Die Welt: Orbán szellemi gyújtogató, kormánya pedig korrupt – mondják több pártcsaládban is
9/10/2024 06:57
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Manfred Weber szerint a magyar EU-elnökség totális kudarc. Nemzetközi lapszemle.
Lássuk először, mit emel ki a nemzetközi média Orbán Viktor tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatójából. A Reuters tudósítása elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök szerint Ukrajna nem képes győzelmet aratni a harcmezőn, ezért van szükség párbeszédre az emberi életek megmentése érdekében.
Az EUObserver európai parlamenti képviselők véleményét ismertetve azt írja, hogy Orbán az EP mai plenáris ülése előtt már tegnap megkezdte a propaganda terjesztését a sajtó előtt. Az elhangzottakból az uniós hírportál azt tartja a leginkább kiemelendőnek, hogy a magyar kormány nem akarja elhagyni az EU-t, az országnak szüksége van az Unióra.
Egy másik brüsszeli portál, az EurActiv arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányfő rátett még egy lapáttal az Európai Unió migrációs politikájának általa korábban is hangoztatott bírálatára, és megerősítette fenyegetését, hogy menedékkérőket fog Brüsszelbe küldeni autóbusszal. Magyarország tartani fogja magát az európai joghoz, de ha egy magyarországi menedékkérő Brüsszelbe akar menni, annak úgymond segíteni fognak. A cikk emlékeztet arra, hogy júniusban az Európai Bíróság 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre a szükséges menekültpolitikai változtatásokat.
A Die Welt cikke már előretekint arra, hogy ma az Európai Parlamentben kemény ütésváltás ígérkezik az Orbán-beszédet követő vita során. A lap idézi Manfred Webert, a jobbközép Európai Néppárt elnökét, aki szerint a magyar EU-elnökség totális kudarc, a jobboldali nacionalista miniszterelnök teljes mértékben elszigetelődött Európában, egyebek közt oroszpárti retorikájával. A német lap szerint a többi pártcsaládban azt mondják, hogy Orbán szellemi gyújtogató, kormánya pedig korrupt. A soros magyar EU-elnökség prioritásait ismertető Orbán-beszéd után Weber lesz az első felszólaló, majd utána szót kap Magyar Péter, akiről a Die Welt azt írja, hogy Orbán legfontosabb vetélytársa.
Most egy másik témáról. A Politico amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy Európa legnagyobb része remekül megvan orosz gáz nélkül, de az, hogy az év végén lejár az Ukrajnán keresztül történő továbbításra vonatkozó szerződés, felettébb költségesnek bizonyulhat Ausztria, Szlovákia és Magyarország számára.
A cikk emlékeztet arra: sok európai illetékes úgy gondolkodott, hogy az orosz gázszerződés mérgező hatású, maga a gáz pedig beszerezhető máshonnan is, ezért hát tovább kell lépni. Az említett három ország azonban - politikai és pragmatikus megfontolásokból - nem vált le az orosz gázforrásról, Moszkvával maradt kapcsolatban, most viszont alighanem hamarosan más megoldás után kell nézniük, de az sok pénzbe fog kerülni, akár cseppfolyósított gázt – LNG-t – szereznek be, akár más vezetéken keresztül vásárolnak gázt.
Szlovákia és Ausztria már rátalált alternatív forrásokra Törökországgal való megállapodások révén, Magyarországnak pedig adódik az a lehetőség, hogy továbbra is orosz gázt szerezzen be, de immár Szerbiából. Emellett az ukrajnai vezeték is hasznosítható maradhat: Kijev ugyan nem hajlandó közvetlenül Moszkvával tárgyalni, de folynak megbeszélések Azerbajdzsánnal, amely átvehetné a szolgáltató szerepét. A cikk megszólaltat egy gázpiaci elemzőt, aki szerint valószínűtlen ugyan, hogy valóban azeri gáz lene az, ami így érkezhetne majd, az országnak ugyanis nincs meg az ehhez szükséges kitermelői kapacitása, ám az Azerbajdzsánba érkező orosz gázt mintegy átcimkézhetik majd. A Politico áttekintésének abban összegezhető a lényege, hogy mennyiségi hiánytól nem kell tartani, a költségek azonban magasabbak lesznek.
És végül - a Reuterstől - még egy gazdasági vonatkozású cikk, amely arról szól, hogy Németországnak nem sikerült megakadályoznia a kínai elektromos autókkal szembeni védővámokról szóló uniós döntést, és hogy ez a berlini kormány befolyásának elhalványulására utal. Egy bő évtizeddel ezelőtt, 2013 júliusában néhány telefonos megbeszélés a kínai vezetés, Angela Merkel akkori német kancellár és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között elég volt ahhoz, hogy lekerüljön a napirendről a kínai napelemek védővámmal való visszaszorításának a terve. Ehelyett a minimális árszintben állapodtak meg. Merkel idejében a német gazdaság virágzott, és a kancellár fogta össze Európát, ma pedig immár második esztendeje zsugorodik a német gazdaság, és Berlinben hárompárti koalíció irányít, a belpolitikai megfontolásokat előtérbe állítva az európai politikai megfontolások rovására, hiszen elképzelhető, hogy ezt a koalíciót jövőre szövetségi választásokon fogják a szavazók megbüntetni.
Az elemzés megemlíti, hogy Olaf Scholz kancellár ebben a kérdésben szövetségesre lelt Orbán Viktor személyében, de – mint a szerző fogalmaz – Orbán inkább az uniós politika blokkolásának és nem az irányításának a mestere, és semmiképpen sem olyan bajnoka az EU egységének, mint ami Berlin volt korábban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.10.04., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
