Galaxis kalauz

Befogadó közösség, vendégváró nyelv

5/02/2022 07:06

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A közösségi lét kötelezettségeitől a befogadó nyelv jövevényszavakra gyakorolt hatásáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, meddig számít újnak egy később csatlakozott családtag.

2022. február 02. Galaxis kalauz (2022. február 02., szerda 15:00)

48:47

00:00

Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

Az előző héten képregénybeli szuperhősökkel zártuk az adást. Azt vizsgáltuk, vajon lehetnek fiktív közösségüknek jogos elvárásaik velük szemben. És habár a kérdés, hogy Batman-nek milyen kötelességei vannak, ha már jelmezben lát neki igazságot osztani, merőben elméleti, azzal mi is nap, mint nap találkozunk, hogy a közösségi lét nemcsak jogokat, de kötelezettségeket is jelent. Persze közösségenként és koronként eltérő, hogy mit várhatunk el egymástól, és hogy mások mit várnak el tőlünk.

A 168. epizódban Síklaki Istvánnal többek között a tárgyak közös használatáról, a javak megosztásának elvárhatóságáról beszélgettünk. A szociálpszichológus elmondta, hogy bár az osztozkodás ösztöne egyidős az emberiség történetével, hiszen a túlélés feltétele volt egykor, mára azonban ez vággyá alakult át, ahogy a legtöbb zsigeri érzésünk, úgy ez is beépült a lelkivilágunkba. Hozzátette, közösségi lényként az ember sok cselekvést, például a gasztronómiai vagy, a kulturális élményeket szereti megosztani, függetlenül attól, hogy egyedül is képes lenne enni vagy tévét nézni.

Bizonyos esetekben nem kérdés, hogy egy csoport tagjai vagyunk, máskor azonban, ha nem születünk bele, de mégis csatlakoznánk, talán más lehetőségeink és esetleges feladataink alakulnak ki. Erről beszélgetünk a folytatásban Megyeri Zsuzsanna pszichológussal, családterapeutával. A szakember kiemelte, családonként eltérő, hogy milyen hamar avatjuk bizalmunkba egy új tag érkezését, de az nagyban befolyásolja a fogadtatást, hogy az, aki hozta az illetőt egyébként milyen szoros kapcsolatot ápol a családjával.

Ahogy egy új tag átalakíthat egy egész családot, úgy egy idegen eredetű kifejezés megváltoztathat egy mondatot. Vagy maga a mondat alakíthatja saját képére az említett idegen kifejezést. Hogy korábban milyen külső hatásokra kerültek új szavak a nyelvünkbe, és ahhoz képest mára az átalakulást elsősorban mi idézi elő, erről is szó volt a Horváth Péter Ivánnal készült interjúban. A Pázmány Péter Katolikus egyetem adjunktusa elmondta, az idegen szavakat általában hamar felismerjük, de sok szóról ma már nem is gondolnánk, hogy jövevényszó. Hozzátette, vannak fogódzkodók, hogy felismerjük ezeket. Többnyire a ragok lehetnek árulkodók, ahogy a német eredetű szavak végén sokszor –ni vagy –li szerepel. De általában elmondható, hogy az é-re végződő szavak idegen eredetűek. A nyelvésszel folytatott beszélgetésben kitértünk arra is, hogy várható-e az angol erőteljes térnyerése a jövőben. Horváth Péter Iván elmondta, valóban ma elsősorban angol szavak jelennek meg nemcsak a magyar nyelvben, de az is egyértelműen látszik, hogy ilyenkor is a fogadó nyelv alakítja át a neki megfelelő módon az új kifejezést.