Ukrajna budapesti ügyvivője: A hosszú távú gázszerződés januárban lejár, még nem hosszabbították meg

Több mint ezer napja tart az orosz ukrán háború. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság és az Európai Parlament budapesti képviselete közösen szervezett kerekasztal-beszélgetést. Megnyugtató mondatok hangoztak el arról, hogy Oroszország erő- és pénzforrásai apadóban, a tartalékaik is végesek. Mindenesetre óriási most az orosz előrenyomulás. Kíméletlen harcok indultak be, hogy még több területet szerezzenek meg Ukrajnából, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatását követően, ha a tárgyalóasztalhoz kell ülni, jobb pozícióból képviselhessék érdekeiket. A panelbeszélgetést követően Balog Istvánnal, Ukrajna megbízott nagykövetével, ügyvivőjével sikerült interjút készítenie Csernyánszky Juditnak.

B.I.: 2014 és ’22 között több mint kétszázszor ültünk le tárgyalni, tehát ezeknek a tárgyalásoknak sajnos semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt, úgyhogy mi soha nem zárkózunk el attól, hogy a felmerülő kérdéseket tárgyalóasztal mellett oldjuk meg. Jelenleg mi Oroszország részéről nem érzékeljük azt, hogy ők valóban komolyan szeretnének leülni és tárgyalni velünk. Tehát ezért van Zelenszkij elnök úrnak az az új stratégiája, hogy „a béke az erőn keresztül”, tehát rákényszeríteni Oroszországot arra, hogy üljünk le és zárjuk le ezt a háborút egy igazságos békével.

CS.J.: Mit jelent ez az erő?
B.I.: Éppen az elmúlt évek tapasztalataiból indultunk ki; ha csak úgy ülünk le tárgyalni, hogy fehér lapok vannak előttünk és meghallgatjuk a az orosz fél véleményét, akkor nem véleményt, hanem ultimátumokat kapunk, amelyeket ugye nem tudunk elfogadni. Tehát ez a „a béke az erőn keresztül” egy négypontos terv, amelynek egyik meghatározó része, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba, vagyis biztonsági garanciát kapjunk arra nézve, hogy Oroszország soha többé nem fogja megtámadni. A második, hogy „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”. A harmadik pontja az, hogy minél több fegyvert kapjunk, tehát a fegyverekkel ki tudjuk kényszeríteni azt, hogy Oroszország leüljön tárgyalni és elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket Ukrajna szeretne. A negyedik pontja, hogy az ENSZ-alapokmányokat figyelembe véve és a nemzetközileg elismert határok megtartásával születhet meg ez a béke.

Cs. J.: A NATO-ba való meghívás nem eszkalálná a helyzetet?
B. I.: Semmiképpen nem eszkalálná, sőt mi több, mi úgy gondoljuk, hogy ellenkezőleg: tehát az egyik oka, deklarált célja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az volt, hogy az ország soha ne legyen a NATO tagja. Tehát ha már Ukrajna a NATO tagja lesz, akkor az egyik célját ennek a háborúnak a megindítására Oroszország elveszti. A mi számunkra pedig ez biztonsági garancia lesz, hogy soha többé nem is fog megismétlődni ez a háború.

Cs. J.: A magyar kormányt is felkeresték katonai segítséget kérve, ennek részleteiről, védelmi kapacitások megerősítéséről szeretném kérdezni.
B. I.: Nemcsak a magyar kormányt keressük, hanem mindenkit, minden nagykövetség jelen pillanatban azon dolgozik, hogy minél több fegyvert szerezzünk.

A kerekasztal-beszélgetésen ugyanis konkrétan elhangzott, hogy megkeresték a kormányt, adják át nekik a NASAMS légvédelmi rendszert. Ugyanis, mint ahogy Balog István mondta, a szomszédos országokban már sorra épülnek ki a határ menti légvédelmi rendszerek.

B. I.: Minden partnerünket, minden szomszédos országot megkerestünk, hogy amiben tudnak, segítsenek, többek között fegyverekkel is.
Cs. J.: Nekem úgy tűnt, hogy ez nem egy rutinszerű megkeresés volt.
B. I.:Rendszeresen elhangzanak ezek a megkeresések, Szibiha úr (Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter – a szerk.) a ugye a látogatása alatt szintén felvetette ezt a kérdést. Mindig kérünk segítséget, de a magyar kormány mindig elmondja, hogy az az álláspontja, hogy halált okozó fegyvereket nem szállít nekünk.
Cs. J.: Ezt régóta ismerjük, de most mintha konkrét válaszra várnának. Milyen válaszok születtek eddig, mivel indokolták, hogy nem segítenek?
B. I.: Az ilyen megkeresésekre általában partnereink elmondják, hogy a magyar kormány álláspontja, hogy mindent megtesznek a menekültek érdekében, mindenben segítik Ukrajnát, kivéve halálos fegyverek átadásában.
Cs. J.: És akkor semmi reményt nem lát arra, hogy ez az álláspont változzon?
B. I.: Hogy Magyarország fegyvert szállít Ukrajnának? A diplomácia feladata az, hogy dolgozzon, mi dolgozunk. Hogy változni fog-e a magyar álláspont, vagy sem, azt nem tudom, ez politikai döntést igényel a magyar kormány részéről. Meglátjuk.

Cs. J.: Milyennek találta Szijjártó Péter moszkvai látogatását, mi volt az üzenete önök számára?
B. I.: A magyar kormány számtalanszor elmondta, hogy igyekszik pragmatikus kapcsolatot tartani Oroszországgal, és egyik fő indoka, hogy a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani. Mi teljes mértékben figyelembe vesszük és elfogadjuk partnereink külpolitikai irányvonalát, stratégiáját. Mi is azon vagyunk, hogy minél előbb béke legyen, ezért nem kommentáljuk ezeket az utakat.

Cs. J.: Feltehetően szóba került az orosz gáz, olaj és a Gazprombank amerikai szankciója is, ennek kapcsán van-e információja?
B. I.: Nincs. Ukrajna azon dolgozik, hogy a pénzcsapokat minél jobban elzárják Oroszország felé, hogy ne legyen lehetőségük ennek a háborúnak a finanszírozására. Tehát a Gazprombank ellen bevezetett szankciókat Ukrajna üdvözli, ezért is szeretnénk még több gazdasági szankciót Oroszország ellen, hogy gazdasági oldalról is rákényszerítsük Oroszországot ennek a háborúnak a feladására.

Cs. J.: Még folyik a gáz, a kőolaj lesz e változás év végével, mert az uniós határidő is lejárt?
B. I.: A hosszú távú gázszerződés januárban lejár, jelen pillanatban nem került meghosszabbításra. Az olajszállításokat viszont Ukrajna továbbra is garantálja, ameddig vannak nemzetközi szerződések, azokat Ukrajna teljesíteni fogja.

Cs. J.: A magyar kormány megkereste Önöket a gázszállítások esetleges leállítása kapcsán?
B. I.: Természetesen folyamatosan mennek a tárgyalások, minden egyes magas szintű találkozón szóba kerül a gáz és az olaj kérdése, mindkét fél elmondja a saját álláspontját. Nekünk, Ukrajna számára fontos minden vállalás, minden nemzetközi szerződés betartása, szeretnénk mindenkinek bizonyítani, hogy Ukrajna megbízható partner, nemzetközi szerződések ellenében soha nem lépünk, és nem is fogunk lépni.

Cs. J.: Két ukrán iskolát nyitottak meg Budapesten, de legalább tízezer ukrán gyerek él Magyarországon. Mi van velük, milyen változást várhatunk még?
B. I.: A magyar kormány egy rendkívül jó programot dolgozott ki ezeknek a gyerekeknek, külön megfizetik a tanárokat, van egy felzárkózási program. Ezen a téren egészen kiváló az együttműködés. Most azon dolgozunk, hogy ha lehetséges, az egyik iskolát bentlakásos iskolává bővítsük, egy kollégiummal, hogy vidékről is feljöjjenek a gyerekek, és minél többen tudják igénybe venni az ukrán anyanyelvű oktatást. A vidéken lévő gyerekek, ahol sajnos nem sikerült, vagy nincs lehetőség ukrán iskolát nyitni, ők magyar iskolákba járnak. Kinek mennyire sikerül beilleszkednie, de emellett folyamatosan tanulnak, Ukrajna biztosítja az online oktatást az ukrajnai iskolákban.

Az interjúk második részében Grúziáról, az ottani válságról esett szó. Mindezt meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva.