Bejárta a fél világot a szombati ellenzéki tüntetés híre és Orbán Kína-politikája
7/06/2021 07:17
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A kínai Fudan egyetem Budapestre tervezett kampusza elleni, az AFP szerint tízezres tüntetésről ír a teljesség igénye nélkül a CNN, az ABC News, a Bloomberg, a DW, a Reuters, a Szabad Európa, az Euronews, valamint hongkongi és tajvani portálok. A South China Morning Post megérdezte a felszólalók közül Karácsony Gergely főpolgármestert, és a Baranyi Krisztinát, a kerület vezetőjét is. Ezenkívül Sargentini-jelentés és hetes cikkely Csernyánszky Judit lapszemléjében.
A South China Morning Post (Dél-Kínai Reggeli Hírlap) képekkel illusztrált cikkben számolt be a szombati nagyszabású tüntetésről, és egy másik írásban arra is kitér: Orbán Viktor Kínához fűződő kapcsolata választási kampánytéma lesz, miután a Fudan Hungary egyetem megépítése körüli tiltakozás egyre hangosabb. A brit gyarmati érában alapított, angol nyelvű újság jelenlegi tulajdonosa az Alibaba Csoport. A hongkongi székhelyű lap európai tudósítója, Finbarr Bermingham az előzmények között a múlt heti akcióról is szól, amelyek során négy közterületet kínai emberi jogi ügyekhez kapcsolódóan neveztek át. Erről nyilatkozott Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina a South China Morning Postnak, elmondta, a Dalai Láma út és a többi utca elnevezése állandó és hivatalos, hacsak a kormány ki nem talál valami új szabályt. Közölte, ezekkel a szimbolikus utcaelnevezésekkel azt próbálták érzékeltetni a kormány számára is, hogy mennyire messze áll a kínai rendszer a magyar felfogástól, az európaitól, az emberi jogok tiszteletben tartásától. A lap a Fudan Egyetem szatelitkampuszáról a Direkt36 információi alapján írja meg a tudnivalókat, a több mint 500 milliárd forintos költségtől kezdve a kínai banki hitelig. A Republikon Intézet közvélemény-kutatására utalva hozzáteszik: még a Fidesz szavazók sem lelkesednek az egyetem ötletéért. Karácsony Gergely, akit a miniszerelnök-jelölti előválasztás fő esélyeseként emlegetnek, a lapnak adott nyilatkozatában sorolta a kínai egyetemmel kapcsolatos komoly aggályait: a kommunista párt várható befolyását, a nagy összegű kínai hitelt és annak árát, illetve a beruházás teljes átláthatatlanságát. Az írás kiemeli, hogy Kína legmegbízhatóbb partnerének tekinti hazánkat, mivel számos európai uniós kezdeményezést megakadályozott, többek között a Hongkong és az ujgurok miatti, egységes brüsszeli állásfoglalás publikálását. Áprilisban ellenben a kínai elnök külön köszönetet mondott Orbán Viktornak következetes álláspontját dicsérve, hogy őrködik az Unió és Kína közti kapcsolat felett, utóbbit védelmébe véve. Szijjártó Péter állításával szemben – írja a Morning Post, alig van kínai befektetés Magyarországon (az összes külföldi befektetés 2,6 százaléka csupán, írják az OECD-re hivatkozva), viszont nő a kereskedelmi deficit Kína irányába. Az ENSZ adatai alapján Kína 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el Magyarországgal szemben. Mindebből igyekszik nem politikát csinálni a kormányoldal médiája.
Tajvan fővárosi lapja, a Taipei Times hasonlóképpen számolt be az AFP francia hírügynökség tudósítását átvéve. A fotósuk szerint mintegy 10 ezren vettek részt a tüntetésen (ezt a számot közölte az előbb említett SMCP is). Amire reagált Schanda Tamás államtitkár, aki szerint semmi értelme nem volt a tüntetésnek, mert Fudan-ügyben még csak a tervezésnél tartanak, a 2022-es választás után hozzák meg az építkezésről a végleges döntést. Soroljuk fel csak a tekintélyesebb médiumokat, amelyek foglalkoztak a Fudan egyetem elleni tüntetéssel: CNN, ABC News, Bloomberg, DW, Reuters, Szabad Európa, Euronews.
A Klubrádió is ott volt a Parlamentnél véget ért demonstráción:
A Pod Save America podcastben és az NBC tévécsatornán is hosszasan elmélkednek a 10 éve tartó orbáni anti-demokratikus folyamatok mibenlétéről annak kapcsán, hogy megjelent Obama volt elnök egykori tanácsadójának, Ben Rhodesnak a legújabb könyve, amelyben Amerikát félti attól, ami szerinte Magyarországon a demokrácia, a választások és általában a függetlenség romba döntését eredményezte.
Magyarország pert vesztett az Európai Parlamenttel szemben, miután az Európai Bíróság elutasította a kormány keresetét, amellyel a Sargentini-jelentés elfogadásának érvénytelenségét akarták bizonyítani – írja az EUObserver. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a tartózkodásokat is számítsák bele a végeredménybe, akkor nem lett volna meg a jelentés elfogadásához szükséges kétharmados európai parlamenti többség. Azonban az ítélet szerint a magyar kormány tévesen értelmezte annak a 48 szavazatnak a szerepét. Így ismét látótérbe került a régóta nem haladó 7-es cikkely szerinti eljárás, amely a szavazati jog felfüggesztésével, illetve források megvonásával járhat. Judith Sargentini nem egyszer rádiónknak is elmondta, dühös és nem érti, miért akadtak el az ügyek. Most úgy tudni, június 22-én ismét téma lesz miniszteriális szinten. Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselő, aki továbbviszi Sargentini örökségét, az EUobservernek elmondta, most tényleg kötelessége cselekedni az Európai Bizottságnak.
Csernyánszky Judit lapszemléje a Reggeli gyors 2021. június 7-i adásában hangzott el. Címlapi kép: Klubrádió
