Kórházi adósságok: "Minden nap, minden órában fogukhoz kell verni a garast"
19/06/2024 13:12
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Minden évben olvashatunk arról, hogyan növekednek a kórházak adósságai, amit aztán legalább részben kifizet a kormány. A mostani 41 milliárdos konszolidáció a beszállítóknak néhány hónapos fellélegzést jelent, de ettől az alulfinanszírozás nem oldódik meg, a folyamatos adóssággörgetés pedig demoralizálja a kórházi dolgozókat.
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az egészségügyi intézmények rendre eladósodnak – a kormány pedig időközönként rendezi a számlát vagy legalábbis egy részét. Laikusként felmerülhet a kérdés, nem mindegy-e hogy a kormány előre adja oda a pénzt – finanszírozásként – vagy utólag állja a cechet? Dózsa Csaba László szerint nagyon nem, ezt pedig mindenki beláthatja, aki akár csak háztartást vezet. Így nem lehet előre gondolkodni, stratégiát alkotni, a kórházaknak pedig nem az a dolguk, hogy a túlélésre játszanak, hanem, hogy a küldetésükre – a gyógyításra, a korszerű, biztonságos ellátásra összpontosítsanak – mondta az egészségügyi közgazdász a Reggeli gyorsban.
Persze, ha a finanszírozást növelnék, akkor a kórházak nem csak a legszükségesebbekre költenének. Ha alapból megadták volna azt a 110 milliárd forintot ami az év eleji adósság volt, akkor újabb 40-50 milliárdos lyuk keletkezne – mivel akkor a kórházak elkezdenének a valódi ellátásra, a minőségre koncentrálni – magyarázta Dózsa, aki szerint inkább 300 milliárd körüli az az összeg, ami hiányzik a rendszerből. Ez kormányzati felelősség, el kell dönteni, hogy minőségi egészségügyet akarnak fenntartani vagy sem – tette hozzá.
Noha a 41 milliárdos konszolidáció nem oldja meg az általános alulfinanszírozottságot, a túlélés szempontjából fontos, hiszen a másik oldalon néhány száz beszállítócég áll, akik likviditási problémákkal küszködve, hitelekkel finanszírozzák az állami kórházakat. Ezek jellemzően nem multinacionális gyógyszercégek, sok közöttük a magyar kis- és középvállalkozás. Nekik ez a konszolidáció 4-6 hónapos fellélegzést jelent – mondta a közgazdász.
Az adósság nagyrészt a dologi költségek alulfinanszírozásából ered, ide tartozik az élelmezési norma – az élelmiszerek minősége, a higiénés eszközök – mint a WC-papír – hiánya, az, hogy milyen eszközöket tudnak használni a műtéteknél, az, hogy ki tudják-e cserélni az elromlott diagnosztikai műszereket, a karbantartások – hogy lehullik-e a csempe a folyosón – magyarázta Dózsa.
A folyamatos adóssággörgetés nemcsak a vezetőséget demoralizálhatja, az orvosokat, nővéreket is. Legyűrűzik, benne lesz a mindennapi gondolkodásban, a kórházi dolgozóknak ez azt jelenti, hogy minden hónapban, minden nap, minden órában a fogukhoz kell verni a garast – mondta a közgazdász.
Ettől a rendszertől persze a betegek is szenvednek, mindenki megpróbál ismeretségek, ajánlások alapján esetleg kiegészítő szolgáltatást megvásárolna egyéni megoldásokat találni, miközben egy olyan országban, ahol jól működik az egészségügy elég, ha az ember ismeri a háziorvosát és az asszisztensét – ők pedig egyengetik az útját a rendszerben – mondta Dózsa.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. június 19., szerda 07:35
Riporter: Para-Kovács Imre
