Kibúvókat keres a magyar kormány a Gazprombank elleni amerikai szankciók alól

Új ablakban

2024. november 28. Reggeli gyors, részlet (2024.11.28.) Csernyánszky Judit lapszemléje

05:32

00:00

Volt egyszer egy Hollywood, de lehet, hogy többé már nem lesz – kezdődik ilyen szomorkás mesei felütéssel a milánói divat- és popkultúra magazin, az NSS írása arról az aggályról, amely a filmvilág frissen megtapasztalt hanyatlása láttán került tollvégre, pontosabban a digitális térbe. A FilmLA üzleti jelentése szerint Hollywood filmgyártása 5%-kal esett vissza az idén köszönhetően az ösztönzőnek nem minősíthető adózási rendszernek. Los Angeles polgármestere, Karen Bass 750 millió dolláros ösztönző csomaggal igyekszik javítani a helyzeten. Hollywoodra az elmúlt 150 évben úgy tekintettek, mint az ország társadalmi, kulturális és politikai változásainak, fejlődésének inkubátorára. De úgy is, mint a gazdasági növekedés motorjára. A legutóbbi jó adatok szerint 155 milliárd dollárral lökte meg a gazdasági mutatót, 680 ezer embernek adott munkát, ami Kalifornia lakosságának 20%-át teszi ki. Az elmúlt időszakban sok gyártást áttelepítettek Georgia államba, illetve Magyarországra, ahol olcsóbb a munkaerő, és az alacsonyabb előállítási költségek, kevésbé szigorú szabályozás nyereségesebbé teszi a filmipari vállalkozásokat. Nem beszélve a budapesti városkép jelentette történelmi fuvallatról. A cikk példaként a Hellboy2-őt hozza fel. De megemlíti az évi 250 film gyártását lehetővé tevő magyar gyártóközpontok – mint az Origo vagy a Korda Stúdió - alkotásai közül a Poor Things-t és a Dűnét. Szomszédos országainkban, sőt már Ausztráliában is kedvezőbb feltételek mellett gyárthatja termékeit Hollywood, mint a saját hazájában. Aminek persze van egy jó olvasata is: globális lesz a hollywoodi filmgyártás is.

A SkyShowtime bejelentette, hogy szerdától életbe lépett a legnagyobb magyar telekommunikációs céggel, a Telekommal kötött szerződése, és az ügyfelek két lineáris csatorna is nyílik számos alkotóműhely egybenyitásával. Ez persze nem a reklám helye akart lenni, csak egy gazdasági hír a Broadband TV News portálról. Aminek van egy kis szépséghibája, hogy a nyélbe ütött üzletről egyetlen számadatot sem kötöttek az olvasó orrára.

 

Illusztráció: Flickr.com.

 

Európa orosz gázvásárlói, Magyarországgal és Szlovákiával az élen, gyors megoldást keresnek arra, hogyan biztosítsák a továbbiakban az orosz gázellátást, amely nyilvánvalóan megsínyli, hogy december 20-tól életbe lépnek az amerikaiak által az orosz GazpromBankra kivetett szankciók – írja a Bloomberg. Majdnem három éven át az Egyesült Államok tekintettel volt arra, hogy nem egyszerű az orosz gázt helyettesíteni egyik napról a másikra, de eljött a pillanat, amikor az oroszok háborújának finanszírozás égetőbb problémává vált. Ausztria is aggódik, mert Szlovákián keresztül kapja az orosz gázt. Törökország – amely szintén orosz gázt szállít Európának – egyezkedik Washingtonnal. Az Ukrajnán keresztüli gáztranzit – eddig engedélyezett - európai szerződései az év végével lejárnak. A Bloomberg által megszólított szakértők elmondták, hogy számos kisebb orosz bank (Sberbank PJSC, Alfa-Bank AO, VTB Bank PJSC, Vnesheconombank) veszi át a Gazprombank helyét, mindenféle keresztszerződések megkötésével, amelyre áldást is adhat akár a Külföldi Vagyonnyilvántartó amerikai Hivatal. Így az orosz gázvásárlások törvényesen folytatódhatnak. Persze ehhez nyilvánvalóan új gázszerződéseket kell kötni, ami időigényes munka. De a szakértő szerint még az sem kizárt, hogy bizonyos országokkal kivételt tesz az Egyesült Államok. S ebben még Trump segítségre is lehet esetleg számítani. Eközben az Európai Bizottság is puhatolózó tárgyalásokat Washingtonnal az átmeneti megoldást keresve, még az új elnök januári beiktatása, és a december 20-i szankciók hatályba lépése előtt – erről a szóvivő nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek.

Az illiberális orbáni rendszer alapját a keresztényi családi modell újrateremtésének szükségessége szülte – így vélekedett az ABC amerikai tv csatorna mintegy 30 perces podcast interjújában a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, az amerikai származású Gladden Pappin. S ebből a keresztény eszméből vezette le a kormány migránsellenes politikáját is. De, mint fogalmazott, hazánkban nem létezik xenofóbia.  A trumpizmusról: Pappin felháborodott azon, hogy sokan fasisztának és diktátornak tekintik Trumpot, pedig ő egy olyan jelenség, amit a világ számos pontján megtalálhatunk.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.