"Nehezen érthető a magyarok elfordulása a demokráciától"
1/11/2022 07:02
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Tízből hét ember ma a világon autokráciában illetve diktatúrában él. A hidegháború végével beindult demokratizálódás súlyos hanyatlásnak indult, és a háború valamint a posztfasiszta ideológia tovább súlyosbítja a helyzetet – nyilatkozta rádiónknak Staffan I. Lindberg professzor, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. Csernyánszky Judit interjúja.
A demokrácia helyzete ma a világban épp olyan, mint 1989-ben volt, a hidegháború befejezése előtt – értékeli ezzel az autokrácia helyzetét is egyben Staffan Ingemar Lindberg professzor, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója, aki emellett számos nemzetközi szervezet tanácsadójaként is elismert szaktekintély, és legutóbb felszólalt a CEU Demokrácia intézetének rendezvényén. Ez azt is jelenti a számításaim szerint – teszi hozzá –, hogy a lakosság 70 százaléka jelenleg autokráciában vagy diktatúrában él.
A hidegháború vízválasztó volt a demokráciák fejlődése szempontjából?
Igen, a Szovjetunió szétesésével egyidőben úgymond kitört a szabadság és az emberek felismerték jogaikat. Érdekes módon a folyamat nemcsak a volt szovjet területeken indult be, de Kelet-Európában is, Afrikában például 41 országban látványos előrelépés történt, de Ázsiában is.
2008-ban megtorpant ez a lendület a világgazdasági válsággal. Most pedig háborús válságba kerültünk.
A még létező demokráciák a háborús helyzetben mind fenyegetve érzik magukat, és Ukrajna azt mutatta, hogy most annak van itt az ideje, hogy fegyverrel kell megvédeni a demokráciát. De Szaúd-Arábia, Kína, illetve Orbán Viktor Európában súlyos fenyegetést jelent. Noha önök hosszú ideje élnek ebben a fenyegetettségben, nem a háború hozta a helyzetet.
Nem mellékesen, Orbán legutóbbi két beszédében már arra figyelmeztetett, legyünk felkészülve a háborúra. És látjuk még a bombás-szankciós óriásplakátokon is, hogy valamiféle militarizációs folyamat indult be. Ön szerint ez mit jelenthet?
Mivel a kontextust nem ismerem, nem mernék véleményt mondani erről. De az biztos, hogy Vlagyimir Putyinhoz fűződő barátsága miatt most nemcsak az orosz elnök részéről van nyomás alatt, hanem az Unió részéről is, épp Putyin miatt.
Számos választási ígéretről kiderült, hogy nem volt igaz, ennek ellenére a lakosság nagyobb része hisz Orbánnak. Nem beszélve a szovjet éráról, amelyre az emberek mintha nem emlékeznének vagy nem akarnának.
Ez számomra is nehezen érthető, hisz annak idején épp Magyarország és Lengyelország volt az első, amely végleg le akart számolni a szovjet rendszerrel. És a jelen pillanatban se Lengyelország, se Magyarország nem demokratikusan működik, önöknél a rendszert most már úgy hívjuk: választási autokrácia. Nincs egyelőre tudományos magyarázata ennek a pálfordulásnak. De vegyük Donald Trumpot, több mint 2000 hazugság írható a volt amerikai elnök számlájára, és mégis sokan hisznek neki Amerikában. Sőt, le tudta nyúlni a republikánus pártot is.
Ön az urambátyám-rendszer, a korrupció és a jogállam kapcsolatát is elemzi. Gyakran van olyan érzése az embernek Magyarországon, hogy a korrupció az oka mindennek, mert az ország több mint a fele talán már Orbán zsebében van.
Elemzéseim szerint a korrupció sok mindenre magyarázatot ad, de nem mindenre. Mert ha Szaúd-Arábiát, Észak-Koreát, Ecuadort nézzük, ahol vegytiszta diktatúrák vannak, akkor azt látjuk, ők sokkal kevésbé korruptak, mint mondjuk az Önök kormánya. De itt van Svédország, a hazám példája is, ahol nem számottevő a korrupció, mégis elindult egy radikalizálódás és eltávolodás a demokráciától. Akinek nincs erős (állam)pártja, mint Kínának, aki nem királyi családból való és vagyonos, mint a szaúdiak például, akkor más eszközökhöz folyamodik. Az állami kasszából lenyúlja azt, amivel boldoggá teheti és korrumpálja a szavazóit.
Mivel magyarázza a radikalizálódást az ön hazájában?
Igen, nos ez egyrészt annak a világjelenségnek tudható be, amely nem hagyta érintetlenül a svéd politikát sem. Másrészt a Svéd Demokraták nevű (szélsőjobboldali) párt artikulálta először az emberek félelmét a menekülthullám láttán. Másrészt egyre nagyobb lett a gazdagok és a szegények közti különbség, ami felvetette a kérdést, milyen jövő vár a szegényekre. Ez is a trend része, mert színpadra lépett egy erős vezető, aki elhitette az emberekkel, hogy ő megoldja a problémáikat.
Vajon akkor ez valahol az oktatás zuhanó színvonalával is magyarázható?
Sajnos azt kell mondja, ez a jelenség nem írható az alacsony oktatási színvonal számlájára, mert magasan képzettek is bedőlnek a szélsőjobbos vagy szélsőbalos ideológiáknak. Amerikában, Franciaországban Marine Le Pennek, Olaszországban Giorgia Meloninak. Sajnos azt kell mondjam, az oktatás színvonala nem mérvadó ebben a kérdésben – nyilatkozta rádiónknak Staffan I. Lindberg politológus, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója.
Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2022. október 25., kedd 18:15
Riporter: Csernyánszky Judit
