Bottoni: Orbán lebontotta a magyar demokráciát
15/06/2023 21:41
| Szerző: Klubrádió
Stefano Bottoni történész kijelentette: Orbán Viktor lebontotta az amúgy több sebből vérző magyar demokráciát. Megadta neki a kegyelemdöfést, és a helyen felépített egy feudális, giccses, neobarokk világot, amely a Horthy- és a Kádár-rendszert is ötvözi, a Rákosi-korszak néhány elemével együtt. Arról is beszélt, hogy szerinte a magyar egyetemi fiatalság "beszari társaság", mert nem tüntetnek, nem mozdulnak meg, holott minden változás a fiataloktól is.
Stefano Bottoni történészt, a Firenzei Egyetem docensét kérdeztük a Megbeszéljük adásában arról, hogy nemrég jelent meg könyve A hatalom megszállottja – Orbán Viktor Magyarországa címmel.
Az interjúban a nemrég elhunyt Silvio Berlusconiról kérdeztük először a történészt, aki hajlik arra, hogy az olasz populista politikus volt az a gyakorlati előd, akinek a köpönyegéből előbújtak olyanok is, mint Orbán vagy akár Amerikában Donald Trump. Elmondta, a kommentátorok azt emelték ki Berlusconi életútjából, hogy három síkon mozgott, és ezeket nagyon nehéz szétválasztani. Az első a rendkívül sikeres üzletember (nem úgy, mint Trump, aki „rossz vállalkozó”, jegyezte meg) hihetetlen meggyőzési képességgel, a másik a sportvezető, klubtulajdonos, és ebben is elképesztően sikeres volt az AC Milannal, a harmadik pedig a politikus. Itt jön a probléma, vezette fel a szakértő, majd részletezte: Berlusconi későn kezdte politikai karrierjét, 1993-ban döntötte el, hogy pártot alapít, megnyerte a következő márciusban a választást a Forza Italia (Hajrá Olaszország) párttal, de „igazán nem tudott kormányozni”. Úgy vonult be az olasz politikatörténetbe, mint aki négyszer került kormányra, kilenc évet volt kormányon, de akinek rettenetesen gyenge a kormányzóképessége és nem igazán voltak eredményei. Sikeres üzletember, médiamogul, klubtulajdonos és életművész volt, de „rettenetesen rossz politikus” – összegezte.
Imponált a fiatal Orbánnak
Ugyanakkor új stílust vezetett be a politikában, amit később jobbról és balról (elsősorban jobbról) sokan átvettek. Nem hiszi, hogy Orbán Viktor miatta lett olyan, amilyen, de az biztos, hogy elképesztően imponált neki Berlusconi stílusa, magabiztossága, amikor 1993-ban először találkoztak. A fiatal Orbán olyan szeretett volna lenni, mint ő, egyfajta modell volt számára – jegyezte meg. A populizmus, a szlogenek és a „könnyűszerkezetű” párt (amilyen a Forza Italia is, mert alapvetően egy emberen múlik), mind Berlusconihoz köthető. Nagyon sokan tanultak tőle, olyanok is, akik ezt ma már letagadnák. Ez maradt igazán az ő életművéből – vélekedett Bottoni.
Orbánt nyilván nagyon megérintette Berlusconi 2011-es bukása, ami részben a brüsszeli nyomásnak (az Európai Bizottság pénzügyi nyomásának) volt köszönhető, de ott belpolitikai összeomlás is volt. A szövetségesek kifaroltak a koalícióból, cserbenhagyták – míg Orbánnak nincsenek szövetségesei, csak hűbéresei, ő egészen más pozícióban van. Ráadásul az olasz köztársasági elnök az óriási tekintélynek örvendő Giorgio Napolitano volt, akinek nagy szerepe volt ezekben a manőverekben, a jelenlegi magyar köztársasági elnöknek pedig „tudtommal nincsenek ilyen megbuktatási tervei” – mondta, közben kicsit nevetve. Tehát a két helyzetet nem lehet összehasonlítani, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor tanult ebből is. Berlusconi és Orbán mély barátságot ápolt végig, ez akkor is megmaradt, amikor a Fidesz eltávolodott az Európai Néppárttól. Ezért nem is véletlen, hogy ő volt az egyetlen hivatalban lévő európai uniós kormányfő, aki elment a temetésére.
A hatalom megszállottja
Kijelentette: Orbán lebontotta a magyar demokráciát. Amely egyébként tökéletlen volt, sok sebből vérzett már 2003-04 körül, aztán a problémák súlyosbodtak '06-'10 között, de az ötödik ciklusát töltő miniszterelnök megadta ennek a betegeskedő demokráciának a kegyelemdöfést. És felépített rajta egy feudális, hűbéri, giccses, neobarokk rendszert, amely egyaránt táplálkozik a Horthy- és a Kádár-kor szellemiségéből, a Rákosi-korszak néhány propagandaelemével kiegészítve. És ez nagyon sikeres, a magyar társadalom nem kis része erre pozitív módon rezonált.
Egy hallgató felvetésére reagálva úgy fogalmazott az egyetemistákról: szembesíteni kell őket azzal, hogy ez egy „beszari társaság”. Ha arra gondol, hogy Szerbiában, Belaruszban, Ukrajnában diákok százai sebesültek vagy haltak meg olyan hatalommal konfrontálódva, amelyhez képest a NER „zsúrparti”, és nem féltek, merték vállalni a véleményüket, akkor úgy véli, hogy valami hasonlót lehetne elvárni a magyar fiatalságnak ettől a részétől is. Ha őket nem érdekli a jövő, akkor vessenek magukra. Minden változás a fiataloktól indul, '68 óta különösen – tette hozzá. Az a társadalom, amelyben a fiatalok nem mozdulnak meg, halott állapotban van. Ha a mostani 20-23 évesek nem teszik ezt, holott az ő jövőjükről van szó, akkor nem tudja, kinek kellene. A 13 évesek vagy a nagymamák csinálják meg helyettük a forradalmat? – tette fel a kérdést. Ilyen szempontból, hogy ki tüntet a rendszer ellen, Magyarország egyedi Európában, ezt lehetne kutatni is. Hiszen ez általában az egyetemisták terepe, nekik van erre infrastruktúrájuk, idejük és esetleg hajlandóságuk is. Ha viszont nincs, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy milyen oktatási rendszer, milyen családi közeg termelte ki ezt a társaságot, és ez a társaság mit gondol saját magáról? – sorolta.
Bár a történészek sosem szeretnek jósolni, azt mondta, akár az is elképzelhető, hogy ez a rendszer vagy valamilyen változata viszonylag sokáig eltart. Mert szerinte itt nem elsősorban a közjogi rendszer megváltoztatása a lényeg, hanem sok minden a fejekben dől el. Akkor jöhet változás, ha az egyének rájönnek, hogy nemet kell mondani, amikor valami erkölcstelenre kérik őket. Ezt viszont még nem látja jelenleg a történész, és addig valós veszély, hogy „maradunk ebben a pocsolyában”.
A teljes beszélgetést, amelyből az is kiderül, hogy miért „konzervatív anarchista” Stefano Bottoni, a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt
2023. június 15., csütörtök 17:15
Műsorvezető: Bolgár György
