Történelmi csalások és fikciós tények
13/02/2022 10:24
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A középkori királyi kegyencnőktől a híres művek rajongók általi újragondolásáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogyan születnek a divatdiktátorok.
1450-ben ezen a napon hunyt el Agnès Sorel, VII. Károly francia király szeretője. A tény, hogy Sorel volt az első, aki a francia királyi kegyencnő címet kapta, rávilágít a késő középkor-koraújkor udvarainak, uralkodó házainak fura, kettős életmódjára. A 169. epizód első beszélgetésében ezt a világot néztük meg közelebbről. Dr. Novák Veronika történész elmondta, ezekben az évszázadokban, feltehetően nem volt olyan király, akinek ne lett volna a házassága mellett akár több szerelmi viszonya is, azonban, hogy ez hogyan hatott a nép általi megítélésére idővel változott. Az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszékének docense kiemelte, hogy míg a 16. század szinte a nyilvános prostitúció aranykora volt, és az akkori közvélemény elég sok mindent elnézett az uralkodónak, és általánosságban az udvarnak, addig a 18. században már komolyan megrengethette a királyba vetett hitet, ha látványosan erkölcstelen életet folytatott.
Agnès Sorel nem csupán VII. Károlyra gyakorolt nagy hatást, aki három lányukat később törvényesítette, hanem az udvarra és a népre is. Hogy ennyi évszázad távlatából megosztó jelenség lehetett, talán az is bizonyítja, hogy haláláról, amelyet higany túladagolásként állapítottak meg, azóta sem tudni, hogy a véletlen műve, vagy szándékos mérgezés volt. Ahogy az is kérdéses, hogy amennyiben valóban gyilkosság történt, mi volt az indíték. Hiszen épp annyira lehetett útjában a jogos örökösnek, a leendő XI. Lajosnak, mint amennyire bárki szemét csíphette az udvarban betöltött szerepe. Más királyi szeretőkhöz hasonlóan Agnès Sorel is amolyan korabeli celebként élt. Mindennapjainak része volt a közszereplés. Ő maga pedig gondoskodott arról, hogy maradandó élményt nyújtson. Nem véletlen, hogy több – még akár vallási témájú – képen is fedetlen kebellel ábrázolják. A dekoltázs intézményét ugyanis Sorelnek köszönheti a divattörténet. Persze nem ő az egyetlen, aki újító megjelenéseivel alakította sokak öltözködési kultúráját, mondta el Szentesi Réka társadalomtörténész, divatkutató. Hozzátette a divatdiktátorok megjelenése inkább a 20. századra tehető, és elsősorban a globalizációnak köszönhető. Szentesi Réka hozzátette, néha elég, hogy egy viselet pusztán elég mutatós legyen ahhoz, hogy milliók ízlését befolyásolja, máskor annak van nagyobb szerepe, hogy milyen üzenetet hordoz az adott ruhadarab. És persze arra is van példa, amikor a kettő találkozik, mint James Dean és a farmernadrág. Egy kultikus film és annak főszereplője divatot teremtett, és hamarosan mindenki mindenhova farmerban járt.
Elkötelezettségünket azonban nem csupán azzal bizonyíthatjuk, hogy rajongásunk tárgyától ellesünk stílusjegyeket, és azt beépítjük saját megjelenésünkbe. Mi magunk is alakíthatjuk egy-egy alkotás vagy éppen művész sorsát. Természetesen csak képzeletben! A fanfiction műfaja egyre elterjedtebb a világon, és hogy miben keresendő a titka, erről beszélgettünk a folytatásban. Kozma Réka szerkesztő, az Így neveld a regényedet blog vezetője elmondta, rengeteg fajtája van ennek a manapság elterjedő műfajnak, amelyben a rajongó válik íróvá. Az interneten elérhető írások lényege, hogy már meglévő alkotásokat – regényeket, filmsorozatokat – alakítanak át, vagy videó játékokat formálnak történetté, esetleg jól ismert fiktív karaktereket helyeznek át más univerzumokba a szerzők.
2022. február 9. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
