Könyvről könyvre 2 - Galaxis kalauz
16/01/2021 13:11
| Szerző: Timár Ágnes
Az előző adás végén arra jutottunk Berkics Mihály evolúciós pszichológus segítségével, hogy az ember veleszületett ösztöne a segítségnyújtás.
Van, amikor a segítségnyújtás a feladatunk. Más szóval fizetést kapunk érte. Ettől persze még lehet a szenvedélyünk, és végezhetjük éppolyan felelősségteljesen. Egyes munkakörök esetében pedig elengedhetetlen, hogy amolyan szakértő hátországként legyen jelen, mondjuk egy munkatárs. Hogy a könyvszakmában hogy van ez, és hogy egy szerkesztő vajon jobb keze a szerzőnek vagy inkább társa a mű létrejöttében, arról Gaborják Ádámmal beszélgettünk a 115. epizód elején. A szerkesztő elmondta, hogy esete válogatja, hogyan, és milyen mértékben vesz részt a szerkesztő a munkafolyamatban, de azt mindenképpen szem előtt kell tartania, hogy a készülő könyv az író szellemi terméke, így a végső szó az övé.
Gaborják Ádám arról is beszélt, hogy az évszázadok folyamán a szerkesztő jelenléte a könyv elkészültében fokozatosan alakult ki, és bizonyos szempontból a média alakulásával köthető össze. A XIX. századi szépirodalmi művek ugyanis jobbára folyóiratokban jelentek meg, részletekben, és feltehetően ekkor lépett a színre egy olyan ember, aki regénnyé segítette az írást.
Ez a munka, ahogy akkor, most is nagy együttműködési szándékot és képességet vár el, mind a szerzőtől, mind a szerkesztőtől. Persze nem minden munka kívánja meg a közös feladatvégzést. Ahogy nem is mindenki alkalmas a kollektív munkavégzésre, vagy éppen szórakozásra. Hogy nem vagyunk egyformák, az nyilvánvaló, de hogy egy másik ember, a párunk, a családunk, esetleg egy munkahelyi kollektíva kedvéért kell-e, érdemes-e erőt venni a természetünkön, illetve, hogy a közösség, amely tagjának tart, meddig tolerálja a magánzást, vagy éppen feladata bizonyos szintig akár támogatni is azt, erről Kaposi Kálmán pszichológus beszélt. Elmondta, ha egy párkapcsolatban a felek fontosnak tartják, hogy együtt maradjanak, akkor természetesen érdemes mindkettejüknek engedni a másik örömére, azonban, ha már csak az engedések sorából áll egy kapcsolat, el kell gondolkodni azon, hogy nem túl különbözőek a kapcsolatban lévők, ahhoz, hogy együtt maradjanak.
Az interjúban szóba került a szabadidejét nyugodt magányban eltölteni vágyó ember példája, aki történetesen olvas. Hiszen mi más lehetne annyira önálló elfoglaltság, mint egy könyvben elmélyedni. Azonban az olvasással szerzett élmény megosztása már ismét társaságért kiált. Legalábbis sokan szeretik kitárgyalni, hogy miért tetszett, vagy nem tetszett nekik a friss sikerlistás vagy éppen klasszikus krimi. Mostanában persze nincs módunk igazán nagy társasággal összegyűlni, hogy egy könyvklubban vitassuk meg irodalommal kapcsolatos véleményünket, az online tér azonban erre is nyújthat megoldást. Diószegi Dorottya, a Könyvarmada nevű Facebook csoport adminisztrátora beszélt a műsorban arról, hogy fontos céljuk fórumot teremteni a könyvek szerelmeseinek, ahol mindenki elmesélheti személyes olvasással kapcsolatos élményét, vagy akár csak könyvekről szóló híreket, képeket osszon meg. Ezzel alakítva ki egy igazi közösségi élményt még akkor is, ha személyesen nem találkozhatnak.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2021.01.13.15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
