Archívum

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Vörös István, költő, író, drámaíró volt, akivel Charles Baudelaire verseiről beszélgettünk, konkrétan A romlás virágai című kötetről. Mitől volt olyan modern a 19. század közepén, és majd’ 70 évvel később, az első magyar nyelvű kiadás megjelenésekor? Hogyan hatott és hat mind a mai napig a költészetre?

Ezt követően Szirmai Márton filmrendező érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy zöld utat kapott A gondolkodás művészete című sorozat 3. évada, amelyben újabb 10 fiatal feltalálót mutat majd be.

A folytatásban Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy a múlt héten ért véget a 2. Budapest Balett Grand Prix verseny. A végig telt házakkal futó nemeztközi balettverseny kulisszatitkairól kérdeztük.

Mit tegyünk, ha kisgyerek van a családban és kutyát viszünk haza, illetve fordítva: hogyan viselkedjünk a kutyánkkal, ha jön a kisbaba? Kurys Anita etológus útmutatásával jártuk körül ezt az érzékeny témát, a cél pedig nem más, mint hogy elkerüljük a szorongásos, akár veszélyes helyzeteket.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Horváth-Márjánovics Diána irodalomtörténész és kritikus volt, aki régóta kutatta Mészöly Miklós életművét, doktori disszertációját is ebből írta. Ezúttal egyik kulcsregényét, Az atléta halálát ajánlotta újraolvasásra, amely egyébként korábban jelent meg franciául, mint magyarul. Erről, és a kéziratok érdekességeiről is beszélgettünk.

Ezt követően, Lelkes László grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy jövő szerdán, november 27-én nyílt napot tartanak az egyetemen. Megnyitják a főépületet, köztük a híres Grafikai Műhelyt, a könyvtárat, a régészeti és patológiai gyűjteményt, sőt, az Epreskert is várja az érdeklődő fiatalokat.

Kortárs tánccal folytattuk: Stern Lili fiatal koreográfus, performer volt a vendégünk, aki a magyar kortárstánc szféra aktív tagja, emellett drámainstruktorként és művészetmenedzserként dolgozik - ez utóbbit az amerikai Buffalo egyetemén tanulta. Új előadásra készül, amelyhez nyilvánossá tette a próbafolyamatot. Erről is kérdeztük. 

Első vendégünk Duda Éva koreográfus, rendező volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 15 éves a Duda Éva Társulat. A kortárs táncszínház az elmúlt hetekben Ausztriában és Németországban turnézott, de mielőtt tovább indulna Olaszországba, meg kérdeztük Duda Évától, hogy milyen terveik vannak és hogyan tudnak megmaradni a független szcénában?

Ezt követően, Weyer Balázs újságírót, etnomuzikológust vártuk a stúdióba, aki sokféle dologgal foglalkozik, de köztük kitüntetett helye van a világzenének. Sokat utazik, egzotikus helyeken gyűjt zenét, és nemrég jött haza a WOMEX-ről, a World Music Expo-ról. Erről, és olvasásmániájáról is kérdeztük.

A folytatásban Szarka Klára fotótörténészt érkezrtt hozzánk, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen titkokat rejthet egy-egy fénykép. Szó volt Gáti György fotóművész tegnap nyílt kiállításáról is, ahol a fotók már-már a festészet határán mozognak.

Egy különleges akcióról, az Óriás Gyermekjogi Plakátprogramról kérdeztük következő vendégünket, Szalai Krisztát, aki ezúttal is egyfontos társadalmi ügy mellé állt. A közelgő gyermekjogi világnap alkalmából beszélgettünk vele.

35 éve omlott le, vagy pontosabban bontották le a berlini falat, darukkal, buldózerekkel és zenével. Ebből az alkalomból vártuk a stúdióba Kiss Noémi írót, a német kultúra és irodalom jó ismerőjét, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol, hogyan hatott és hat máig a német újraegyesülés? Mi maradt meg a 90-es évek lendületéből?

Ezt követően Kurta Niké színművész érkezett hozzánk, aki ifjú kora ellenére rendkívül sok produkcióban játszott már, színházban és filmben egyaránt. Megkérdeztük tőle, hogy melyiket miért szereti és mire készül legközelebb.

A folytatásban Kocsis Katica újságírót vártuk a stúdióba, aki már egy ideje az afrikai képzőművészettel foglalkozik. Vajon miért érezte úgy, hogy magyar kulturális újságíróként, angol nyelven egy online magazint indítson, amelyben kifejezetten a fekete művészek munkáit mutatja be, állítja reflektorfénybe?

Végül zenéltünk, méghozzá Simon Kornél színész, rendezővel, aki színházi elfoglaltságai mellett nemrégiben zenekart alapított. Ők a Simon Kornél és a Boughris, tavasszal lemezük is megjelent, amibe bele is hallgattunk.

Elsőként Szarka Judit, irodalomkritikus volt a vendégünk, akivel a most hétvégi ünnepkörről beszélgettünk. A mai Mindenszentek napjával kezdtük – ami nem tévesztendő össze a Halottak napjával – mert azt november 2-án tartják. Az antik mítoszoktól indultunk, és az Ószövetségen át eljutottunk a katolikus keresztény egyház ünnepéig.

Ezt követően Petrovics Esztert, Erkel Ferenc díjas zenei rendezőt, dokumentfilmest vártuk a stúdióba, akivel pályájáról, filmjeiről, és szüleiről, Petrovics Emilről és Galambos Erzsiről beszélgettünk. Eszter számára rendkívül fontos a múlt megőrzése, erről is kérdeztük.  

A folytatásban Dél-Koreába utaztunk, legalábbis képzeletben, Vincze Teréz filmkritikussal, aki nemrég jött haza az ázsiai országból. Részt vett a busani nemzetközi filmfesztiválon, majd épp Szöulban járt, amikor az első ázsia nő, Han Kang megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Hogy fogadták a hírt Koreában és milyen az írónő könyvesboltja? Meg kérdeztük Vincze Teréztől.

Egy különleges kiállítással folytattuk - ugyanis először mutatják be Budapesten Frida Kahlo fotógyűjteményét a Mai Manó Házban. Rieger Johanna újságírót vártuk a stúdióba, aki régóta kutatja a mexikói festőnő munkásságát és most is ott volt a tárlat sajtóbemutatóján.

Vajon miért gondolja úgy néhány fiatal, hogy önerőből, kulturális misszióból nemzetközi filmfesztivált akar szervezni? Erről is kérdeztük Horváth Kristófot és Rév Dánielt, az első BIFF, azaz a Budapest International Film Fesztivál szervezőit, akik nemcsak vadonatúj filmeket válogattak a versenybe, de szakmai programokat is bőven kínálnak. És ahogy elnézem a programot, október 29. és november 3. között érdemes több napi hideg élelemmel beköltözni a Corvin moziba.

Ezt követően Kalmár János, szobrászművész érkezett, aki régóta Budapest és Párizs között osztja meg életét. Legutóbb tavaly mutatta be munkáit itthon, azt a kiállítást 3-4 éves kemény időszak előzte meg, mostanában mintha kicsit megengedőbb lenne az idővel. Mint mondja: „megengedi történni a dolgokat”. Sokat rajzol és újra fotózik – erről is kérdeztük.

A folytatásban Magyar Évát vártuk a stúdióba, aki ezen a héten éppen Budapesten tartózkodik. A neves színművész és táncművész régóta Londonban él, ahol több színházban is játszott már, és egyre többet forgat, sőt, már itthon is felfedezték a rendezők. Pályájáról, színészképzésről, tanításról, színházról és filmről is beszélgettünk.

Végül Horváth M. Judit fotóművész, a kortárs magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja volt a vendégünk. A szubjektív dokumentarista stílusban alkotó művész rendszeresen publikál a közösségi médiában, erről is kérdeztük, valamint férjével, Stalter Györggyel való sok évtizedes művészi együtt gondolkodásáról, együttműködéséről.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről  beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.  

Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.  

A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel.

Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.

Első vendégünk Telihay Péter, színházrendező volt, aki egy ideje már Olaszországban él - egy kisvárosban, Todiban. Bár az ottani színházban még nem rendezett, de Szombathelyen igen, méghozzá Molière-t. Ezúttal A fösvényt. A kétlaki életről és a színházcsinálásról kérdeztük a rendezőt.

Ezt követően folytattuk a Klasszikusok újratöltve rovatunkat. Kiss Judit Ágnes, költő, író volt a vendégünk, aki nemrégiben újraolvasta a Száll a kakukk fészkére című regényt, Ken Kesey művét. Arra volt kíváncsi, hogy még mindig ugyanolyan jó-e, mint tizenéves korában, amikor először találkozott a szöveggel.

A folytatásban Tóth Orsival beszélgettünk, abból az alkalomból, hogy már a mozikban Hajdu Szabolcs új filmje, az Egy százalék indián, amiben az egyik főszerepet alakítja. Nem először dolgoztak együtt, éppen ezért a színház és a film összekapcsolódásáról kérdeztük.

Ezt követően Magyar Bori énekesnőt vártuk a stúdióba, aki különböző formációival ismert szereplője a zenei életnek. Az etno-és a világzene mellett otthonosan mozog az elektronikus zenében és a jazzben is. Erről is kérdeztük.

A fotó és film jegyében telt az adás első órája. Gordon Eszter, színházi és filmes munkáiról jól ismert fotóművész érkezettt hozzánk elsőként, akit a Gödöllőn nyílt kiállítása kapcsán kérdeztünk. A portrék és a filmes standfotók mellett most láthatóak először kísérleti és realista munkái is.

Ezt követően Szabó Gábor operatőr, Zsigmond Vilmos egykori alkotótársa volt a vendégünk, abból az alkalomból, hogy a jövő héten kezdődik Szegeden, a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál. Ez egy olyan filmes mustra, ahol a képi világ, az operatőrök teljesítménye áll a fókuszban. Erről kérdeztük az egyik alapítót, a zsűri elnökét.

A folytatásban az identitásról, a titkokról és az önismeretről volt szó. Szalontay Tünde színésznővel a függetlenszínházi pályáról, Eötvös Péter operájáról és az örökbefogadásról beszélgettünk.

Ezt követően a városi Fonalgerillákkal ismerkedtünk meg. Vendégünk volt, Párniczki Jutka és dr. Csomós Rita, akik színes, vidám, kötött-horgolt kompozíciókkal öltöztetik fel a város tereit, fáit. Közös szenvedélyükről kérdeztük őket.

Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle.

Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük.

A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük.

A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.

Milyen műveket érdemes levenni a könyvespolcról és mai szemmel újraolvasni, vagy egyszerűen csak elolvasni? A Klasszikusok újratöltve rovatunkban hétről-hétre feltesszük ezt a kérdést, amire ma délelőtt Réti Zsófia, irodalomkritikus válaszolt. Szó volt Wirginia Woolf klasszikusáról, a Mrs. Dalloway-ről, és Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak című művéről is.

Ezt követően Flór Péter, a Színes Város Csoport vezetője, és Thamó Emese tervezőgrafikus volt a vendégünk. Legújabb falfestményük Szenes Hannát, az 1944-ben mártírhalált halt költőt és antifasiszta ellenállót ábrázolja. A falfestményt a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében adták át Budán, a Frankel Leó utcában. Erről beszélgettünk.

A folytatásban Rabóczky Judit szobrászművészt vártuk a stúdióba, aki két kiállítással is jelentkezik most ősszel Szófiában. Munkáinak fő témája a nőiség megélése, még ha az anyaghasználata változik is. Pár éve színes huzalokból és drótokból formázta meg szobrait, mostanában a talált tárgyak érdeklik jobban és egy könyvre is készül.

Kezdődik a színházi évad, Csábi Anna rendező, színész, igazi függetlenszínházi alkotó érkezett hozzánk. Darabjait rendszerint maga írja, témáit a valóságból meríti. Az évad elején Szabadkán rendez majd, ahol egy szektába keveredett lány valós történetéből készít előadást. Erről is kérdeztük.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Vendégünk Tóth Krisztina író, költő volt, aki Lator László költészetét ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Különös kapcsolat fűzte őket egymáshoz, erről is kérdeztük, és persze arról is, hogy min dolgozik, hogy telt a nyár?

Ezt követően László József, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia igazgatója volt a vendégünk abból az alkalomból, hogy néhány éve újra indították a képzést a rangos médiaakadémián. Megkérdezük tőle, hogy mi motiválta a szövetséget ebben, és mi lehet a jelentősége ennek a magyar média jövője szempontjából?

A folytatásban Can Togay írót, költőt, filmrendezőt, tanárt vártuk a stúdióba, akit ezúttal a képzőművészetről kérdeztünk - nemrég nyílt veszprémi kiállítása kapcsán. Egészen pontosan a mesterséges intelligencia és a képalkotás rejtelmeiről beszélgettünk.

Közeleg a magyar dráma napja. Ehhez kapcsolódott következő vendégünk, aki nem más, mint Szalai Kriszta, színész, kedves kollégánk itt a Klubrádióban. Ő egy különleges drámaíróverseny megrendezésén dolgozik, erről kérdeztük.

Kucsora Márta festményeigrandiózus természetabsztrakciók, amelyek a természetben zajló átalakulásokat idézik fel, például a tenger mozgását vagy az őszi táj hangulatát. Munkái mögött évekig tartó, folyamatos műtermi kísérletezés áll, az inspiráció nemegyszer maga a munkafolyamat. A művész a közelmúltban két kiállításon is részt vett Sanghajban, erről is kérdeztük.

Ezt követően Viktor Balázs színészt, rendezőt, a Tér12 Egyesület alapítóját, és az Instant Mecenatúra Fesztivál egyik főszervezőjét vártuk a stúdióba. A szeptember 12-én kezdődő fesztivált Erzsébetváros független színházi társulatai hívták létre.

A folytatásban után Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel Esterházy Péter korai munkáiról beszélgettünk. A Klasszikusok újratöltve rovatunk témája ma az író két korai műve volt, a Függő és A szív segédigéi.

A következő vendégünk Rieger Johanna újságíró, jógaoktató volt, akivel a Reggeli a hegyen című új francia film által felvetett kérdésekről beszélgettünk. Köztük a barátság, az eszképizmus, az önbecsapás, az elmagányosodás problémaköréről.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban a modernista regényírás alapműve, a 20. század legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses került terítékre. James Joyce főművéről - az Odüsszeia sajátos modern változatáról - Csuhai István, az Élet és Irodalom kritikusa mesélt.  

Ezt követően Oláh Kata filmrendező, producer érkezett a stúdióba, aki néhány nappal ezelőtt Amszterdamban átvehette a legjobb dokumentumfilmnek járó Septimius-díjat, a Keskeny út a boldogság felé című filmjéért. A sajátos utat bejárt filmről és a díjról is kérdeztük a rendezőt.

A folytatásban Kókai Nagy Tímea, kulturális menedzser, a ProProgressione kommunikációs vezetője érkezett hozzánk. A non-profit szervezet különböző Kreatív Európa által támogatott, első sorban színházi projekteket valósít meg. Hogy milyeneket és hogyan? Beszélgetésünkből ez is kiderült.

Ezt követően egy új kulturális egyesület alapítóját, Császi Editet vártuk a stúdióba, aki épp egy évvel ezelőtt hozta létre Budapesten a nagy múltú Dante Alighieri Társaság magyar egyesületét. Az olasz kultúra és művészet szeretetéről beszélgettünk vele.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.

Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.

A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.

Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.

A 2024. május 31-ei adás ismétlése:

A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.

Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.

A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.

Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.

A 2024. május 17-ei adás ismétlése:

Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.

Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.

A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?

Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben? 

A 2024. március 22-ei adás ismétlése:

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.

A 2024. február 23-ai adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.

Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.

Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.

Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.

A 2024. február 9-ei adás ismétlése:

A 2024. január 19-ei adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.

Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.

A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.

Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.

A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.

Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.

A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.

Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.

Ma is a klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, és újra filmről beszéltünk – méghozzá, micsoda filmről! Első vendégünk Barkóczi Janka filmtörténész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idén 90 éves Meseautó rejtelmeit idéztük fel és Visegrádtól Lillafüredig „repülünk a mesék kocsiján”.

A következő beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan válik egy színházi előadásból You Tube-csatorna? Fodor Annamária színész, a Kortalan Kortárs Társulat alapítója érkezett hozzánk.

A folytatásban visszatérő vendégünktől, dr. Miklósi Ádám etológustól, az ELTE TTK Biológiai Intézetének vezetőjétől kérdeztük meg, hogy mi fán terem az etorobotika? Konkrétabban, a kutyák viselkedése hogyan kapcsolódik a robotikai kutatásokhoz?

Abban valószínűleg sokakkal egyetérthetünk, hogy a biztonságos közlekedéssel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. De hogyan lehet megtanítani erre a gyerekeket? Gulyás Anikó, közlekedéspedagógus válaszolt a kérdéseinkre. 

Mit köszönhetünk a filmtörténet első Vicuskájának? Kiderült a Klasszikusok újratöltve rovatunkból, ugyanis nemrég jött a hír, hogy gyönyörű filmkockák és jelmeztervek kerültek elő az Egri csillagok első, 1923-as filmváltozatából. Kurucz Mártont, a Filmarchívum Gyűjteményi és Kutatási menedzserét kérdeztük erről a felbecsülhetetlen értékű leletről.  

Ezt követően Tóth-Vásárhelyi Réka iparművészt, művésznevén Renkát vártuk a stúdióba, aki szenvedélyesen vonzódik Japán kulturális hagyományaihoz, olyannyira, hogy a kokesi-babák nemzetközi hírű készítője lett. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan találkozott ezzel a tradícióval, és miért kezdett babákat készíteni?

A folytatásban visszatértünk a filmhez, de már a jelenben, méghozzá egyenesen Los Angelesben, ahol Csepeli Eszter, operatőr egyre több időt tölt, egyre több filmet forgat. Vajon miért döntött úgy, hogy Hollywood közelében akarja kipróbálni magát, hogyan lehet női operatőrként megbízásokat kapni, és mit lehet tanulni a film fővárosában?

Ma délutántól két napon át élőzene tölti meg a Rákóczi teret. Vendégünk Bujdosó János, az ország egyik legjobb gitárosa, a Józsefvárosi Újság munkatársa, aki a ma kezdődő RákócziSOKK nevű ingyenes szabadtéri koncertsorozat kitalálója és főszervezője.

A mai műsor első vendége Szabó T. Anna, költő, író, műfordító volt, akit az immár elmaradhatatlan Klasszikusok újratöltve rovatunkba hívtunk meg. Különösen kedves szerző életművét választotta a mai beszélgetés témájának, ugyanis Dsida Jenő költészetéről beszélgettünk, arról, hogy milyen hatással van a költészetére és miért ajánlja újraolvasásra.

Ezt követően dr. Fellegi Borbála, resztoratív mediátor, facilitátor érkezett hozzánk. A szakembertől megkérdeztük, hogy ez a titulus, mit is jelent pontosan. Az alkalom, pedig nem más, mint, hogy bemutatták Az arcuk mindig előttem lesz című francia filmet, amely a bűnelkövetők és az áldozatok személyes találkozásán alapuló módszert szemlélteti a filmes sűrítés erejével.  

A folytatásban Zubornyák Zoltán, színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színház- és moziigazgató, tanár és művészeti vezető érkezett hozzánk, akivel az újrakezdés örömeiről és bánatairól beszélgettünk. Az ismert művész éppen 13 éve költözött Angliába.

Végül Vaskor Gréta meseterapeutát vártuk a stúdióba, aki immár visszatérő vendégünk. Ezúttal a Gellért-hegy oldalában rendezendő Mesék Éjszakájáról kérdeztük a főszervezőt, ahová minden meseszerető felnőttet és fiatalt várnak.

A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.

Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.

A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.

Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.

Első vendégünk Jász Attila, író, kedves régi barátunk volt, akit az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban láttunk vendégül. Nagyon izgalmas könyveket hozott, J. F. Cooper és Karl May indiános regényeiről beszélgettünk vele, előzetesen annyit, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy épp ezekre a művekre esett a választása.

Ezt követően Szarka Judit, tanár, irodalom- és filmkritikus volt a vendégünk, akivel a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy szomorú sorsáról  beszélgettünk. Arról, hogy milyen fontos is lenne, ha a gyerekeink megtanulhatnák, hogy milyen szemmel nézzenek a film-re, vagy ha tudhatnák mi fán terem a filmtörténet, és hogyan lehet egy filmet elemezni.

A folytatásban is maradtunk a pedagógiánál, és az éneklés erejéről, varázsáról, terápiás hatásáról  beszélgettünk. A stúdióba vártuk Béres Eszter énekesnőt és énektanárt, aki művészetterapeutaként is dolgozik. Célja a valódi hang megtalálása – hogy diákjai képesek legyenek saját magukhoz kapcsolódni. És hogy hogyan? Erről kérdeztük.

Végül Erdős Dénes fiatal fotográfus érkezett a stúdióba, akivel street fotóról, fotóriporteri munkáról és a szoció fotóról is beszélgettünk, abból az alkalomból, hogy a 42. Magyar Sajtófotó díjkiosztóján A lakhatás alapjog című sorozata 1. helyen végzett a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriában.

Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.

Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.

A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?

Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben? 

Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.

Ezt követően Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?

A folytatásban Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészet-terapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészet-terápiás foglalkozások?

Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett jelenleg az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium szervezésével is foglalkozik. Ez most áprilisban lesz, méghozzá egy monarchiabeli dohánygyárban. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkban vendégünk Varga Balázs filmtörténész volt, aki egy igazi klasszikust, Bujtor István egyik legnépszerűbb filmjét ajánlja újra gondolásra, újra nézésre. Terítéken A Pogány Madonna.

Ezt követően Simándi Klára és Tossou Edgard Marcel érkeztek hozzánk, akik egy egészen különleges társaságról, a Tarka Klubról meséltek. Hogyan jött létre egykor az afrikai származású örökbefogadott gyerekek csapata, avagy klubja, és mi van velük ma?

A San Sebastian-i filmfesztivál történetében előszőr nyert fődíjat női rendező. Tegnap óta vetítik a mozik a Végtelen rozsmezőket, Jaione Camborda nagydíjas alkotását, erről beszélgettünk Mesterházy Lili filmkritikussal, a Revizor munkatársával.

Végül a MexBalaton szervezőit, ötletgazdáit vártuk a stúdióba. Céljuk, hogy 30 mozgásában korlátozott gyerekkel és kísérőikkel, megkerüljék a Balatont. Szűcs István és Krasznai Szilárd mesélt erről, az immár 120 éves múltra visszatekintő Mozgásjavító iskola tanárai.

Közeledik a magyar film napja, ami idén összekapcsolódik a magyar animáció 110 éves születésnapjával. Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idestova 50 éves, Hugó, a víziló rejtelmeit idéztük fel.

Ezt követően Jankó Judit, művészeti író érkezett hozzánk, aki évek óta visszatérő vendége a világ egyik, ha nem A legrangosabb művészeti seregszemléjének, a Velencei Biennálénak. Most is ott volt a jubileumi, 60. biennálé megnyitóján, útiélményeiről, a magyar pavilonról és a központi kiállítás érdekességeiről is kérdeztük.

A folytatásban Dezsényi Péter kertészmérnököt vártuk a stúdióba, akivel a Villányi úton található Budai Arborétum felújításáról beszélgettünk. Nemrég indították el az Otthonunk az Arbor mozgalmat, a terveikről, ötleteikről kérdeztük a főszervezőt.  

Talán nem túlzás azt mondani, hogy alig van olyan ember az országban, akinek ne lenne valamilyen személyes története az egykori Ikarusz buszokról. Kiss Dániel Áront, a Volánbusz Nosztalgia vezetőjét, egyben a régi autók és buszok szerelmesét kérdeztük erről.