Politico: Orbánék zsarolással úsznák meg a jogállami feltételeket
3/09/2020 07:18
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A magyar parlament addig nem járul hozzá az uniós koronavírus-mentőcsomag elfogadásához, amíg a jogállami feltételek érvényesülésére vonatkozó részt elvárásainak megfelelően át nem írják Brüsszelben – így értesült a Politico. Új magyar királysír véltek felfedezni a mai Románia területén. Igazi kultúrháború zajlik Magyarországon amely során Orbán Viktor nacionalista kormánya átveszi az irányítást az egyetemek, a kutatóintézetek és a média felett. Enyedi Ildikó rendező teljesen reményvesztett lett a Színművészeti ügyében. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.
Szoros figyelemmel követi a nemzetközi sajtó a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetőségének lecserélését. A New York Times legfrissebb, Magyarországról szóló híre az egyetemistákról ír, akik nem engedve a kormányzati nyomásnak elfoglalták az egyetem épületét, amelyben mintegy száz hallgató táborozott le. S azt ígérték, hogy addig nem tágítanak onnan, amíg a kormány nem teljesíti autonómia-követelésüket. Egy olyan intézményről van most szó, amelyik 155 éve bocsátja ki iskolapadjai közül Magyarország neves színművészeit, színházi és filmrendezőit, valamint -gyártóit. Ami a szemünk előtt zajlik, az igazi kultúrháború, amely során Orbán Viktor nacionalista kormánya átveszi az irányítást az egyetemek, a kutatóintézetek és a média felett. Foglalja össze az elmúlt évtized történéseit a Reuters.
Orbán támogatói kerek perec ki is mondják, hogy véget akarnak vetni a szerintük liberálisok által bitorolt művészeteknek. Majd, miközben lemondott az egyetemi vezetés és a szenátust megfosztották jogköreitől, olyan nagy nevek is vették a kalapjukat, mint a Berlini Filmfesztiválon nyertes Test és lélek című film rendezője, Enyedi Ildikó, aki elmondta, teljesen reményvesztett lett, pedig reménykedett, hogy a kormány mérlegeli, milyen nagy múltú és tekintélyes történelmi intézménnyel packázik, s mégiscsak tiszteletben tartja autonómiáját. S az a tény, hogy a régi és új vezetés közti tárgyalás zsákutcába jutott, csak tovább növeli a kilátástalanságot – vélte Enyedi.
A cikk felidézi – az idén szeptembertől egy alapítványon keresztül az SZFE-t irányító – Vidnyánszky Attila ATV-ben elhangzott interjújából azt, hogy más gondolkodásmódot akar kialakítani az intézményben, és ebben nagy hangsúlyt kap majd a hazafiság és a kereszténység. A kormány közben széttárja a kezét, hogy ő bizony nem akadálya a szólásszabadságnak, sőt, az hogy az egyetemet egy alapítvány veszi át, garantálja, hogy ne legyen állami nyomásgyakorlás.
Új magyar királysír véltek felfedezni
A magyar és román archeológusokból álló csapat szinte biztosra veszi, hogy II. András király sírját találták meg Románia nyugati részén – írja a Balkan Sight. Azaz III. Béla fiát, aki 1222-ben kiadta az Aranybullát, ami törvénybe iktatta a magyar nemesség alapvető jogait és privilégiumait, de egyben hatalmuknak is korlátot szabott. A 13. századi sírhely a Temes megyei volt cisztercita templom területén található. A kutatócsoportot vezető Major Balázs 99 százalékban biztos abban, hogy valóban a középkori magyar király sírjára bukkantak, s mellette második felesége, Jolán sírja is. Első felesége a merániai Gertrúd volt, akit a fellázadt nemesek meggyilkoltak 1213-ban (lásd. többek között Katona József Bánk bán drámáját).
A hét éve indult ásatások hosszú ideig nem hoztak eredményt, még végül 2019 nyarán rátaláltak a sírra. Ám akkor még „csak” 95 százalékos bizonyossággal állították róla, hogy az II. Andrásé. S most a tévedés lehetőségére meghagyott maradék 1 százalékkal azért számolnak még, mert az oltár és a sírhely közötti rész egyelőre feltáratlan. A megjegyzi, hogy az ásatások területe az I. világháborút lezáró trianoni szerződésig természetesen Magyarországhoz tartozott.
Túszul akarja ejteni ezt a 750 milliós csomagot
A magyar parlament addig nem járul hozzá az uniós koronavírus-mentőcsomag elfogadásához, amíg a jogállami feltételek érvényesülésére vonatkozó részt elvárásainak megfelelően át nem írják Brüsszelben – így értesült a Politico a költségvetési tárgyalásokban résztvevő három európai uniós képviselőtől. A 750 milliárd eurós segélycsomaghoz, aminek egy részét hitelből fedezi az Unió, szükséges a nemzeti parlamentek jóváhagyása, amivel garanciát vállalnak saját forrásaik biztosításához. Márpedig ha egy állam blokkolja ezt a lépést, akkor ugrik az egész segélycsomag. Állítólag a soros német uniós elnökség tanácsa osztotta meg ezt az információt az érintett parlamenti tagokkal.
A cikk megjegyzi a cikk, Orbán brüsszeli tárgyalásain már júliusban igyekezett felvizezni a jogállami normák betartását követelő szabályzókat, s akkor úgy tűnt, meglesz az egyezség. Legalábbis ezzel az üzenettel jött haza. Most azonban túszul akarja ejteni ezt a 750 milliós csomagot, hogy a saját szája íze szerint módosítsák, vagy vegyék ki teljesen a szövegből azt a passzust, amely kimondja, hogy csak az juthat a segélycsomaghoz, aki megfelel a jogállami elvárásoknak. A Politico kíváncsi lett volna a magyar kormány reagálására, de utóbbi nem nyilatkozott a brüsszeli portálnak.
2020. szeptember 03., csütörtök 07.00
riporter: Csernyánszky Judit