Szobrok állnak, szobrok dőlnek
19/06/2020 14:16
| Szerző: Klubrádió
A közterek építészeti kialakítása, az elhelyezett szobrok, emlékművek mindig az aktuális hatalom üzenetei. Tükrözik a rezsim ideológiáját, ennél fogva változnak is.
A járványveszély miatt átmenetileg bezártak a múzeumok világszerte. Ez alkalmat ad a kiállítások újragondolására, a gyűjtemények átrendezésére. Az Amerikai Egyesült Államokban ehhez hozzáadódik még a fekete George Floyd meggyilkolása, a rendőri erőszak, amely előhozta a gyarmatosítás, a rabszolgaság kérdését, ami nem hagyja érintetlenül Európát sem. Bristolban például már el is távolították a rabszolgakereskedő Edward Colston emlékére állított szobrokat, de Winston Chuchill szobrai sincsenek biztonságban. A múzeumokban úgy jelentkezik ez a probléma, hogy ki kell mondani: az afrikai gyűjtemények anyaga gyakorlatilag lopott, eltulajdonított kincs, zsákmány. Meg is próbálják visszakérni az érintett országok, mint ahogy Egyiptom is régóta akarja visszaszerezni az onnan származó tárgyakat, hogy azok azt a társadalmat szolgálják, amelyhez eredendően tartoznak.
Magyarország természetesen nem volt érintett a gyarmatosításban, nem volt abban a helyzetben soha, hogy ilyesmiben részt vegyen, de a jelenség alkalmat adott arra, hogy beszéljünk a közterek átalakításának, a szobrok, emlékművek állításának gyakorlatáról. Pető Ernő történész, múzeológus elmondta a Reggeli gyorsban, hogy ezek a terek, szobrok az aktuális rezsimet tükrözik, a mindenkori hatalom üzenni akar. A Fidesz-kormány például a Városliget átalakításával próbál nyomot hagyni és üzenni a jövő századnak, bár ez az üzenet egyáltalán nem egyértelmű, nem látszik egy karakteres ideológia mögötte. És akkor a kiváltott környezetvédelmi, városrendezési és egyéb vitákról még nem is beszéltünk.
Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy melyik korábban állított szobor maradhat a helyén és melyik nem. Lásd József Attila, Károlyi Mihály szobrát, vagy Nagy Imre emlékművét. Érdekes a Szabadság téri Gábriel-emlékmű is, amely áll ugyan, de a mai napig nem avatták fel hivatalosan. Pedig egy-egy hasonló emlékmű a hatalomnak, vagy egy pártnak valóban szimbolikus hely lehetne, ahol ünnepelhet, ideológiát hirdethet, ahová rendezvényeket szervezhet. Az már egy másik kérdés, hogy az alkotások esztétikailag milyen értéket képviselnek, némi toleranciára itt szükség van. Itthon egyébként nem jellemző a tömeges szobordöntés, illetve eltávolítás, ilyenre a rendszerváltás idején volt példa, azóta inkább csak elvétve.
Pető Ernő szerint néhány kiállítás átalakítására Magyarországon is szükség lenne, elsősorban azért mert egy kissé elavultak. A technika annyit fejlődött, hogy már sokkal látványosabb, megkapóbb élményt lehet nyújtani a látogatóknak, mint évtizedekkel ezelőtt.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton.
2020.06.19. 06:00
Műsorvezető: Pálinkás-Szüts Róbert
