Minek tulajdonítható az osztrák Szabadságpárt felemelkedése?
11/09/2024 06:13
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– Teszi fel a kérdést a Der Standardban Lendvai Pál. Nemzetközi lapszemle.
A Reuters hírügynökség áttekintést közöl arról, hogy a személyek elvben akadálytalan közlekedését lehetővé tevő schengeni övezeten belül a dolgok jelenlegi állása szerint mely országok milyen mértékben állították vissza úgymond átmeneti jelleggel a határellenőrzést, illetve helyeztek kilátásba ilyen intézkedést, alapvetően a megnövekedett migrációs mozgásra vagy a terrorizmus veszélyére hivatkozva. A schengeni szabályok a belbiztonságra és a közrend fenntartására tekintettel, mintegy utolsó lehetőségként engedik meg az ilyen korlátozásokat. A felsorolás meglehetősen terjedelmes.
Ausztria a szlovák és a cseh határon október 15-ig, a szlovén és a magyar határon november 11-ig folytatja a határellenőrzés gyakorlatát, de ezek az átmeneti jelleget jogi értelemben biztosító határidők gyakorlatilag újra és újra meghosszabbíthatók. Dánia a német határon november 11-ig tartja fenn az ellenőrzést. Franciaországban október 31-ig van érvényben a schengeni országgokkal közös határ mentén az ellenőrzési rend. Németország szeptember 16-án léptet életbe az összes szárazföldi határán szigorított intézkedéseket, egyelőre hat hónapra. Olaszországban december 18-ig tart a határellenőrzési rezsim hatálya, míg korábban – júniusig – csak a szlovén határszakaszra vonatkozott. A nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégia a schengeni országokkal lebonyolított kompforgalmat szolgáló kikötőkben november 11-ig végez ellenőrzéseket. Szlovénia a horvát és a magyar határon december 21-ig tartja fenn a kontrollintézkedések gyakorlatát. Svédország határai mentén november 11-ig élnek az ellenőrzési előírások. Külön eset Finnország, amely határozatlan időre lezárta a szárazföldi átkelőpontokat a schengeni övezethez természetesen nem tartozó Oroszországgal közös határán, valamint lezárta több, Oroszországból érkező kompokat fogadó kikötő beléptető pontját.
Minek tulajdonítható Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ olyan mértékű felemelkedése, hogy a hó végén tartandó parlamenti választáson az előrejelzések szerint a legtöbb szavazatot kaphatja? Ezt a kérdést teszi fel a bécsi Der Standard hasábjain Lendvai Pál, különös tekintettel arra, hogy ennek a pártnak azon csúcsképviselői, akik benne voltak a Néppárttal közös korábbi - Wolfgang Schüssel, illetve Sebastian Kurz vezette - koalíciós kormányokban, kevés kivétellel személyükben is alkalmatlannak és becstelennek bizonyultak. Lendvai emlékeztet arra, hogy az FPÖ még együttműködési megállapodást is kötött az orosz állampárttal, Karin Kneissl pedig, aki a Szabadságpárt delegáltjaként 2017 decemberétől 2019 júniusáig Ausztria külügyminisztere volt, Putyin júl fizetett propagandistája lett, és az EU-szankciók ellen agitál. Ezt, miként az egykori FPÖ-vezetés megvesztegethetőségét leleplező Ibiza-videót is már sokan elfeledték, és a publicista szerint a választók rövid emlékezete jelentős mértékben játszik a szabadságpártiak kezére. De – folytatódik a gondolatmenet - a párt felemelkedése két további okra is visszavezethető: Herbert Kickl vezetői képességeire és a többi párt reakcióira.
Lendvai Pál felidézi, hogy 2021 júliusában hosszas és nagyon jó légkörű beszélgetést folytatott Kickllel, aki aztán belügyminiszterként meglepő gyorsasággal radikalizálódott, vagyis – ez utólag látható - a találkozójuk idején még báránybőrbe bújt farkas volt. „És milyen veszélyes farkas” – teszi hozzá Lendvai, majd megállapítja: Kickl jelenleg nem csupán a legjobb szónok az osztrák politikában, hanem egyúttal a legügyesebb és legtisztességtelenebb interjúalany is az osztrák tévében, és már előre népi kancellárnak nevezi magát, mint aki szemben áll azzal a rendszerrel, amely immár 30 esztendeje felettébb jövedelmező a számára.
A publicista ugyanakkor szánalmasnak tartja, ahogy a többi párt reagál a Szabadságpárt felemelkedésére. Kipukkanó lufinak nevezi Karl Nehammer néppárti kancellár értelmetlen kitalációját a Kickl-mentes FPÖ-ről. Mint írja, a Zöldek alig kapnak levegőt a hosszú éveken át tartó néppárti ölelés nyomán, a szociáldemokraták pedig jelenleg éppen önmaguk szétverésével vannak elfoglalva. A liberális Neos Lendvai szerint még életképes, de anélkül, hogy befolyásolni tudná a potenciális FPÖ-szavazókat.
Végül röviden kitérek arra, hogy a berlini Tageszeitung, a taz interjút készített Matej Drličkával, a Szlovák Nemzeti Színház leváltott főigazgatójával. Az újságíró megjegyzi, hogy Martina Šimkovičová, a szélsőjobboldali kulturális miniszter döntése politikai motivációjú volt, és nagyobb szabású átalakítás részeként értelmezhető, hiszen leváltotta a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatónőjét is. Drlička arra a kérdésre, hogy tesz-e jogi lépéseket a félreállítása ellen, nemmel válaszol, mondván, Szlovákiában már nem független az igazságszolgáltatás. A miniszterasszony – aki tett olyan kijelentést, hogy az LMBT-jogok a fehér faj kihalásához vezetnek – Drlička szerint hivatalosan ugyan élvezi Robert Fico miniszterelnök védelmét, de a fejekbe nem lehet belelátni. Az elbocsátott igazgató mindenesetre a tiltakozó megmozdulások – idézem – „forradalmi őszét” ígéri, és hozzáteszi: reménykednek az EU hangosabb támogatásában. „Senki nem akar második Magyarországot, mert ott a küzdelem már elveszett” – mondja.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.11.,szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János
