Mongolok, vietnamiak, törökök: jönnek a vendégmunkások

Egyes számítások szerint akár 2-300 ezer vendégmunkásra is szükség lenne Magyarországon - erről kérdeztük Dávid Ferencet, aki elmondta: először a környező országokból jöttek, Ukrajnából és Szerbiából. Aztán Kínából, Indiából, Vietnamból, Thaiföldről, sőt, Törökországból és Mongóliából is követték őket.

Dávid Ferenc felidézte Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének tavaly júniusi, szerinte ízetlen mondatát, amely szerint a "fehér bőrű, keresztény gyökerű munkavállalók elfogytak", ez nem reális tartalék. Ő azonban egy év elteltével is úgy véli: nem szabad lemondani arról, hogy van 100 ezer közmunkás, 200-210 ezer munkanélküli és 100-150 ezer olyan ember, akinek nincs biztosítása és semmilyen nyilvántartásban nem szerepel. Mennyiségileg megvan a munkaerőtartalék, két gond van: a földrajzi elhelyezkedésük kedvezőtlen és képzettségük alacsony.

Az elmúlt években semmit nem tettek a felelősök azért, hogy ezt a 4-500 ezer embert behozzák a munkaerőpiacra. Ezért se a magyar válallkozók, se a multik nem fognak arra várni, hogy az állam „mit totyorog”, hanem lépnek, és behozzák az EU-n kívüli munkavállalókat, akik nem beszélnek magyarul és nem biztos, hogy sokkal képzettebbek. Sok költség is jár az alkalmazásukkal, a többi között a nyelvtanulás, szállás, biztosítás, de a jelek szerint így is megéri, mert kell a munkaerő.

Példaként említette, hogy mezőgazdasági üzemekben egyszerű állattartásra hoznak Indiából, vagy betanított munka végzésére Mongóliából embereket. Ennek életszerűségét nem vitatja, azt tartja hibának, hogy túl könnyen lemondtak erről a hazai 500 ezer emberről.

Azzal kapcsolatban, hogy az adatok szerint 20 százalékuk továbbáll, Dávid Ferenc azt mondta: ugyanaz történik, mint az erdélyi magyarok „átáramlásakor” másfél évtizede, kikötőnek, állomásnak használták Magyarországot: Budapest, nyugati határ, aztán irány Nyugat-Európa. Az Ukrajnából és a Vajdaságból jött munkavállalókkal is ugyanez történik szerinte, ami észszerű, érthető folyamat. Viszont a magyar államnak kutya kötelessége lenne az itteniekre figyelni, a lemorzsolódó diákoknak külön programokat indítani, a közmunkásokat átképezni, megfelelő felnőttképzést kialakítani - mondta.

A 444 az Eurostat adatai alapján azt közölte, hogy míg a magyar állam 2014-ben 40 085, 2015-ben 45 468, 2016-ban pedig 54 814 embernek, addig 2017-ben 117 026 nem uniós állampolgárnak adott ki érvényes tartózkodási engedélyt. Ezt a nagy kiugrást főleg a letelepedési kötvények kivezetése okozta, az így érkezők közül 16 százalék (csaknem 19 ezer ember) érkezett munkavállalási szándékkal. A kormány egyébként rejtegeti a külföldi munkavállalók pontos számát.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!