Zöld városok, zöld tetők, Zöldklub
1/11/2022 06:05
| Szerző: Klubrádió
Folytattuk beszélgetéseinket a zöld városok témakörében. Legutóbb a városi fák életének jobbá tételéről, ezúttal pedig a vízmegtartásról és vízgazdálkodásról volt szó.
Vendégünk Somorjai-Tamássy Zsolt kertészmérnök, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége Green City tagozatának elnöke, és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője volt.
A Margitszigeten, a Népligetben, nagy parkos területeken természetes módon működik a vízmegtartás, a probléma csak annyi, hogy kevés ilyen van, sok a tető, az út és közmű, ami nem tartja meg a vizet. A szakember szerint ahhoz, hogy jó vízmegtartó zöldfelületeket hozzunk létre, és a már meglévőket javítsuk, szakítani kell a tervezési hagyományokkal. Hosszú éveken át a városok organikusan fejlődtek az iparosodásra és kereskedelemre épülve, és emiatt az elmúlt több száz évben a környezeti szempontok nem kerültek előtérbe. Azonban mostanra olyan méretekhez értünk, ahol az épített környezet már nem tud mit kezdeni a víztöbblettel. A sok összegyűlt víz szennyeződik, városi árvizek alakulnak ki, amiből itthon is kapunk bőven, erre a klímaváltozás csak ráerősített. Az első reakció erre pedig az volt, hogy különböző vízmérnöki teljesítményekkel, árkokkal és egyebekkel mentesítették a városokat a plusz víztől, minél gyorsabban elvezetve a vizet az adott területről, csökkentve a keletkező kár mértékét. Az elmúlt nagyjából száz évnek ez volt a gyakorlata, ami folyamatosan finomodott és fejlődött. Az utóbbi időben hosszú aszályok és nagy zuhék váltják egymást, amit ezek a mérnöki tárgyak nem képesek kezelni. A várost életben tartó zöldfelületek még jobban szenvednek, pedig amúgy sem volt jó dolguk. El kellett gondolkodni azon, hogy azt a vízmennyiséget, ami leesik egyszerre, tényleg el kell-e vezetni vagy olyan megoldás kell, amivel itt lehet tartani, hogy a több hetes aszályokat ki tudja bekkelni a növényzet.
Nálunk erről mindössze négy-öt éve kezdtek el beszélni. Sok szakmát érint ez a téma, és mindenki nehezen reagál, a szakmák közötti keresztbe átjárás most kezd feloldódni, példaértékű együttműködések születnek a mintaprojekteknél vízmérnökök, útépítők, tájépítészek és kertépítők között, de annyira friss még, hogy a szabályozása is gyerekcipőben jár.
A szakember elmondta, hogy a keletkezés pontjánál kell beavatkozni. A városi környezetben az esőkertek létrehozásának első lépése a zöldtető. Ha minden lapostetőre zöldtetőt rakunk, az nagy mértékben visszafogja és lassítja a vizet. Ide tartozik a vízáteresztő burkolat is, ami egyébként betonból is elérhető, de ezt sajnos csak autópályán használják. Ha ezek visszatartják a vizet, és efölött marad csak a túlfolyás, azt már talajszinten lehet kezelni. Itt jön az esőkertek szerepe, ami tulajdonképpen arról szól, hogy csinálunk a talajban egy medret, és visszatöltjük valami olyan anyaggal, ami képes arra, hogy magába vizet fogadjon. Két alapvető formája van, de a megvalósításuk nagyon diverz. Az egyik típus, hogy valamilyen szubsztrátot töltünk vissza, aminek a pórusai elnyelik a vizet, a terület szélén lévő növényzet pedig szikkasztja és szűri. A másik típus pedig, hogy a mederből kikerült föld felét összekeverjük komposzttal és egy kevés aktív szénnel, visszatöltjük és teljesen benövényesítjük, így a talajszövet képes lesz szivacsként funkcionálni nagyon hosszú időn keresztül. Ez kinézetre tulajdonképpen egy kertrészlet. Nagyobb mennyiségű csapadéknál a tetején megjelenik a víz (domború kialakítása miatt), de pár óra alatt eltűnik. Budapesten az úgynevezett Stockholm-módszer segíti a vízmegtartást, de végtelenül sok a lehetőség, nagyon jó dizájnelem is egyébként. A szakember elmondta, ezek a közegek megtartják a talajnedvességet, felvonzzák a talajpárát, így az esőkertekben sokkal tovább bírják a fák, városi közegben pedig ez borzasztóan fontos. Ezenkívül por- és zajszűrést, víztisztítást is kapunk a növényektől, akik még jól is érzik magukat. Egyelőre azonban még szakmán belül sem feltétlenül ismertek a technológiák, ezért a továbbképzéseknek van nagy szerepe, illetve nagyon fontos lenne, hogy a lakosság is értesüljön ezekről, egy zöldfelület kialakítása akár közösségépítő erővel is bír. A tájékoztatás – mint minden más területen – kulcsfontosságú.
Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: NNECAPA Photo Library / Flickr.com
2022. október 27., csütörtök 14:00
Műsorvezető: Lay Viktória
