Az egyetlen igaz ember
25/03/2021 09:45
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: a Biblia show című albumon szereplő, Ábrahám és Isten párbeszédét bemutató dal, a Ha egy igaz embert mutatsz nekem apropóján a műsorvezető, Kováts Kriszta Szodomáról és Lótról beszélgetett Verebics Petra lelkésszel, teológussal, valamint Fekete Bálint klinikai genetikust faggatta a vérfertőzésről és a terhességi szűrővizsgálatokról.
Az adásban Verebics Petra, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze és a Wesley János Lelkészképző Főiskola hittudományi oktatója mindenekelőtt elmondta, hogy ennek a dalnak és Szodoma történetének mindmáig aktualitása van. Verebics hangsúlyozta, hogy az időszámításunk utáni negyedik századtól fennálló értelmezési hagyománnyal ellentétben a szodomiták bűne nem a homoszexualitás, hanem az erőszakosság és a bevándorlóellenesség. Amikor a tömeg a Lóthoz két férfi képében érkező angyalokat meg akarja erőszakolni, ott nem a szexuális vágyról, hanem a megbecstelenítésről és az erőszakos hatalomgyakorlásról van szó. Bár Lótot, az állattartót és kereskedőt, aki gazdagon érkezett a városba, befogadták, az idegeneket gyűlölik és megvetik.
Érdekesség ugyanakkor az is, hogy Lótot valójában leginkább amiatt tartja az Úr igaz embernek, mert Ábrahám rokona. Arra a kérdésre, hogy Lót hogyan lehet igaz ember, ha kétszer is – bár elvileg öntudatlanul – részegen szeretkezik a saját lányaival, Verebics kiemelte, hogy az igaz ember nem tökéletes embert jelent. A történet tanulsága éppen az, hogy a valamennyi embert jellemző gyarlóság és esendőség ellenére Lót mégis fel tud mutatni egy olyan pozitív példát – jelen esetben az idegenek képében megjelenő angyalok befogadását –, amely teljesen ellene megy a pusztulásra érett uralkodó normáknak.
Maradtak azért nehezen megfejthető epizódok is a történetben, például az a kérdés, hogy Lót lányai miért képzelik, hogy kihalna az emberiség, ha ők nem esnének teherbe apjuktól, mikor tudomásuk van a közeli városról, ahol nem pusztult el a lakosság. A lelkész azt is elmondta, hogy Lót sóbálvánnyá váló feleségének bűne nem önmagában a múltra való visszatekintés, hanem a rágódás, a túllépés képtelensége. Hozzátette azt is, hogy mind a sóbálvány, mind a város pusztulásának története eredetileg a Holt-tenger természeti képződményeinek eredetét igyekezett megmagyarázni.
A Biblia show című albumról az adás közepén elhangzó és a témát szintén érintő másik dal, a Ha visszanézel után Kováts Kriszta dr. Fekete Bálinttal, a Czeizel Intézet klinikai genetikusával beszélgetett. A kiindulópont itt Lót történetének a befejezése volt: a lányaival való vérfertőző közösülés nagy eséllyel a születendő gyermek genetikai rendellenességéhez vezethet, különösen amennyiben testvérek vagy szülő és gyerek génjei találkoznak, hisz a hasonló DNS esetén az egészséges génnek sokkal kisebb esélye lesz kiszorítani a betegséget hordozó hibás géneket. A másodunokatestvérek házasodását általában már a törvények is lehetővé teszik.
A beszélgetés során ezután a terhességi szűrővizsgálatok kerültek a középpontba, amelyekkel kivizsgálják a várandós nő magzatának lehetséges genetikai elváltozásait. Ugyanilyen vérvételes módszerrel végzik el az apasági vizsgálatokat, amellyel a szülő kilétét állapítják meg. Sőt bizonyos amerikai adatbázisok – a DNS-teszteket végző, mára tömegessé vált szolgáltatások jóvoltából – már olyannyira kiterjedt DNS-adatbázissal rendelkeznek, hogy a személyazonosítási vizsgálat során egy körözött bűnözőt akár egy távoli rokona DNS-profilja alapján is megtaláhatnak. A fehér bőrű lakosság több mint 60%-ának géntérképe így már abban az esetben is azonosítható, ha ő maga sosem adott mintát efféle cégnek, hisz a genomok egy százaléknyi egyezése is elegendő, hogy a keresett személy nyomára bukkanjanak.
Fekete Bálint ugyanakkor azt is elmondta, hogy a legtöbb betegséget – például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség legtöbb esetét – nem egy, hanem több gén együttesen határozza meg, sőt a környezeti hatások sem hanyagolhatóak el. A genetikus szerint bár a tudomány mai állása még csak a klasszikus genetikai betegségeket képes kiszűrni, mint az izomsorvadást vagy a Down-szindrómát, valószínűleg már egy-két éven belül eljutunk oda, hogy a fent említett betegségekre is el lehessen végezni a megelőző genetikai teszteket. A beszélgetés ezeken kívül számos másik érdekes kérdést is érintett, amit a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva ugyancsak meghallgathatnak.
(Címlapi kép: John Martin: Szodoma és Gomora pusztulása, 1852)
2021. március 21., vasárnap 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta
