Baranyi: A Diákváros tervét kidobták a szemétre

Minden jel szerint már rég lejátszott mérkőzés, ami a kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatos, ugyanis a Direct36 oknyomozó portál írása szerint 2019 júliusában Wang Yi kínai külügyminiszter kétnapos tárgyalásán megállapodott a kormánnyal. A lap úgy tudja, a kínai külügyminiszter kérte, hogy kiemelt beruházásként kezeljék a Fudant, és egy szinten említette a Budapest-Belgrád vasút építésével. Baranyi Krisztinát, Ferencváros polgármesterét kérdeztük.

„A Diákváros tervét kidobták”

Azt mondta: amióta meghívást kaptak egyeztetésre a projektért felelős Palkovics László innovációs miniszterhez, azóta sok minden napvilágra került. Például két törvényjavaslat, amelyekből kiderült, hogy „a Diákváros tervét kidobták a szemétre (…), az egész valószínűleg nem fog megvalósulni”. Kiderült az említett cikkből, hogy a megépítésen túl a működtetést is a magyar adófizetők fogják fizetni. Utánaszámolt, és amennyibe ez kerül, annyiból gyakorlatilag az összes most, a magyar felsőoktatásban tanuló diákot be lehetne fizetni egy jó nyugati egyetemre egy tanévre. Bődületes összegről beszélünk, a teljes felsőoktatási fejlesztési pénz majdnem fele a Fudanra megy. Tehát a magyar állam épít egy egyetemet Kínának, átadja neki, nem látja, hogy mit tesznek bele, miközben a magyar fél ingatlanokat, telkeket, működési költséget. És mivel elit egyetemnek nevezik, a tandíja is elit lesz, 2-3 millió forintnál kezdődik, tehát nem az átlag magyar diáknak való.

Szembesíteni szeretné Palkovics Lászlót azzal, amit eddig mondott és amit eddig megtudtak az ügyben, mert – ismételte meg – gyakorlatilag eltűnt a Diákváros. Ha már két éve megvolt ez a projekt, miért hitegették őket, miért mutatták fel győzelmi zászlóként a Diákvárost, amiben a főváros, a kerület és a kormány is egyetértett. Sok kérdéssel megy oda, bár nincsenek illúziói a válaszokat illetően, reméli, hogy újabb hazugságoktól meg lehet óvni a kerületieket, budapestieket, és határozott válaszokat akar kapni a minisztertől.

Baranyi Krisztina hangsúlyozta: közpénzt kizárólag közcélra lehet költeni. A Diákváros nagyon fontos közcél lenne, a fővárosi diákok elhelyezését, a lakhatási válság enyhítését és a rozsdaövezet fejlesztését is szolgálná. De mi a közcél abban, hogy „eladósodás mellett Kínának egyetemet építünk”? – tette fel a kérdést. A polgármester, ha logikus és jól megérvelt választ kapna erre Palkovicstól, azt el tudna fogadni, de nem lát ilyen választ. Műsorvezetőnk felvetésére azt mondta: nem tudja, milyen eredményekkel járna a megbonthatatlan kínai-magyar barátság, de fél, hogy olyanokkal, mint a szovjet-magyar.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az újrarajzolt, a Diákvárosnak egyharmadnyi helyet sem hagyó tervben is meg tudna épülni 8 ezer kollégiumi férőhely. De nem erre a Diákvárosra, nem erre a fejlesztésre mondtak igent, és pláne nem akarják Ferencváros legszebb Duna-parti részét átadni egy kínai magánegyetemnek. Ahogy a Nagyvásártelep milliárdokból felújított épületét sem. A miniszterelnök a 2019-es önkormányzati választás után azt mondta, hogy semmi nem épülhet meg, amit a budapestiek nem akarnak – idézte fel.

Van kártya a kezükben

Kiemelte: ezért meg fogják kérdezni a budapestieket, hogy akarnak-e kínai elitegyetemet 540 milliárd forintos eladósodással. „Igenis fogunk tudni népszavazást rendezni” – jelentette ki. Ezt elodázhatja a kormány a veszélyhelyzet fenntartásának elhúzásával, de amint lehetőségük lesz rá, elkezdik szervezni. Azt is mondta: szerinte nagy az esélye, hogy tulajdont nem vehet el tőlük a kormány, mert Magyarország annyiból még jogállam, hogy a tulajdonhoz való jog nagyon erős. Ha kisajátítási eljárással próbálkozik a kormány az érintett területen, az sokáig tart, a választásig szerinte nem zárul le. És amíg ilyen eljárások tartanak, addig nem kezdődhet el az építkezés.

Hozzátette: a kormánynak arra van ideje, hogy államközi szerződésekkel betonozza be a projektet, ez azzal jár, hogy kormányváltás esetén felmondani nagy veszteséget okozna. Viszont úgy véli, mivel nem feltétlenül biztos a ’22-es győzelem, ezt „nem merik meglépni”.

Az atlétikai világbajnokság Budapest hatásköre, mert a város rendezi, nem az ország, ennek eldöntése a főpolgármester kezében van. A stadion már épül, a fejlesztések előkészítése megtörtént, ha nem lesz világbajnokság, attól még ott fog állni a stadion – fogalmazott.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Facebook