Ha nagy leszek, faápoló leszek
8/10/2022 10:01
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
A fák természetes élőhelye az erdő, a városba jövetelük borzasztó nagy változás nekik – véli Lukács Zoltán kertészmérnök, a Magyar Faápolók Egyesületének tiszteletbeli elnöke.
Lukács Zoltán kertészmérnök és Magyar Faápolók Egyesületének tiszteletbeli elnöke volt első fél óránk vendége, akivel a faápolásról beszélgettünk, illetve arról, hogyan lehet a városi fáknak jobb életet biztosítani.
A szakember elmondta, az 1980-as évek közepén kezdett bele a faápolásba, de a szakma jóval régebbre nyúlik vissza. Újkori történetét az 1900-as évek elejétől számítjuk, John Davey The Tree Doctor című könyvének megírásától, de egyébként már Janus Pannonius is írt faápolásról verseiben.
Mikor Lukács Zoltán elkezdte a szakmát, még hivatalos nevük sem volt, fadoktorként vagy faápolóként hivatkoztak rájuk. A faápolás azóta persze rengeteget fejlődött. Akkoriban az üregeket kibetonozták, és amikor a koronát megerősítették, drótköteleket, abroncsokat tettek fel a fákra. Ez gyorsan megváltozott, mikor az 1980-as évek környékén szemlélet változás ment végbe, miszerint a fáknak van egy természetes védekezési rendszere, amit figyelembe véve kell végezni a munkát. Ezzel megszűnt a betonozás és abroncsozás, a 2000-es évek környékén pedig a műszeres lehetőségek is megváltoztak, ami még ma is gyors léptekkel fejlődik. Nagy vágyunk volt, hogy belelássunk a fába roncsolás nélkül – mondja Lukács Zoltán. Ez lehetővé vált, ami alapján például számítani tudják, hogy az üreg méretétől függően veszélyes-e a fa vagy sem. Másik fontos terület a fák felmérése, adatgyűjtés, kataszterezés. Ez a legkorszerűbb technológiával történik, gyakorlatilag már űrtechnológia – mondja a szakember. Ami változatlan, azok a fák immár több milliárd éve.
Fának lenni mesterséges környezetben
Lukács Zoltán kiemelte, a fák természetes élőhelye az erdő, a városba jövetelük borzasztó nagy változás nekik, és nem érzik jól magukat. A kérdés, hogy mennyit tűrnek. A betegségek, kártevők, kórokozók akkor hatalmasodnak el a fákon, amikor azok tűrőképessége nagyon legyengül. Amíg még tűrik a körülményeket, növényvédelmi szempontból nem is kell velük foglalkozni. Másik probléma az emberek tűrőképessége, hiszen rengeteg az allergiát okozó növény, fa, és ha ezt is figyelembe vesszük, akkor egyre szűkebbek a lehetőségeink, egyre kevesebb olyan fajtát tudunk telepíteni a városba, ami bírja a körülményeket és nem okoz allergiát. A faápolás egyik célja, hogy mivel egyre nehezebb fát ültetni, a már meglévőkre kell számítani, és a lehető legjobban gondozni őket.
A dolog iróniája, hogy a saját jóllétünk érdekében telepítjük a fákat a városba, viszont ők ugyanúgy szenvednek a városi stressztől, mint mi. Jó lenne, ha élőlényeknek tekintetnénk a fákat – mondja a szakember. A városi ember szerinte a kutyákon keresztül van kapcsolatban a természettel, és amíg ötven féle kutyafajtát fel tudunk sorolni, fafajtát is sikerülne?
Tudjuk, hogy a háziállatainknak enni és inni kell, de hogy a fának is inni kell, az már nincs benne a köztudatban, pedig ugyanolyan szomjas ő is. A fák rengeteget segítenek a lelkünknek és egyben az életfeltételeinket biztosítják, amiről nem veszünk tudomást. Ezt egyébként növényvakságnak is hívják.
Az idei nyár tragikus volt – teszi hozzá Lukács, rengeteg fa száradt ki, de akik “csak” legyengültek, náluk sokkal rövidebb élettartammal kell számolni. Egy 800-1000 évet megélő erdei fához képest városi társai átlagéletkora 70 év. Mondhatni gyermekkorban meghalnak, ezért nem szabad őket magukra hagyni.
Szintén kapcsolódhat a növényvaksághoz, hogy míg a madarak itatására rengeteg kampány szerveződik, az, hogy a száraz időszakban egy vödör vizet öntsünk a fákra, nem fordul meg a fejünkben. Pedig a madarak élőhelyét ők biztosítják, táplálékot nyújtanak, több ezer élőlény él együtt a fákkal. Rengeteg probléma van a lezárt gyökérterülettel, a taposással, a burkolatokkal. Mindig felteszem a kérdést – mondja Lukács – hogy egy 80-100 éves platán a belvárosban hogy jut tápanyaghoz és vízhez? A talajnak levegőzni kéne, a talaj életét fenntartó apró élőlényeknek szintén. Gondoljunk bele, hogy egy fa alatt száz évig tartják vissza a lélegzetet, ha megakadályozzuk a talaj légcseréjét. Ha élőlényként tekintenénk a fára, a levegő, víz, tápanyag mind eszünkbe juthatna. És persze kell még egy kis szeretet is. Ebben mindannyiunkra szükség van, nemcsak a városok fenntartóira.
Gyönyörű oldala a szakmának, hogy egy élőlényen lehet segíteni, és a szeretet a faápolók vissza is kapják, varázslatos kapcsolat ez a szakember szerint.
Lehet-e jó élete egy városi fának?
Lukács Zoltán szerint a Margitsziget, a Városmajor, a Népliget fái mind jó állapotban vannak belvárosi utak mellett álló társaikhoz képest. A szakma persze megpróbál mindent megtenni azért, hogy a várhatóan nehéz körülmények között élő fák jól legyenek. Régebben hét-tíz méterenként ültették a fákat, ma már azt szorgalmazzák, hogy egy összefüggő árokba kerüljenek, így nagyon sok talajhoz hozzájutnak, valamint egymással is kapcsolatot tudnak tartani a gyökereken keresztül. A szakma rajta van, hogy minél jobban megismerjük az életüket. Nagy hangsúly van most a fák érzékelésén, tudjuk, hogy érzékelik a fényt, hogy szaglásuk van – ezt már kísérletekkel is bizonyították. Az Egyesült Államokban például hatalmas összefüggő parkok létesítésébe kezdtek, amelyeket fasorokkal kötnek össze, ezáltal zöld folyosó alakul ki közöttük. A fasorok jelenleg sok helyen áldozatok, pedig jó szolgálatot tehetnek. Fontos, hogy nem szabad leburkolni a környezetüket, a területüket tiszteletben kell tartani, de ezt figyelembe véve a közműszabvány is változott, tehát nincsenek rossz hírek, a szakma egyre több szempontot figyelembe vesz, egyre jobb ültetési technológiák állnak rendelkezésünkre. Lukács Zoltán szerint a széles nagyközönségnek, a városlakóknak kellene egy kicsit jobban figyelni, de erre is vannak nagyon jó példák, amikor a lakók önként jelentkeznek és tesznek a szakma irányításával a fákért.
Ha nagy leszek, faápoló leszek
A kertészmérnök elmondta, van szakmérnök képzés az egyetemen, alapdiplomával bárki tanulhat faápolónak, és jó is a jelentkezés a képzésekre. A kötéltechnikával vagy kosaras kocsival való faápolásnak is van képzése, ez a faápoló szakképzés. Mindenki nagyon keveset tud, amikor a képzésekre jelentkezik, és ahogy egyre jobban belemennek a fák megismerésébe, annál inkább megszeretik őket, a kötéltechnikások valódi szerelemesei lesznek a szakmájuknak. Egész nap egy fán lenni varázslatos élmény – mondja Lukács. Akik a faápolásba belekóstolnak, otthagynak minden mást.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.10.06., péntek 14:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Lay Viktória
