Leninhez hasonlította Kövért a lemondott bíró

Nagy szomorúsággal olvasta Kövér László mondatait arról, hogy a bíróknak globalista erőktől kellene megvédeniük az állam függetlenségét, és ezen múlik az ő függetlenségük is – nyilatkozta a Klubrádiónak Szepesházi Péter ügyvéd. Mint megjegyezte, a parlament elnökének szónoklata után nem kapott kedvet visszatérni a bírói karba.

A jogász – aki tavaly épp a „bíróságokon uralkodó általános, félelemmel teli légkör” miatt mondott le – hangsúlyozta, különösen problémás, hogy a törvényhozói hatalom vezető tisztségviselője mond ilyen szörnyű szavakat.

A magyar bírói függetlenséget biztosító törvény 150 éves évfordulójának ünnepén, április 24-én Kövér László többek közt azt mondta, egykor az volt a kérdés, hogy a magyar állam akarja-e biztosítani a bírák függetlenségét, a jövőben azonban az, hogy a magyar bírák akarják-e biztosítani az állam függetlenségét.

Az Országházban a magyar főbírák előtt tartott beszédében a politikus arról is beszélt, a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az. Kövér szerint a demokratikus legitimációval bíró államok kompetenciáját a globalizáció korának messianisztikus törekvései a törvénykezés eszközrendszerével szüntelenül gyengíteni igyekeznek, korunk jogászainak és politikusaink pedig maguknak kell eldönteniük, hogy az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára állnak-e.

Még az ünnepi konferencia előtt Darák Péter, a Kúria elnöke azt mondta, „Magyarországon a bírói függetlenség 99 százalékos, 100 százalékot csak azért nem mond, mert nem illik feltételezni”. Vagyis szerinte ma nincs olyan személy, aki megtehetné azt, hogy odamegy egy konkrét ügyet tárgyaló bíróhoz, és megmondja neki, hogy milyen döntést vár.

Szepesházi Péter szerint Kövér előtt legutóbb a kommunista diktátorok, így Rákosi és Lenin beszéltek a hatalom egységéről, a hatalom megosztása helyett. Hozzátette, a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon ma már gyakorlati és jogszabályi szinten is hiányzik. Bár valóban nem volt hatékony a magyar ítélkezési rendszer, de erre 2010 után rossz válasz született, és a végrehajtó hatalomnak lassan, de biztosan alárendelt bírósági rendszer épült ki.

Szepesházi szerint az is jellemző, hogy Magyarország igyekszik ellenállni az uniós jog érvényesülésének. Sajnos van egy olyan bírói attitűd, hogy mindenáron a magyar eredetű jogot kell alkalmazni, és ez csak részben fakad a hatalomtól való félelemből. Ez a szemlélet akkor is hat, ha annak az európai jog, beleértve az Európai Bíróság ítéleteit, ellentmond, például a menekültek vagy a családon belüli erőszak áldozatainak ügyeiben – tette hozzá.

Az interjú hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!