Csődöt mondott a világ csendőre?
23/08/2021 12:51
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A Pax Americana a címben idézett szerepet is jelenti, illetve azt, hogy egy törvénytisztelő, demokratikus ország igyekszik fenntartani a rendet. Afganisztánnal vége a szerepnek?
A vietnami és a koreai háború kapcsán már sokat beszéltek arról, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak volna valamiféle őrszerepe, hisz nyilvánvaló volt, hogy semmiféle érdeke nem fűződött az említett háborúk megindításához. Saját szempontjából nézve egyáltalán nem kellett volna katonákat küldenie a világ másik végére, nyilvánvaló tehát, hogy a demokrácia védelme állt a háttérben. Illetve az, hogy ideológiai csapást mérjen ellenfelére, no nem Vietnamra, vagy Koreára, ennél sokkal fontosabb, hogy az akkori Szovjetunióra.
Az afgán háborúnak sem volt stratégiai jelentősége Amerika szempontjából. Ásványkincsei ugyan vannak, főleg ritkaföldfémek, mint a szkandium, ittrium,cérium, európium, szamárium, holmium, túlium, de ezek a nevükkel ellentétben egyáltalán nem ritkák, csak rendkívül nehéz a kitermelésük. Afganisztán ópiumnagyhatalom, tehát oda amerikai ipart telepíteni, vagy komoly piacot látni benne botorság lenne. A középkort pedig nem lehet demokratizálni. Egyébként érezhető, hogy az USA egyre kevésbé vállal közvetlen szerepet egy-egy konfliktus megoldásában, inkább bizonyos helyi erőket támogat, mint például Szíriában, amelyek majd megvívják a csatáikat.
Amerikai katonák már nem lövöldöznek
A visszavonulás a világ csendőre szerepből csak első pillantásra tűnik annak. Egyszerűen arról van szó, hogy már nincs szükség katonai bevonulásra, hogy ilyen és ilyen erőt bevessenek akárhol a világban. Megváltozott a háborúzás természete. A legnagyobb hatalmak a már úgynevezett proxy- avagy helyettesítő háborúkon is túllépnek, itt a kiberháború, az űrháború és a klímavédelem – vázolja a helyzetet Feledy Botond, az Európai Szociális Központ igazgatóhelyettese. Arról, hogy a kibertérben mi folyik, nem sok fogalmunk van, az biztos, hogy naponta sok százmilliónyi, vagy milliárdnyi adatot szereznek meg egymástól a felek. Nemrég Putyin orosz elnök tartott egy afféle internetes sajtóértekezletet, amelyen mellesleg bejelentette, hogy hackertámadás érte a rendszert, ezért bizonyos kérdések nem jutnak el hozzá. Az oroszok tevékenységét pedig lehetett tapasztalni világosan az eggyel korábbi amerikai elnökválasztáson. Nem kizárt még az sem, hogy ők segítették hatalomra Trumpot. Feledy Botond szerint egy dologban bízhatunk, hogy az atomfegyverek visszatartó erejéhez hasonlóan a kiber eszközökkel is az a helyzet, hogy egyik fél sem meri bevetni, mert tudja, hogy a másik azonnal visszavághat, méghozzá nagy erővel. Ráadásul számtalan „aknát” igyekeznek elhelyezni az ellenfél rendszerében, amit a másik vagy észrevesz, vagy nem. Az űrhadviselés talán még titokzatosabb, de az egyértelmű, hogy folyik a készülődés, ebben Kína elég nagy lépéseket tesz. A klímavédelem az a terület, ahol az Egyesült Államok nagyon kitett. Floridából elindult a vándorlás észak felé, víztározók, folyók száradtak ki, erdőtüzek tombolnak. Persze nem csak ott, hanem Szibériában, Dél-Európában is. Francia borászok vásárolnak területeket északon, húzódnak a most még hűvösebb tájak felé. És ez a mozgolódás még a szelídebb fajta, a vízhiány, a forróság miatt nagyon komoly népvándorlás indulhat, ez is háborús veszély. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a nagyhatalmak már itt tartanak, a hagyományos lövöldözés marad a kisebb, fejletlenebb országoknak.
A külpolitika mindig belpolitika
Az amerikai külpolitikának legalább száz éve, ha nem több, az az alapelve, hogy otthon ugyan demokráciára van szükség, de a külpolitikában ez nem annyira szükséges – emlékeztet Feledy Botond. Nyugaton fontos társadalmi rétegek elvárják az Egyesült Államoktól, hogy védje meg a demokráciát. Meg is teheti, hisz az USA-nak jól ismert, ha úgy tetszik házi terepe a demokrácia, lásd a háború utáni német alkotmány megírása. Azonban azt látni kell, hogy a geopolitikának óriási szerepe van, gyakorlatilag mindent meghatároz.
Milyen érdeket nézett a megnyert II. világháború után az Egyesült Államok? Azt, hogy a területét ne érhesse katonai támadás, hogy védje a partjait. Ezért segítette Európát, de úgy, hogy az megosztott maradjon, a Szovjetunió ne tudja bekebelezni. Erre szolgált a Marshall-segély, amelyet az amerikai külügyminiszter 1947. júniusában jelentett be. Sztálin látta, hogy ez a terv csökkenti a kommunista pártok népszerűségét, ezért ellene volt, Magyarország sem vette fel, pedig a nemzeti vagyona mintegy 40 százalékát elveszítette. Németország felvette, fel is lendült az ipara, csakhogy ezzel az Egyesült Államok nem csak piacot vásárolt, hanem kialakított egy modern tartományi rendszert, és persze exportálta az amerikai életérzést. Németország mellett Franciaország is hasonlóan cselekedett. Kicsit közelebb érkezve a jelenhez, az amerikai stratégia másik fő eleme az ország védelmében, hogy a kínai haderőt a saját partjainál tartsa, ne engedje Kína közeléből kimozdulni.
Mármost ideje lenne arról is beszélni, hogy Európa milyen stratégiával tudná megvédeni magát Kínától - veti fel Feledy Botond. Milyen összefogásra volna ehhez szükség? A kínai tőkekihelyezés, illetve a hitelezési gyakorlat, mint a Budapest-Belgrád vasútvonalra adott pénz, nekünk nagy összeg, de nekik nem. Egyébként is a kínai tőke 80 százaléka nagy országokba megy, a 20 százalékon marakodik egy-vagy több tucat kis ország. Bonyolítja a helyzetet, hogy például Németország gazdasági kötődése nagyon erős Kínához, ezért sem könnyű kitalálni, hogy miként védekezzék Európa. Az Amerikai Egyesült Államoknak hasonló gondja nincs, ipari, kereskedelmi struktúráját könnyedén át tudja alakítani. Ezért is maradhat a demokrácia őre.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök magyarázza a kivonulást.
2021.08.20. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
