"Nem Brüsszel akar diktálni Magyarországnak, hanem Orbán Európának"

Felhívás Európához – szabad Magyarország egy erősebb Európában címmel tartott kétnapos konferenciát az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (FEPS) és a Solidar nevű civil tömörülés a Szocialisták és Demokraták (S&D) EP-képviselő csoportjával valamint magyar demokrata, szocialista és zöld aktivistákkal közösen Budapesten. Maria João Rodrigues FEPS-elnökkel, Birgit Sippel német szociáldemokrata EP-képviselővel és Petra Bayr osztrák szociáldemokrata parlamenti képviselővel Csernyánszky Judit beszélgetett. 

Maria João Rodrigues az esemény egyik szünetében ült le beszélgetni.

Csernyánszky Judit: Erősebb Európát hirdettek a konferencia címében. A Brexit után, Orbán egységromboló politikája mellett?

Maria João Rodrigues: Az tény, hogy a Brexit nagy csapás volt az EU számára, de azt hiszem, ez vakcinaként hatott ránk, és a jelen pillanatban nem látok egy olyan tagállamot sem, amelyik el akarná hagyni ezt a közösséget.

Cs. J.: Úgy gondolja, Orbán sem akar kilépni, nem akarja kiléptetni Magyarországot?

M. J. R.: Nem, egyszerűen csak zsarolja ezt a közösséget. S hiába helyezi nyomás alá Brüsszelt, az egyre erősebb eszközökkel védi meg magát. Orbán jelentős kisebbségben van mind a mai napig. Amikor Európa bajba került Putyin semmivel nem igazolható inváziója miatt, akkor tudtuk, hogy erős és egységes védelmi kapacitások kiépítésére és erősebb, összehangoltabb cselekedetekre kényszerülünk. Putyint meglepetésként érhette, hogy nem tudta megtörni Európa egységét, mert végül egységesen születtek meg az ellene hozott szankciók. Most a békekötést kell úgy előkészítenünk, hogy ne Oroszország legyen a stratégiai győztes. S tulajdonképpen az alternatív energiaforrások kiépítése a klímaválságra is adandó válaszként szintén a Putyinnal szembeni egységünket fogja megerősíteni azzal, hogy Európa függetleníti magát az orosz energiától.

Cs. J.: Az ön kezdeményezésére fogadták el 2000-ben az ún. Lisszaboni Stratégiát, amely az EU versenyképességének az alapjait újította meg. A magyar soros uniós elnökség is valami ilyesmit hirdetett meg legfőbb programpontként.

M. J. R.: Igen is, meg nem is. 2000-ben Amerika, Japán és Kína jelentett versenyképességi kihívást Európának. A Lisszaboni Stratégia akkor azt mondta ki, hogy ennek a kihívásnak úgy semmiképp se felelhetünk meg, hogy csökkentjük a béreket vagy a szociális juttatásokat. A kutatást, az innovációt, az oktatást és a munka minőségét kellett fejlesztenünk. Legalábbis ezt a célt tűztük ki magunk elé. Aztán jött a 2008-as globális gazdasági válság, ami megint új helyzetet teremtett.

Cs. J.: Ellentmondásnak tűnik az ön számára is, hogy miközben az Orbán-kormány az EU versenyképességét bírálja, addig maga sem tud megfelelni az elvárásoknak? Oligarchák osztják fel egymást közt a nemzeti vagyont.

M. J. R.: Amit ön mond, az is bizonyítja, hogy Magyarországnak nagy tartalékai és lehetőségei vannak. Azonban mindezt csak úgy lehet elérni, ha transzparens a nemzeti büdzsé és az uniós pénzek allokációja. Ha nem a korrupció vezérli a folyamatokat. A munkahelyek megvédésére és a munka színvonalának emelésére kellene fordítani a nemzeti forrásokat. Mindezek hiánya arra vezethető vissza, hogy sérült a demokrácia, el van nyomva a független sajtó. A szabad és plurális médiából tudnak csak tájékozódni az emberek, különben fogalmuk sincs a kormány elhibázott döntéseiről és a korrupcióról.

Cs. J.: A konferencia egyik paneljéből is kiderült, óriási szakadék tátong az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetve a Tanács között. Mi magyarok is azt érezzük, a parlament törődik a problémáinkkal, de a felső vezetés szintjén mindig elakadnak a dolgok. Mikor lesz paritáson alapuló, egységes döntéshozatal, ami segíthetne a magyar problémák megoldásában is?

M. J. R.: Az utóbbi egy évben a parlament erős nyomás alá tudta helyezni a kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a Bizottságot is, mint végrehajtó testületet. Hisz emlékezzünk csak vissza, amikor már tűrhetetlen lett Orbán Viktor viselkedése, akkor jelezték neki: jobb, ha elhagyja az üléstermet. Nem engedhetjük meg azt, hogy egy ember blokkolja a közös döntéseket. A jövőben is fel kell készülnie erre Orbánnak.  

Cs. J.: Magyar Péter kihúzta a talajt a magyar baloldal lába alól. Önök mégis idejöttek és szponzorálnak egy baloldali eseményt? Még bíznak a baloldal talpra állásában?

M. J. R.: Teljes mértékben. A mi intézetünkben olyan munka folyik, amelyik találkozik a hétköznapi emberek elvárásaival. Ehhez azonban szükség van a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára, aminek híján van Magyarország. Márpedig a kommunikáció nagyon fontos eszköze a célok elérésének. Ezért is vagyunk Budapesten. A média, azaz a közvetítő szerepét is betölteni.

Cs. J.: Beszélgetésünkből kiderült, hogy Magyar Pétert nem hívták meg, pedig hát mint ellenzéki, a jelen pillanatban ő hozhat változást a rendszerben. Viszont tényleg nem vallja magát baloldalinak.

M. J. R.: A Magyar Péter jelenségnek van színe és fonákja. Bátor és szókimondó politikus, aki magával ragadta a tömegeket. Viszont nincsenek olyan programjai, amelyek a szociális háló fejlesztéséhez kellenek – lakhatás, munkahelyek védelme, jobb megélhetés. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha ő megteszi az első lépést, akkor onnantól kezdve könnyebb lesz megoldani a problémákat. A magyar nép '56-ban és a határkerítés lebontásakor is bebizonyította, mire képes. Ha a politika új keretet kap, akkor abban a kép is meg fog változni idővel.

A szociáldemokrata német európai parlamenti képviselő, Birgit Sippel is leült a Klubrádióval a panelbeszélgetés után.

Cs. J.: Orbán október 23-i ünnepi beszédében konkrétan megvádolta Brüsszelt, hogy a hatalmára tör és bábkormányt akar a nyakába ültetni. Ez igaz? Erre készülnek önök?

Birgit Sippel: Nem, egyáltalán nem igaz. Orbán szerint mi diktátorként rá akarjuk kényszeríteni az akaratunkat. Ennek épp az ellenkezője történik. Orbán akarja diktálni, milyen legyen Európa jövője. Amikor mi demokratikus módon nyílt és őszinte vitát folytatunk, akkor ő képtelen elfogadni a többségi véleményt. Orbán szerint ha nincs egyhangú szavazás, akkor nincs demokrácia. Ő akar mindent meghatározni, épp ő viselkedik diktátorként és nem Brüsszel. Nagyon fontos lenne lebontani azt az orbáni rendszert, amely nem az emberek, hanem a kormányfő önös érdekeit tartja szem előtt.

Cs. J.: Mi lesz, lesz egyáltalán válaszuk erre a vádaskodásra?

B. S.: Nekünk az a dolgunk, hogy biztassuk a magyarokat, küzdjenek meg a demokráciáért. Tudom, hogy a súlyos inflációval terhelt országban ez nehéz, és a média elnyomása miatt is.  De meg kell találni a módját, miként szabadulnak meg Orbántól, hogy visszaálljon a demokratikus rend.

Cs. J.: Meddig mehet el Orbán? Hol az a vörös vonal? Működhetnek vele szemben szankciók?

B. S.: Egyrészt egyáltalán nem örülünk annak, hogy egy egész népet kell büntetni azért, mert a kormánya olyan, amilyen. Másrészt az eddigi szankciók is hatékonyak, mi a folyamatok felgyorsítását sürgetjük a bizottságnál. Ráadásul Orbán taktikát változtatott, a befagyasztott forrásokat követeli, amikor újabb zsarolással áll elő. Én most már azt mondom, egyáltalán nem kellene adni pénzt a magyar kormánynak, hanem olyan tagállamoknak kell odaadni a befagyasztott forrásokat, amelyek megérdemlik.

Cs. J.: No, de akkor itt van nekünk a kínai hitel és a kínai autógyártás – helyettesítve az EU-t.

B. S.: Mindent megtesz Orbán, hogy elnyerje a kínaiak kegyeit és pénzét. És végül ez a kapcsolat oda fog jutni, hogy Kína fogja meghatározni, mi történjen az országgal. Szóval Orbán nem látja, hogy mindeközben eladja az országot nekik.

Örömmel számolt be az osztrák kormányalakítás újabb fordulatairól Petra Bayr, akit a szélsőjobbos fordulat következményeiről kérdeztünk.

Petra Bayr: Évek óta mondjuk és mind a mai napig tartjuk magunkat ahhoz, hogy a szélsőjobbos Herbert Kickllel soha, de soha nem lépünk koalícióra. A néppártnak e tekintetben soha nem voltak averziói, innen is a sikerük. De ami az idevezető okok között még sokat nyomott a latban: migránsok, migránsok, migránsok. Ezzel riogatták óriásplakátokon az embereket, pedig vidéken, azt kell mondjam, nem láttak még élő migránst. Szíriait meg pláne nem. De mindent elhittek nekik a megfélemlített emberek. És persze vidéken nyerték meg a választást. Teljes mértékben Orbán forgatókönyvéből játszottak. Bejött nekik is. Bécsben ha nem is nyertük túl magunkat, de azért a fővárosban és a nagyobb városokban már nem lehet olyan könnyen átverni az embereket.

Cs. J.: Magyarok viszont szép számban élnek Ausztriában. Mi is migránsoknak számítunk?

P. B.: Nem nem, csak azok, akik nem keresztények, a muzulmánok. A magyarok más kategóriába esnek, mert ők dolgozni jönnek hozzánk és az ő munkaerejükre szükség van.