Az okos az örök szexi
28/01/2023 09:30
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A nemi semlegességtől a nyilvános könyvolvasásig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kiderítettük, hogy a párválasztásban az aktuális divatok mennyire képesek hatással lenni az alapösztönökre.
A 214. epizód valamelyest nem engedte el a szimmetria témáját, amely hetek óta jelen van a műsorban. A legutóbbi adásban az derült ki, hogy az építészet, matematika és sok más terület mellett, a kulturális antropológia is vizsgálta a kérdést. Szó volt egy olyan temetkezési helyről, amelyet szimmetrikusan rendeztek el. Egy férfi és egy női test egy sírban, azonos pózban, és hasonló mennyiségű dísszel és fegyverrel ellátva. Merthogy a hasonlóság, vagy néha kifejezetten az egyformaság része lehet a szimmetriának.
És amint a környezetünkben elmoshatjuk, vagy egy idő után eltüntethetjük a különbségek határait, úgy megtehetjük, sokszor meg is tesszük saját magunkkal és közösségünkkel. Az első interjúban egy másik régészeti lelet volt a kiindulási pontunk, Lucy, a majomember kapcsán azt vizsgáltuk, hogy vajon az evolúció során, ahogy a két nem egyre inkább hasonlít egymásra, eljöhet-e az idő, amikor nem lesz külön férfi és női nem, és hogy vajon ennek amolyan előjele a napjainkban egyre több ember által vállalt nembináris nemi identitás.
Putz Ádám, a Pécsi Tudomány Egyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszékének adjunktusa elmondta, erre szinte semmi esélyt nem lát, még ha érdekes is a jelenség, ugyanis a fajfenntartás miatt nem olvadhatnak össze a nemek. Az evolúciós pszichológus ennek kapcsán természetesen az ősi és jelenkori párválasztási szokásokról is beszélt. Elmondta, lehetnek éppen aktuális divathullámok, de hosszútávon nem képesek az embert eltántorítani attól az ízlésétől, amely tudat alatt a génjei továbbörökítésével kapcsolatos. Putz Ádám kiemelte, a tudás, az ész mindig vonzó volt az ellenkező nem számára. Ahogy a nők számára a férfiak széles válla, a férfiaknak pedig a hosszú hajú nők.
Ugyanakkor nem mindig kell negatív értelemben kezelni a tényt, hogy sokaknak ugyanaz tetszik. Hogy milyen más területen jelenhet meg a közízlés vagy annak elutasítása, erről beszélgettünk Kamarás István, olvasáskutatóval. A szakember elmondta, mindig szívesen megnézi, hogy mit olvas valaki például egy tömegközlekedési eszközön, és több verziót is ki tud találni az illető személyiségéről, a neme, a kora, de még a ruházata megfigyelésével is az olvasmánya alapján.
Az interjúból kiderült, hogy ennél azért reprezentatívabb felmérést is készített a hetvenes években fizikai munkások között. A vizsgálat célja nem csupán az volt, hogy kiderüljön, ki mennyit olvas, hanem az is, hogy amit befogadott, tetszette-e neki. Erről már nehezebben nyilatkoztak, tette hozzá. Ahogy jellemzően mindenki. Ezért is kopott ki a beszélgetésekből az olvasmányélmény megvitatása. Na, meg azért, mert egyre kevesebbet olvasnak az emberek, habár manapság nagyobb a választék a könyvpiacon, és ha mégis könyvet olvas valaki, akkor jellemzően nem értékes irodalmat, fogalmazta meg szomorúan Kamarás István. Azt is elmondta, hogy a valóságregények, amelyeknek Moldova György volt a hazai képviselője, a minőségi olvasmányokhoz tartoztak, míg mára jobbára celebekről szóló bulvárkönyvek fogynak a műfajból.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. január 25., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
