A német autógyárak örülnének az akkumulátoroknak, de a kínai konkurenciáról lemondanának

Európa autógyártói tartanak a fejlettebb és olcsóbb kínai elektromos gépkocsik konkurenciájától. Brüsszel már dolgozik az importot sújtó büntetővámok ügyén, ám Hszi Csin-ping és a kínai előállítók már rendelkeznek olyan tervvel, amellyel ezt megkerülnék. A legnagyobb haszonélvező Magyarország lenne. Ezekkel a megállapításokkal vezette fel az interneten tegnap publikált cikkét a német Die Welt.

A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai kommunista vezető már a protokoll révén is világossá tette, mennyire fontos számára az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való találkozó: a franciaországi tárgyalások, majd a rövid belgrádi látogatás után három egész napot tölt Magyarországon. Orbán – írta a Die Welt – az elmúlt években vörös szőnyeget terített a kínai vállalatok elé, és ez különösen vonatkozik az autóiparra, azon belül is elsősorban az akkumulátor-előállításra. Magyarország a kínai autógyárak hídfőállásává kíván válni az európai piac meghódításával. A lap idézte Andrew Brownt, a Merics elemző intézet szakemberét, aki szerint a behozatali büntetővámok kilátásba helyezése esetén a kínai gyártóknak különösen vonzó lehetőség az európai befektetés, mert annak révén elkerülhetik a büntetővámokat. Brown szerint az európai befektetések közt a kínaiak növekvő mértékben összpontosítanak Magyarországra. A német autógyárak ugyan együttműködésre törekednek a Magyarországon megtelepedő kínai akkumulátor-előállítókkal, de a kínai gépkocsik teremtette konkurenciáról szívesen lemondanának – olvasható a cikkben, amely kitért arra is, hogy koreai cégek szintén állítanak elő akkumulátort Magyarországon, továbbá hogy nagy mértékű lakossági elégedetlenség tapasztalható a környezeti és infrastrukturális aggályok miatt, valamint hogy Magyarország – más európai országokkal ellentétben – nem kapcsol saját kutató-fejlesztő központokat ezekhez a beruházásokhoz, hanem csupán mintegy olcsó munkapadot kínál a kínai konszernek számára. 

A Die Welt cikke nem fejti ki részletesen azt a kulcskérdést, hogy jogi értelemben mennyiben esik, mennyiben eshet különböző elbírálás alá a kínai gépkocsik behozatala az Európai Unióba és a kínai autók előállítása az Európai Unió területén közvetlen kínai tőkeberuházások nyomán. A német lap elintézi ezt azzal, hogy a helybéli gyártással elkerülhetőek a behozatalt sújtó büntetővámok, ami önmagában nyilván igaz, de ettől még nem teljesen világos, hogy milyen jogi eszközei vannak az EU-nak a kínai dömping ellen, miként szankcionálhatja – mondjuk így: Brüsszel – magát a tőkeberuházást, ha abban számottevő kínai állami dotáció mutatható ki. Erre nézve találtam egy rövid utalást a Politico európai kiadásában, amely arról ír, hogy amennyiben Hszi Csin-ping célja Európa megosztása és meghódítása, akkor attól, hogy Párizs után Magyarországra és Szerbiába is ellátogat, az EU-nak nem kell túlzottan aggódnia. Szerbia nem is része az uniónak, Orbán Viktor pedig mit művelhet még, amit eddig nem tett? – fogalmazza meg szarkasztikus kérdését a Politico. Megpróbálhatja blokkolni Ukrajna támogatását? Alááshatja a demokráciát? Segítheti az autokratákat? És ezen a ponton a portál megjegyzi: jogi szempontból Magyarország nem akadályozhatja meg a kínai elektromos meghajtású autókra kivetendő olyan illetéket, amely a tiltott állami támogatásból következik. Az EU-nak ugyanis kizárólagosak a jogosítványai a kereskedelmi kérdésekben – fogalmaz a Politico, és hozzáteszi: Hszi Csin-pingnek az EU-tagországok minősített többségét kellene összeterelnie ahhoz, hogy remélhesse az intézkedések elkerülését.

Európa hamarosan belefullad a radikális jobboldal folyójába – ez a címe annak az esszének amit Lea Ypi, a London School of Economics albán származású, egyébként nagy szakmai tekintélynek örvendő politikaelméleti professzora a New York Timesban tett közzé. A szerző abból indul ki, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az uniós országok vezetői nem is rejtik véka alá izgatottságukat, mert széles körben számítanak a kemény jobboldal előretörésére. Ypi szerint az Európai Unió, minden demokratikus retorika ellenére inkább oligarchikus intézmény. Az Európai Bizottság senki által meg nem választott technokratákból álló testülete felügyeli, és nem nyújt lehetőséget a politikáról való népi konzultációra, pláne nem a részvételre. Pénzügyi szabályai, amelyek szigorú korlátok közé szorítják a tagállami költségvetéseket, a gazdagok számára nyújtanak védelmet, miközben megszorításokat hoznak a szegényeknek. Európában a jómódú kevesek érdekei dominálnak, akik korlátozzák sokak szabadságát.

Az elemző elismeri, hogy Európa „távolról sem a legrosszabb vétkes”, de szerinte nemzetállamokban a külszínen fenntarthatóbbnak látszik a demokratikus részvétel lehetősége, a mindenki által vallott alkotmányhoz való hűség révén. Az Európai Unióban, amelynek alapító mítosza a szabad piac, ezt sokkal nehezebb megvalósítani. Lea Ypi az EU nemzeteken átnyúló jellegére, a képviselet hiányának az érzésére vezeti vissza az európaiak mostani ellenszenvét. Szerinte lehet, hogy a radikális jobboldal politikája szűkkeblűen etnocentrikus, de jelenleg ez az egyetlen olyan kínálat, amely közvetlen választ ad a kiábrándultaknak.   

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnöke (j) a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán