Orbán tanácsadója: Nem politikai alapon támogatják az írókat

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) idén indította el a nemrég elhunyt Térey Jánosról elnevezett ösztöndíját. Ezt a „35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a Múzeum”, ami „a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni” szeretné – ismerteti az előzményeket a 444. Eddig Bartók Imre (akinek a bejelentése utáni napon visszavonta a részvételét az Irodalom Éjszakáján a szervező Külgazdasági és Külügyminisztérium), Csehy Zoltán, Keresztesi József, Zoltán Gábor és Szőcs Petra jelentette be, hogy nem kívánja elfogadni a Térey-ösztöndíjat.

A Megbeszéljükben Szőcs Gézát kérdeztük, aki magát a Térey-ösztöndíjat nagyon jó dolognak tartja, szerinte olyan nem volt mostanában, hogy az írók középgenerációja ilyen jelentős állami támogatást kapott volna. Vitatható megközelítésnek nevezte, ha valaki azért utasítja vissza az ösztöndíjat, mert a kormány pénzét nem akarja elfogadni, hiszen aki színház- vagy koncertjegyet vesz, az is elfogadja az állami pénzt a kultúra támogatásán keresztül. Hangsúlyozta: az odaítélésében nem volt ideológiai megközelítés.

Ha van is kultúrharc, bár ezt „elég nehéz lenne bizonyítani”, akkor is egyértelmű, hogy itt nem ennek logikája szerint hozták meg a döntéseket, mert senki nem akart senkit kisöpörni a kulturális életből és nem egy kultúrpápa döntött, hanem tucatnyi szervezet.

Szerinte annak, hogy írók nem fogadják el vagy visszaadják ezt az ösztöndíjat, illetve más módon sem akarnak anyagi támogatást elfogadni a kormányzattól, annak valamiféle megfélemlítés az oka, a saját köreikből érkező nyomásnak engedve.

Peer Krisztián költő eredetileg rajta volt a Szépírók Társaságának listáján, saját kérésére azonban mégsem terjesztették fel a Térey-ösztöndíjra – írja az index. Szavait tulajdonképpen a kritikák összefoglalásának is tekinthetjük:

„Számomra evidencia, hogy nem bizniszelünk sem a NER-rel, sem annak komisszárjaival. A reálpolitizálás: önfeladás. Bár kulturális vonalon a dilettáns kapkodás jellemzi leginkább, a NER valóban rendszer, cinizmusra és önzésre épül. Rossz stratégia izoláltan nézni az egyes – önmagukban esetleg akár helyeselhető – kultúrpolitikai lépéseket, ez vezet azokhoz a különalkukhoz, amelyek felszámolják a szolidaritást, atomizálják a kulturális szférát, azaz a NER működésének lényegét adják”.

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a 24.hu-nak arra a kérdésére, hogy a mostani helyzet szerinte jól szolgálja-e a kitűzött célt, hogy létrejöjjön egy „magyar nyelven alkotó szerzőket tömörítő közösség”, azt válaszolta: „Egyre jobban. Kijöttek fényre a futóbolondok, illetve azok, akik mindenből ideológiát és rövidlátó politikát csinálnak, és az agresszív, lincselő magatartásuk kontraproduktívvá vált.”

A témában megkérdeztük Szkárosi Endrét, a Szépírók Társaságának elnökét, azt a beszélgetést IDE kattintva hallgathatják meg.

A Szőcs Gézával készült interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Soós Lajos