Ligeti Miklós: Az MNB-nek tilos ilyen mértékű ingatlanbefektetői tevékenységet folytatnia
24/06/2023 08:22
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A jegybank olyan komoly nemzetközi piaci befektetői tevékenységbe kezdett, mintha kereskedő bank vagy befektetőház lenne. Az MNB keveri a szezont a fazonnal és szándékosan félremagyarázza a jogszabályokat – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az Esti Gyorsban. Ugyanakkor, az Eurostattal kötött megállapodás értelmében a jegybank alapítványait záros határidőn belül meg kell szüntetni, kérdés, mi lesz az irgalmatlan ingatlanvagyonnal.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi pénzeit kezelő cég, a lengyel Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. résztulajdonában lévő GTC Hungary luxusingatlanokat vásárolna Európa-szerte – számolt be a héten a Telex a Bloomberg cikke alapján. A GTC eddig elsősorban a kelet-közép-európai irodapiacra fókuszált, most azonban görög, svájci és franciaországi luxusingatlanokat szemelt ki.
Az elmúlt hetekben derült ki az is, hogy az MNB nagyjából 2000 milliárd forintos veszteséggel számol az idei évre, ami a GDP 2,5-3 százalékát teheti ki. Ez történelmi mértékű veszteséget jelent.
Ha az MNB most is olyan mértékű nyereséget állítana elő a forint alulértékelése, az euró-forint-árfolyam alakulása miatt mint az elmúlt években, akkor is megengedhetetlen lenne, hogy a jegybank pénzéből gazdálkodó szervezetek ingatlanvagyont halmozzanak fel – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az Esti gyorsban.
Nyereséget termelni nem feladata az MNB-nek, ilyen mértékű ingatlanbefektetési tevékenységet folytatnia viszont tilos, ezt mi már tíz éve mondjuk – hangsúlyozta Ligeti.
Az alapítványok létrehozásakor a jegybanknak az volt az állítása, hogy az azoknak juttatott pénz nem közpénz. Az MNB államháztartási gazdálkodást folytat, így ha veszteséges, akkor azt az adófizetők pótolják ki, ha pedig nyereséges, azt be kell fizetnie a költségvetésbe – hangzott az ellenérv akkoriban többek között Surányi György és Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnököktől és persze a Transparency-től is – emlékeztetett Ligeti. 2016-ban az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy az MNB alapítványai részei a jegybanknak a közfeladatok szempontjából – hangsúlyozta a jogász.
Most azzal állunk szemben, hogy a jegybank mindenféle szatelit szervezeteken keresztül nagyon komoly nemzetközi piaci befektetői tevékenységbe kezdett, ahogy azt normális körülmények között egy kereskedő bank vagy egy befektetőház teszi – magyarázta Ligeti. A jegybank tehát "keveri a szezont a fazonnal", szándékosan félremagyarázza a jogszabályokat és kihasználja, hogy nincs olyan államhatalmi szereplő, amelyik a fejére koppintana – mondta a jogász.
A jegybanki alapítványok működése gyakorlatilag költségvetésen kívüli közpénzhasználatot jelent, parlamenti felhatalmazás és ellenőrzés nélkül. Ez nem tetszett az Európai Bizottságnak, illetve az Eurostatnak (amely a bizottság egyik főigazgatósága), így létrejött egy megállapodás, hogy ezeket az alapítványokat meg kell szüntetni, a vagyonukat pedig vissza kell vonni. Ennek a jogi útját még nem látjuk, ugyanakkor kérdés, hogyha ez bekövetkezik, márpedig záros határidőn belül ennek meg kell történnie, akkor mi lesz az irgalmatlan ingatlanvagyonnal – tette fel a kérdést Ligeti.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.június 23., péntek, 18:38
Riporter: Szénási Sándor
