Fleck: Kitette a bűnöző az asztalra a pisztolyt
28/12/2023 19:07
| Szerző: Klubrádió
Hazugságra épül az Orbán-kormány alaptörvénye, így a nemzeti azonosságtudatunk az, hogy hazudunk, véli Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár, aki erőteljes véleményt fogalmazott meg a Klubrádió Esti gyors adásában a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán. Szerinte azt, ami Magyarországgal történik egy kollektív, szervezett bűnözői csoport csinálja, és nagyon koherensen. A vezetőjük is bűnözői alkat.
A demokratikus intézmények leromlása és az Orbán-kormány felkészülése a kizárólagos hatalom kiépítésére már a 2010-es választások után elkezdődött. A Fidesz egyik első dolga a médiarendszer átalakítása volt. A kormány az új alaptörvénnyel már 2011-ben megszüntette a kritika lehetőségét, ami a diktatúra legbiztosabb jele, hangsúlyozta Fleck Zoltán. "Teljesen logikus, ami következett a december 12-ei tizenkettedik alaptörvény-módosítással" – tette hozzá. "Mivel ez az egy pártnak a diktátuma, és a kormányzati célokat szolgálja, ezért bármikor lehet módosítani. Ez a legutóbbi például látványosan, szimbolikusan is semmibe veszi azokat az európai értékeket, amelyek elvileg az összes tagállam alaptörvényét, alkotmányát áthatják."
A legutóbbi módosítás lehetővé teszi a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását is, ez a szerv pedig lényegében bárkit ellenőrizhet, köztük a médiát. "És már jelentek is meg ilyen szimbólumok a sajtóban, és jól érzik a valóságot, hogy kitette a bűnöző az asztalra a pisztolyt" – fogalmazott Fleck. "Tehát ez nagyon egyszerűen arról szól, hogy érezd magad fenyegetve, akárhol vagy, akármit csinálsz, ha azt próbálod kritizálni, ami a hatalmunkkal kapcsolatos."
Történt ez egy olyan politikai konstrukcióban, ahol a választási rendszer aránytalan, tehát viszonylag könnyen alakulhat ki jelentős mandátumtöbbség, hangsúlyozta a jogszociológus.
Fleck Zoltán szerint a politikai elit nagyon elszakadt attól a választói tömegtől, amelynek létére és jogaira épül a klasszikus kétszáz éves demokráciamodell. Nincs valóságos érdekképviselet, nem valóságosan vezethető végig az út a választótól az őt képviselő emberig, helyette van egy nagyon elkülönült politikai elit.
Az ország többsége elfogadja ezt a kultúrát, és nem foglalkozik a másik emberrel. Hiányzik a biztos háttérképzet, a társadalmi bizalom. "Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy nincsenek demokratikus hagyományok vagy tapasztalatok, hanem arról van szó, hogy nem bízhatunk a másik emberben sem." A magyarok Fleck szerint nem szolidárisak egymással.
"Ezért nem érdekes, hogy az iskolámat tönkreteszik, hogy elveszik a munkahelyem. Ezért nem érdekes, hogy az újságírónak nincs már állása, hogy az egyetemi tanárnak megszűnik az alapfeltétele, hogy nincs autonómiája, mert nem tud foglalkozni azzal, hogy a saját életén túl van egy közösségi beágyazottság, amit meg kéne védenie" – hangsúlyozta. "Ugye, hogy mondjak egy egyszerű kifejezést erre, nincsen szolidaritás, de a szolidaritás mögött tudásoknak kéne működniük, felismert érdekeknek, tervezésnek, imaginációknak, identitásoknak, hogy hova tartozunk. Ezek felbomlottak, és globálisan bomlottak fel a modern világban, csak éppen abban a kultúrában, ahol mi élünk, könnyen kihasználható ez a helyzet."
Nem egy politikai közösség nem létezik, hanem a magyar társadalom sem létezik. Az elszigetelt egyéneket, félelemben tartott, megnyomorított polgárokat, állampolgárokat, individuumokat, mint mondta, nagyon könnyű megvezetni. "Az a helyzet, hogy valóban minden előállítható, minden vélemény. És ha elég pénz van hozzá és elég politikai akarat, akkor elő lehet állítani egy Európából való kilépési szándékot. Az óriásplakátok hatása számottevő" – magyarázta.
Mindezekért, Fleck szerint, több tekintetben az Európai Unió is hibáztatható. Ha ugyanis az EU igazán komolyan gondolná, hogy Magyarországon demokrácia legyen, akkor közvetlenül finanszírozná a civil társadalmat és az autonóm szervezeteket. "Fontos utakat építeni, meg repülőteret fejleszteni, meg vasúthálózatot" – mondta Fleck. „De a görög példából tudhatták, hogy ebből lehet a legtöbbet ellopni, és ezt finanszírozták. Helyette fejleszteni kellett volna azt a társadalmi, kulturális, oktatási, vagy egyszerűen szólva episztemikus közeget, tehát a tudásnak, a tudásterjesztésnek a csatornáit és eszközeit, amivel egy társadalmi kohéziót és a demokrácia stabilitását kellett volna megalapozni generációkra. Nagyon sok pénzt nyomtak ebbe az új csatlakozó csapatba, láthatólag nem sok eredménnyel."
A legsúlyosabb kijelentések a beszélgetés végére maradtak. "13 éve egy bűnözői csapat vezeti ezt az országot, a morális elvárások stabilitása nulla" – mondta Fleck. Hozzátette: nyilván tudunk a nagyfokú korrupcióról, amit hétköznapi nyelven lopásnak nevezünk, ismerjük az erőszakos természetét, a militáns természetét ennek a hatalomnak, mind közönségesen a személynek is, tehát hogy itt van egy sajátos bűnözői alkat. Fleck szerint fel kell ismerni, hogy azt, ami Magyarországgal történik egy kollektív, szervezett bűnözői csoport csinálja, és nagyon koherensen.
A hatalom ugyanakkor, a jogszociológus véleménye szerint, fél. Az autokratikus rendszerek törékenyek, ezért nehéz kiszámítani, hogyan reagálnak, és hol fognak eltörni. Az egész építmény törékeny. Minél több pisztolyt raknak ki az asztalra, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal, annál jobban látszik, hogy törékeny, mert belülről is tudják, hogy törékeny – fogalmazott Fleck Zoltán.
2023. december 28., csütörtök 18.15
riporter: Rózsa Péter
