Kaczyński független szakácsnője
19/07/2022 06:57
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"Julia Przyłębska, a lengyel alkotmánybíróság elnöke kiemelten fontos döntések meghozatala előtt kommunikálni szokott a miniszterelnöki hivatallal. Przyłębska azonban függetlennek mondja magát, ítéletekről senkivel nem konzultálok." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Ennek ellentmond – olvasható a Politicóban -, hogy e hónap elején emailek szivárogtak ki a lengyel miniszterelnöki hivatalból, és ezek arról tanúskodnak, hogy az alkotmánybíróság elnöke három konkrét ügyet is megvitatott az ítélethozatal előtt a hivatal vezetőjével. Ezek az elektronikus levelek azt a képet rögzítették a Przyłębska vezette testületről, hogy az a kormányzó Jog és Igazságosság párt, a PiS eszközeként működik. A szóban forgó ítéletek az igazságszolgáltatási reformról Brüsszellel folytatott vitában érveket adtak a PiS kezébe, erősítették a kormányzat euroszkeptikus narratíváját, és megkérdőjelezték az EU jogi alapjait.
Przyłębska most - Mateusz Morawiecki miniszterelnökhöz hasonlóan – meg nem nevezett orosz provokátoroknak tulajdonítja az emailek kiszivárogtatását.
Mielőtt 2015 decemberében a PiS az alkotmánybíróság tagjává választotta volna, Przyłębska meglehetősen csöndben élte szakmai életét a poznańi regionális bíróság társadalombiztosítással foglalkozó tanácsvezető bírájaként. Emellett egy ideig konzulkodott a berlini lengyel nagykövetségen. Eredetileg nem is jogot akart tanulni, bár apja Poznańban közjegyző volt: jobban érdekelte volna a műtárgyak restaurálása, illetve esetleg a magyar nyelv tanulmányozása. A Politico újságírója megjegyzi: saját állítása szerint alapfokon beszél is magyarul. Ezeken a szakokon azonban nem indult első évfolyam akkor, amikor leérettségizett.
Ez az észrevétlenség, a kozmopolita Varsótól való távollét ugyanakkor ideális választássá tette őt arra, hogy a PiS az ő személyében lássa meg az új jogászi elitet, a régi ugyanis – szokta mondogatni Kaczyński – demoralizált. A vezető pozícióba kerülő jogászokat nem annyira a szakmai minősítés, hanem a hűség alapján választották ki. Nem volt ez másként az alkotmánybíróságon sem, és az eredmény olyan testület, amely rányomja a pecsétet a PiS döntéseire – ismerteti a kialakult helyzetet a Politico.
A cikk a Przyłębska vezette testület egyik legkirívóbb ítélkezésének azt a tavaly októberi verdiktet nevezi, amelyben azt mondták ki, hogy az EU-alapszerződések egyes elemei ellentétben állnak a lengyel alkotmánnyal. Egy másik ítéletben az Emberi Jogok Európai Egyezményének és a lengyel alkotmánynak a vélt ütközését mutatták ki. Most az interjúban Przyłębska azt állítja, hogy ezek az ítéletek nem az EU ellen irányultak, nem kérdőjelezték meg Lengyelország helyét az Unión belül, hanem éppen ellenkezőleg, rávilágítottak az EU-alapszerződések számos téves értelmezésére.
Szó esik az interjúban Kaczyńskihoz fűződó személyes barátságáról is. "Magával ragadó ember”, aki sok érdekes történetet tud, a történelem tanúja – mondja róla, és leszögezi: nincs olyan szabály, hogy egy posztra történő kinevezés előtt tilos lenne a személyes ismeretség. Van, aki epésen "Kaczyński szakácsnőjének” nevezi Przyłębskát. Ő azonban ezt nem veszi rossz néven, és szerénytelenség nélkül állítja magáról, hogy nagyon jól főz, és az ő litván céklalevese után mindenki megnyalja a tíz ujját.
Az EurActiv uniós hírportálból ezúttal két írásra is felhívom a figyelmet. Az egyik Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszterrel készített interjú. Július elsejével Csehország vette át fél évre a franciáktól az EU soros országelnökségét, és a napirenden levő fontosabb ügyek egyike lenne az Unió csatlakozása a nagy multicégekre globálisan kivetendő, minimálisan 15 százalékos adó előírásához. Az EU-tagállamok erről szóló egyöntetű döntéshozatalát júniusban a csupán 9 százalékos adókulcsot érvényesítő Magyarország vétózta meg, mondván, az ártana a magyar nemzetgazdaságnak, és veszélybe sodorna munkahelyeket. A cseh szaktárca vezetője most úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint október végéig egyezségre lehet jutni ebben a kérdésben.
Végül az EurActiv egy másik írása arról számol be, hogy európai parlamenti képviselők küldöttsége járt Kelet-Szlovákiában, hogy tanulmányozza az ottani romák életkörülményeit, és – mint a jelentés címében olvasható – az európai törvényhozók "középkori állapotokkal” szembesültek. Az ország 2014 és 2020 között több tízmillió eurót kapott a roma közösség megsegítésére, de az EurActiv szerint ennek eredményei nem igazán láthatóak. Különösen Kelet-Szlovákiában elkeserítő a helyzet, sok roma elzárt telepeken él, ahol még ivóvízhez sem lehet hozzájutni, és nincs csatornázás sem. A 2021-27-es költségvetési időszakban folyósítandó kohéziós alapokra nézve kemény viták voltak az Európai Bizottság és Pozsony között, míg végül az uniós végrehajtó testület nyomására a szlovák kormány jelentős összegeket különített el a romák felzárkóztatására.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.07.19., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
