Falus András: Aki az oltások ügyébe politikát visz, az a történelem szégyenpadjára kerül

A kormány áprilisi ígéreteihez képest jelentősen lelassult az oltás üteme Magyarországon, május közepén kellett volna hatmillió olyan embernél tartani, aki legalább az első oltását megkapta, június elején pedig már 7 milliónál. Hogyan érhető el így a nyájimmunitás, ha egyáltalán? – kérdeztük Falus András immunológus, akadémikus, professzor emeritust.

Elmondta: a nyájimmunitás az a védettségi fok, amikor a vírus úgynevezett reprodukciós rátája egy körül van, tehát nem terjed. Ehhez az kell, hogy hozzávetőlegesen 80 százalékos legyen az átoltottság két vakcinával. Most ebből 36 százalék körül állunk.

A politika optimizmust akar sugallni, viszont a szakmai kommunikáció szerinte a járvány legelejétől fogva „iszonyúan hiányzott”. Meg kellett volna magyarázni például, hogy mi az a nyájimmunitás. Úgy gondolja, hogy az országos tiszti főorvosnak bizonyos dolgokat el kellett mondania bizonyos stílusban, optimistára színezve, amivel nem lenne baj, de sokszor nagyon nem érezte szakmainak sem Müller Cecília megnyilvánulásait, sem a körülötte megszólaló katonákat, rendőröket. Az értelmes, érthető, őszinte kommunikáció hosszabb távon sokkal többet jelentett volna. Most üt vissza az, hogy ezt nem fogadták el kellő mértékben az emberek. Olyanoknak kellett volna megnyilvánulniuk névvel, arccal, akik nem egyfajta politikai elvárásnak akarnak megfelelni. Amerikai példát idézett: Anthony Fauci egészségügyi főtanácsadó ott állt az időnként „elképesztő oktalanságokat” beszélő Donald Trump mellett, összeszorított foggal végighallgatta a volt elnököt, majd elmondta a saját, szakmai álláspontját. Nagy baj, hogy idehaza a megfelelni akarás döntötte el elsősorban, mit hall a nagyközönség. Nyugodtan el lehetne mondani, hogy nem mindenben volt igazuk, noha az egészségügyért is felelős miniszter nemrég éppen azt állította, mindent jól csináltak – ez viszont Falus András szerint egyszerűen nem igaz.

Kiemelte: a védőoltások felvétele az egyik legfontosabb társadalmi ügy, a közjó ügye. Ezért a „ki az oltásellenesebb, mint a másik című őrült, demagóg frazeológiát” egyszerűen el kellene felejteni. Kontrollált körülmények között be kellett volna engedni a sajtót az intenzív osztályokra, beszélni néhány olyan kimerült orvossal, aki azt tapasztalta, hogy a vizit végére a betegek tíz százaléka meghalt. Ha ezt meglépték volna, akkor nem alakult volna ki az a „népmesei hangulat”, hogy a mindent megváltó vakcinát várják, aztán meg jön a politikai, érzelmi alapú személyeskedés, ami elveszi az emberek kedvét az oltástól. Hozzátette: a legjobb vakcinák is 85-90 százalékban hatékonyak, ezt is meg kellett volna beszélni, felnőttnek tekintve a lakosságot. A védettségi igazolványt szerinte helytelenül hívják így, mert az első oltás után még nem teljesen védettek az emberek. Sőt, a betegségen átesettek is megkapják ezt, noha náluk az első oltáshoz képest is kevésbé valószínűsíthetően alakul ki védettség. Ha ezeket a fogalmakat összemossák, ne csodálkozzon senki, hogy leállunk 5,1 milliónál.

A kormány által bedobott „számmisztikára”, hogy mi történik 4, 5 vagy 6 millió beoltottnál, azt mondta: a tudomány nem így működik. Felelőtlenségnek nevezte, hogy időseknek adták a Sinopharm vakcinát, amelyet nem vizsgáltak 60 éven felülieknél, a kínaiak az alkalmazási utasításban nagyon korrekt módon legfeljebb 59 éves korig ajánlják. A magyar szervek „valamilyen kényszer alatt” ezzel nem törődtek, csak azzal, hogy minél több embert lehessen minél előbb beoltani.

Falus András elérhetőnek tartja a 8 milliós védettség elérését, de nem tudja, hogy ez mikorra lesz lehetséges. Említette, hogy az ifjúságnál még van tartalék. A professzor azt mondta: az oltás életet ment, a jövőnkről van szó, ha ebbe politikai, gazdasági, személyi érdekeket – nem beszélve a választási taktikázásról – bevisz valaki, az oldaltól függetlenül „a történelem szégyenpadjára fog kerülni”.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.