A többség szerint nincs demokrácia Magyarországon

Új ablakban

2023. július 11. Megbeszéljük-részlet (2023.07.11.) Róna Dániel

10:58

00:00

Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Megbeszéljük adásában elmondta: a kormánypárti szavazók egyötöde is kritikus a Fidesszel, úgy érzi, hogy nem teljesen demokratikus a rendszer vagy egyáltalán nem az. Tehát nem úgy kell őket elképzelni, hogy mindenben egyetértenek a kormánypárttal, csak a fontos dolgokban, illetve úgy látják, hogy nincs jobb alternatíva.

Szerinte ha lenne egy olyan párt, amely minden olyan szavazót össze tudna hozni, aki szerint itt diktatúra van és kritikus a Fidesszel, az nyerhetne, de ezek a szavazók szétaprózódtak, a hatpárti ellenzék mellett a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatói között is vannak, akik így látják. Ez is magyarázza, hogy miért a Fidesz van hatalmon – tette hozzá.

Miben élünk?

Úgy fogalmazták meg egyik kérdésüket, hogy (a válaszadók szerint) Magyarországon inkább demokrácia vagy inkább diktatúra van-e, és 42 százalék az utóbbit jelölte meg. Róna Dániel szerint akik diktatúrát látnak, azok se úgy gondolják, hogy ez a jelen helyzet olyan rossz lenne, mint mondjuk a Rákosi-korszak vagy a náci Németország, csak a demokrácia és a diktatúra összevetésében utóbbit érzik helytállóbbnak.

Azt mondta: az ellenzéki pártok finomkodnak az elnevezésekkel, de az ellenzéki, sőt, a bizonytalan szavazók is határozottabbak náluk ebben a kérdésben, ennél konkrétabban fogalmaznak. Az ellenzéki pártok tehát nem csak azt nem mondják, hogy diktatúra lenne, hanem azzal is adósak a szavazóiknak, hogy „elnevezzék a rendszert” és „elnevezzék saját magukat”, mint a rendszerrel szemben állókat, tehát a keretezés, a gondolkodás alapjainak letétele is sok esetben hiányzik. Hozzátette: nem lehet általánosítani az ellenzéken belül sem, mert például a független Hadházy Ákos egészen máshogy kommunikál a rendszerről, mint az LMP-s Ungár Péter.

Mik a tendenciák?

Ezt a kutatást korábban a Medián és a European Social Survey végezte; 2012-ben utóbbi felmérésén még azt válaszolta a többség, hogy a választások szabadok és tisztességesek. Akkor is akadtak, akik szkeptikusak voltak ezzel kapcsolatban, de még kisebbségben – azonban ebből 2023-ra többség lett, amely tehát kétségbe vonja, hogy a választások szabadok és tisztességesek lettek volna. 2017-ben a Medián készítette a felmérést; akkorra sokat nőtt azok aránya, akik valamilyen diktatórikus jelzővel írnák el a rendszert, ezt a politológus azzal magyarázta, hogy utóbbi időpontra már kiépült a NER, míg 2012-ben még csak a 2010-es választásra lehetett visszaemlékezni. 2017 és 2023 között már nem volt akkora különbség ezekben az adatokban.

Jó kérdés, hogy a felháborodás mikor válik cselekvéssé – mondta Róna Dániel. Felidézte, hogy a 2018-as választás után két óriási, százezres tüntetés is volt közösen jobbikosok és baloldali, liberális vagy zöld ellenzéki pártok híveivel. Ennek már semmi nyoma nem volt a 2022-es választás után; tehát ha lennének olyan „politikai vállalkozók”, akik ki tudnák használni ezt az indulatot, ami sok emberben benne van, az tovább erősíthetné ezt az érzést, de ilyet most nem látni (bár ez változhat, jegyezte meg).

Vagyis, úgy látja, nagyon sok múlik a politikusokon, azonban nemcsak az ellenzékieken, hanem azon is, hogy mit enged a rendszer és mit nem. Sokan azért nem mennek tüntetni, mert félnek, hogy annak negatív következményei lehetnek a saját egzisztenciájukra nézve. Egyetértett műsorvezetőnk azon felvetésével, hogy ez egyfajta önbeteljesítő jóslat a diktatúrával kapcsolatban: „ha diktatúra van, akkor félek megnyilvánulni”.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.