A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést.

A pandémia miatt kicsit késve, 2020. júniusában kezdődött el az AtlantECO elnevezésű, 11 millió euró költségvetésű, nemzetközi projekt, melynek keretein belül az Atlanti-óceánból származó, óriási mennyiségű genomikai adatot rendszerökológiai modellekbe foglalják a 13 országból összeverbuválódott kutatók. A tengernyi adat feldolgozása során különös hangsúlyt kap a mikrobiom, a mikroműanyagok, a savasodás és a hálózatelemzés.

Magyar kutatók közel 1000 békafaj viselkedési szokásait elemezték a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban megjelent cikkükben. A Dr. Vági Balázs (Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani Tanszék) és Dr. Végvári Zsolt (az Ökológiai Kutatóközpont egyik intézetigazgatója) első szerzőségével és Székely Tamás professzor (Debreceni Egyetem és University of Bath) közreműködésével nemrég megjelent publikációban a békák utódgondozásának és szaporodási rendszereinek sokszínűségét vizsgálták, kitérve ebben az éghajlat szerepére is.

2020 áprilisában az Európai Macskaegészségügyi Tanácsadó Testület (ABCD - Advisory Board on Cat Diseases) új irányelveket adott ki a COVID-19 kórokozója és a macskák kapcsolatáról. Dr. Szilasi Anna, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanársegédjével beszélgettünk.

Az idei szárazság nem csak a mezőgazdaságot sújtja, veszélyezteti a vizes élőhelyeket is. Bár ezekre az ember sokszor veszélyesebb, mint a legnagyobb aszály.

Legutóbbi adásunkban folytattuk a beszélgetést Dr. Sátori Ágnessel állatorvossal, viselkedés-terapeutával a kutyák szeparációs szorongásáról.

Az elmúlt időszak egy valamire mindenképpen jó volt, ha az ember kutyatulajdonos: a kutyáknak aranyélete volt. De mi lesz velük, ha az élet teljesen visszaáll a rendes kerékvágásba? Ha a kutyánk eleve szeparációs szorongással küzdött, és nem kezdjük meg időben a felkészítését arra, hogy újból több órára egyedül marad, súlyosbodhatnak a tünetei.

Legutóbbi adásunkban virtuális kirándulásra indultunk a Bakony-Balaton Geoparkba, ahol nemcsak a gazdag flórát és faunát élvezhetjük, de a geológiai értékeket is. Ha természetvédelemre gondolunk, elsősorban előbbi két területre koncentrálunk, de a földtani örökségünk, az “élettelen természet” ugyanolyan fontos, védelmének is ugyanolyan kiemelt helyet kell kapnia. Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network, EGN). A szervezet alapvető célja a geológiai változatosság (geodiverzitás) védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása, illetve a geoparkok fenntartható gazdasági fejlődésének támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A Bakony-Balaton Geopark 2012. szeptember 20. óta tagja az Európai Geopark Hálózatnak.

A denevérek többnyire barlangokban laknak, de vannak olyan fajok, amelyek településekhez kötődnek, például egyházi épületekhez, vagy éppen redőnyszekrényekbe költöznek be. 

Március 16-án bezárta a kapuit a Szegedi Vadaspark, de az állatkert élete nem állt meg. Szinte folyamatosan új állatok születéséről tudnának beszámolni.

Hogyan érinti az állatmenhelyeket a koronavírus-járvány? Milyen kilátásaik vannak a vírus utánra? Hogyan segíthetünk egyénileg a legtöbbet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ legutóbbi adásunkban.

A klímaváltozással sok állat elveszíti élőhelyét, aminek következménye, hogy kihalnak fajok. A görög karsztviperát is fenyegeti ez a veszély - tudtuk meg Mizsei Edvárd herpetológustól.

Hogyan lettek a háziállatok? Ez volt a legutóbbi Állatbarát első témája - Pongrácz Péter etológussal beszélgettünk.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében két kísérlet is zajlik, amiben különböző erdészeti beavatkozások hatását vizsgálják. A 2014-ben elkezdett Pilis Üzemmód kísérletben a hagyományos vágásos gazdálkodás elemeit (vágásterület, hagyásfacsoport, egyenletes bontás) és a jelenleg bevezetés alatt álló örökerdő gazdálkodás elemeit (lékvágás) hasonlítják össze. A 2018-ban indított Pilis Lék kísérlet az örökerdő gazdálkodás során alkalmazott különböző méretű és alakú lékek hatásaival foglalkozik.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizenhetedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását.

Az Állatbarátban több faültető programnak jártunk utána, illetve arról is beszélgettünk szakértőkkel, milyen szabályokat tartsunk be az erdőben a vadállománnyal kapcsolatban.