Tajvani főképviselő: Orbán a kínai béketerv támogatásával az orosz stratégiát erősíti – Interjú Shih-Chung Liuval, a budapesti tajvani képviselet vezetőjével

Mind a három balti állam, továbbá Csehország már kivonult az Egy övezet, egy út kínai programból, sőt, részben Olaszország is, hisz döntött a távozásról, de az afrikai országokat is ide sorolhatom. Míg mások, így Magyarország, ahogy ön is fogalmazott, még szorosabbra fűzi a szálakat Kínával – értékelt a Klubrádiónak nyilatkozó tajvani főképviselő, Shih-Chung Liu (magyaros átírással Liu Si-csung), akit az évfordulós csúcstalálkozó kapcsán invitáltunk exkluzív interjúra.

Vegyes a tizedik évfordulójához érkezett kezdeményezés megítélése. Akik a távozás mellett döntöttek, azok rájöttek, nem akarnak Kína politikai befolyásának csapdájába esni, illetve nem akarnak adóssághalmazt a nyakukba venni, hiszen Kína gazdasági problémákkal küzd.

Ráadásul úgy néz ki, hogy a 10 éve indult Budapest-Belgrád vasútvonal projektje elakadt, Kína nem tudja tovább finanszírozni.

Kína sok mindent megígért, de a jelek szerint nem tudja teljesíteni. Úgy tudni, hogy számos latin-amerikai és afrikai projektet felfüggesztettek Kína eladósodása okán, de van, amit teljesen felszámoltak. A nagy kérdés sokunk számára, meddig tudja vinni és finanszírozni ezt a tíz éves projektet, amikor otthon a gazdasága hanyatlásnak indult. Stratégiai kérdésként vetődött fel az Egy övezet Egy út program a távozók számára, merthogy nem akarnak további kockázatokat vállalni, se anyagilag, sem politikailag. Ahogy errefelé mondják, „nem akarnak minden tojást egy kosárba tenni.” Tajvan példája is mutatja, mennyi kockázat rejlik egy ilyen kapcsolatban, és hogy mit jelent a kínai függőség. A jelen pillanatban a tajvani export 35 százaléka megy Kínába, de a tajvani vállalkozások igyekeznek diverzifikálni – utat találtak az Európai Unió országaiba, Indiába és Indonéziába – példának okáért.

Jó lenne tisztázni két fogalmat is: mit jelent az egy Kína-elv és az egy Kína-politika, mert erre önök is nagyon érzékenyek.

A kínai külpolitika alapját képezi az Egy övezet, egy út kezdeményezés, amellyel globális érdekszféráját bővíti. Kína természetesen azt szeretné, ha a világ úgy tekintene Tajvanra, mint Kína részére. Ezt hívjuk az úgynevezett egy Kína-elvnek.

Ez az, amiről a hírek is szólnak ma Magyarországon, hogy a kormány ezt vallja.

Ugyanakkor az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, és sorolhatnám tovább, az úgynevezett 'egy Kína-politikát' vallja, s itt a szavaknak külön és érzékeny jelentésük van. Nem azt mondják, Tajvant Kína részeként ismerik el, hanem csak azt mondják, hogy tudomásul veszik azt az álláspontot, amit Kína hirdet. A diplomácia nyelvezetében a 'tudomásul vesz' illetve az 'egyetért' kifejezések különbözőek. Ilyen értelemben hivatalosan 14 ország tartja fenn velünk is a kapcsolatot. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője nemrég erősítette meg egy nyilatkozatában, hogy Brüsszel változatlanul tartja magát az egy Kína-politikához anélkül, hogy hivatalos kapcsolatban lenne Tajvannal.

Az oroszok Ukrajnában indított háborúja során paralel helyzet adódik, Amerika is számos esetben ennek kapcsán egyértelművé tette, kiáll Tajvan területi integritásáért, ha veszélybe kerülne. És ha már itt tartunk: a magyar kormány is egyértelművé tette, teljes mellszélességgel támogatja a Kína által kezdeményezett béketervet Ukrajnában, de ennek tartalmát még soha nem sikerült kifejteni. Se most, se korábban, legfeljebb lózungok hangzanak el. Mit gondol erről a kínai béketervől?

A mi példánkkal tudnám ezt értelmezni: Kína soha nem adta fel az erőszak alkalmazását és állandó katonai fenyegetésben tart minket. Ezért nekünk a fenyegetettség árnyékában kell megőriznünk a békét. Ez sajnos azt is jelenti, hogy fenn kell tartanunk, sőt fejlesztenünk kell a katonai képességeinket és tartani a hozzánk hasonlóan gondolkodó államokkal a szoros kapcsolatot. Abban is biztos vagyok, ha ez a béke megtörne, ha valamilyen rendkívüli helyzet alakulna ki, akkor annak nemcsak a térségre nézve lenne következménye, de globálisan is. Bekapcsolódna ebbe a konfliktusba az Egyesült Államok, Japán, de még a Fülöp-szigetek is. Kizárólag együttes fellépéssel, összefogással tudjuk fenntartani ezt a helyzetet. Hogy elkerüljük a katonai beavatkozást, csak azt kérjük, tartsák tiszteletben a függetlenségünket és mindenki máshoz hasonlóan egyenlő partnerekként kezeljenek minket.

Az is egyértelmű, hogy amikor Kína béketervről beszél, akkor azzal az orosz stratégiai terveket is támogatja?

Teljesen egyértelmű. Mint ahogy az is, hogy ki volt a támadó fél. Nem akarunk terrorista támadást, nem akarunk diktatúrát, de még autokráciát sem. Nem lehet területi vitát katonai úton rendezni. Egy ilyen konfliktusban az egyszerű emberek, az állampolgárok ártatlanok. Ha Kína mégis katonai eszközhöz folyamodna, akkor az nemcsak nemzetközi konfliktussá dagadna, de az elektromos autógyártás is csorbát szenvedne, mert a félvezetők gyártása leállna. Ez nemcsak Németországot, de Magyarországot is súlyosan érintené.

Úgy tartózkodik most Putyin elnök Kínában, hogy eközben, március óta a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs van érvényben ellene. Hogy néz ki ez az ön szemszögéből?

Nagyon szomorú látni a világ teljes megosztottságát. Azt hogy két táborra szakadtunk. Az egyik oldalon állnak a demokraták, a másikon az autokraták, sőt, ha ideveszem Oroszországot, Kínát és a vele kollaboráló Iránt, akkor egyszerűen a gonosz tengelyéről is beszélhetünk. Az magától értetődik, hogy minden ország a saját érdekeit helyezi előtérbe, különösen akkor, ha gazdasági növekedéséről van szó. De eközben nem lenne szabad elfeledkezni az általános emberi értékekről. Arról, hogy ki kellene tartani a demokratikus értékrend mellett. Tajvan úgy építi ki üzleti és kereskedelmi kapcsolatait, hogy mindig szem előtt tartja ezt a bizonyos értékrendet. Remélem, a magyar kormány is ezt a politikát követi, amikor külföldi gazdasági kapcsolatait építi ki a jövőben.

Végül amikor arra kérdeztem rá, esetleg valamilyen fontos kérdést nem tettem fel, amit mindenképpen el szeretne mondani a rádióhallgatóknak, Shih-Chung Liu nagykövet magyarul fordult hozzám, hogy ezt mindenképpen üzenni szeretné:

Szóval ezzel csak azt akartam elmondani, hogy úgy vagyunk gazdasági, kereskedelmi tényező a chipgyártásunkkal az egész világon, hogy közben megőriztük demokratikus értékrendünket és függetlenségünket is egyszerre. Kevesebb, mint 90 nap van hátra a következő választásokig, s biztos vagyok abban, a kínai nyomásgyakorlás ellenére a 8. független és demokratikus választás a korábbiakhoz hasonlóan megerősíti demokráciánkat és függetlenségünket is. Amivel kivívjuk ismét a világ tiszteletét, mások mellett Magyarországét is.

Csernyánszky Judit interjúját a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Klubrádió