"Bardella, menj haza, Brüsszel nem kér belőled!” – skandálták a tüntetők a brüsszeli Magyar Ház előtt

Új ablakban

2024. november 15. Reggeli gyors (részlet) 2024. 11.15. Kárpáti János lapszemléje

06:00

00:00

Szerda reggel beszámoltam arról, hogy mint a brüsszeli le Soir írta, tiltakozó megmozdulást helyeztek kilátásba a belga főváros szívében található Magyar Háznál, ahol aznap este a francia Jordan Bardella, Marine le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének ifjú pártelnöke készült könyvbemutatót tartani. Olyan baloldali csoportok szervezték a demonstrációt, mint például a Belgiumi Antifasiszta Koordináció, a Stand-Up és a feminista-környezetvédő ADES. Előre látható volt, hogy nehéz lesz elkerülni a fizikai összetűzést, mert fontos közintézmények közvetlen közelsége miatt a tüntetés helyszínéül kiszemelt közterületi rész úgynevezett semleges zónának számít, ahol semmilyen gyülekezés biztonsági okokból nem megengedett.

Nos, a könyvbemutató a Magyar Házban megvolt, és időközben elkészült a mérleg is: a La Libre Belgique című lap közli, hogy a tiltakozók között akadtak, akik erőszakkal át akarták törni a hatóságok által emelt útakadályt. A rendőrök vízágyút, valamint könnygázt alkalmaztak, és mintegy negyven embert őrizetbe vettek. A tüntetés helyszínéhez közel esik a Vlaams Belang flamand nacionalista párt székháza, és a demonstrálók szemetes kukákkal, útjelző táblákkal próbálták megrongálni az épületet.

A Le Soir azt írja, hogy a tiltakozók számát a rendőrök mintegy 3-500-ban, a szervezők 1500-2000-ben adták meg. „Bardella, menj haza, Brüsszel nem kér belőled!” – skandálták a tüntetők a tudósítás szerint.

 

Rendőrök a brüsszeli Magyar Háznál (Youtube)

 

A Politico ismerteti Tom Van Griekennek, a Vlaams Belang (Flamand érdek) vezetőjének az X közösségi felületen közzétett bejegyzését, miszerint a baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patrióta pártokat a szavazó fülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak.

Az EurActiv brüsszeli hírportál „támogatott tartalom” jelzéssel ellátva, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló, „Európa te magad vagy” elnevezésű projekt keretében közreadta Szabó Dánielnek, a Portfolio.hu újságírójának a cikkét arról, hogy miként igyekszik megvalósítani Magyarország a társadalmi-gazdasági felzárkózást az Unió úgynevezett kohéziós politikájának a segítségével. Az írás jórészt az EU kilencedik kohéziós jelentésén és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF nemrégiben készült elemzésén alapul. Egyik kiemelt megállapítása, hogy bár Magyarország bevételei közelebb kerültek az uniós sztenderdekhez, az ország egyes régiói között továbbra is súlyos aránytalanságok vannak, a foglalkoztatást, az oktatást és a jövedelmeket illetően.

Ami például a foglalkoztatottsági rátát illeti, ez a 20 és 64 év közöttiek körében 2022-ben elérte a 80 százalékot, ami számos térség esetében 15 százalékpontnál is nagyobb növekedésnek felel meg. Ugyanakkor viszont a déli és az északkeleti régió lemaradásban van. Hasonló trend tapasztalható a nyomorban vagy társadalmi kirekesztettségben élők számarányában: ez a mutató országos átlagban csökkent az elmúlt években, de a Dél-Dunántúlon, továbbá Kelet- és Észak-Magyarországon 22-26 százalék kénytelen ezzel szembenézni.

A foglalkoztatottsági rátában a nemek közötti eltérés 2022-ben átlagosan 11 százalékos volt, de ez egyenlőtlenül oszlott meg, és a fejletlenebb térségekben elérte a 16 százalékot is.

Magyarországon az egy főre jutó GDP – bruttó hazai termék – összértéke 2010-ben az EU-átlag 66 százaléka volt, és ez 2022-re 76 százalékra emelkedett, részben a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. Az országos átlag azonban itt is elfedi a regionális eltéréseket. A főváros, továbbá Pest és Győr-Moson-Sopron megye lekörözi Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az IMF arra figyelmeztet, hogy ha ezekkel az egyenlőtlenségekkel nem kezdenek valamit, akkor a helyzet tovább súlyosbodhat, párhuzamosan azzal, hogy utat tör magának a zöld és a digitális átállás.

Az oktatás javítása, a munkaerő képességeinek a növelése kulcsfontosságú a termelékenység és a gazdasági ellenállóképesség szempontjából – olvasható az összegzésben. A statisztikai adatok itt is jelentős szóródást mutatnak. Budapesten a 25 és 34 év közötti népesség körében 2022-ben mintegy 58 százalék volt a felsőfokú képzettségűek aránya, miközben az országos átlag 30 százalékot ért el, és fejletlenebb térségekben csak 20-25 százalék között mozgott. Az EU-átlag 42 százalék.

Végül röviden a londoni Guardian egyik cikkéről, amely azt ecseteli, mekkora politikai kudarcnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon próbálkozása, hogy albániai táborokban helyezzék el az Itáliába igyekvő migránsokat, és ott bírálják el a menedékkérelmüket. Az albániai létesítményeket 3 ezer fő befogadására szánták, de eddig csak 24 menedékkérőt szállítottak át, és ma már egyikük sincs Albániában - öten kevesebb, mint fél napot, a többiek nem többet, mint két napot töltöttek ott. Olasz bírói döntés alapján ugyanis a Bangladesből, illetve Egyiptomból érkezettek esetében nem lehetett biztonságosnak minősíteni az eredetországot, és ez a menedékjogi eljárás külföldre történő „kiszervezése” akadályának bizonyult.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.