Az osztrák nemzeti park ugyanolyan érintetlen terület volt, mint a hazai volt, amelyből a 60 hektárt kivették és tönkretették. Ha Ádert érdekelné a természet védelme, akkor lehet, hogy nem a beruházásban érdekelt emberekkel kellene beszélgetnie, hanem az MTA biológiai osztályán dolgozó akadémikusokkal, akik szintén a fenntarthatatlan beruházás leállítására szólítottak fel.
Az úgynevezett ökocentrummal szerinte bemutatják, hogy mit tettek tönkre. A kikötőt kivéve mindent, a szállodát, az apartmanházakat meg lehetne építeni néhány kilométerrel arrébb. Beszélt arról is: úgy írták ki a közbeszerzést, hogy a 26 apartmanházra és sok más egyébre nem volt engedély, ezt próbálják most pótolni, de a Greenpeace ezt is megtámadja bíróságon. Nem az a kérdés, hogy mennyi esélyük van, hanem kötelességük fellépni – ebben az esetben – a kormány természetpusztításai ellen. A Greenpeace nem adja fel, amíg a beruházást le nem állítják – mondta Rodics Katalin.
Áder szerint amit a Greenpeace is képvisel, azt „a kampány hevülete szülte” és nincs is semmi visszafordíthatatlan, Rodics Katalin erre úgy reagált: az a terület, amelyet már letaroltak és elkezdték a betonozást, már nehezen alakul újra természetessé. De a természet csodákra képes, ha most leállítanák az egészet és kiszednék a betont a mederből – ebben akár ők is segítenek –, akkor a természetnek lenne esélye visszahódítani.
Ráadásul még az egyik közbeszerzési kiírásánál is azért hivatkoztak arra, hogy gyorsított eljárás kell, mert "a természet egyes elemei, például madarak" leállás esetén újra megjelennek; erre utaltak ők is azzal, hogy „kócsagbűnözéstől tart a beruházó”.
Elmondta, készült egy eredeti terv a kis strand visszaállítására a kiszolgáló épületek újraalakításával, ez a szelíd turizmushoz és a helyi igényekhez alkalmazkodna, nem zavarná az élővilágot, ehhez kellene visszatérni.
Ők is többször megkérdezték, hogy ki működteti a szállodát, de soha nem mondják meg, ki lenne a kezelő. Eleve egy állam miért épít szállodát? – tette fel a kérdést. Valószínűleg kormányközeli szereplő lenne, de nincs hivatalos információ. Ha ez így megvalósulna, az tönkretenné a területet, ahol madarak százezrei pihennek. Egyébként ez nem is vitorlázásra teremtett tó, nem a Balaton, legfeljebb az iszapban lökdöshetnék a saját hajóikat, hiszen 60 centi a merülési mélység.
Hogy miért épülnek ilyen monstrumok akár a Balatonnál, akár a Fertő tónál, annak oka szerinte, hogy nagyon szeretnek betonozni, óriási forrásokat lehet közpénzből kapni, és ebből nagyon sok marad azok zsebében, akik elkészítik. Hogy nem a természet és a jövő védelmét szolgálják, hanem a rendszer egy szűk körének gazdagodását, az egyértelmű. Nem véletlen, hogy itt is a Mészáros-féle cég volt az egyetlen beruházó – tette hozzá Rodics Katalin.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay
2022. április 26., kedd 06:50
Műsorvezető: Szénási Sándor