A tudomány mai állása szerint egyáltalán nem egészséges a túlzott húsfogyasztás. Erről kérdezte Bódy Gergő vendégét, Shenker-Horváth Kinga dietetikust.

Szülőként hogyan dicsérjünk és bátorítsunk úgy, hogy közben ne váljon a gyerekből egy elkényeztetett kis akarnok?

A kormány főispános törvényjavaslata nyomán Wessely Anna szociológus segítségével tekintettük át, hogy a és a két világháború között milyen megszólítások voltak.

Nem sok esélye volt a nőknek a történelem során, hogy a férfiak uralta társadalmakban magasra jussanak. Néhányuknak azért sikerült. Hogyan? Kopcsik István tanárral beszélgettünk.

Kerüljük a szélsőségeket, amikor telefonunk akkumulátoráról gondolkodunk!

Igen. De amúgy is, gondoljunk bele, ragadozó állatok, ráadásul a csokievés nem is okoz nekik különösebb örömet, és még fogat sem tudnak mosni. Ne csokival etessük őket!

A vérplazmaadásról már sokan hallottak, vagy a fővárosban közlekedve látták is a plazmaadást népszerűsítő plakátokat, azt esetleg már kevesebben tudják, hogy ez mi is pontosan, mire jó és miért érdemes vérplazmát adni. A kérdések megválaszolásában Baranyai József biológus volt segítségünkre.

Milyen elemektől függhet az egyre inkább az elektronikai eszközök használatára épülő életmódunk? Állandó szakértőnkkel, Szokolai Tibor fizikatanárral beszélgettünk.

Zsolt Péter szociológussal, médiaelemezővel beszélgettünk arról, mikor érhet véget a hamis információk közlőinek virágkora, és milyen jövője lehet az etikus sajtónak.

Az egymásra odafigyelésről, a meghallgatás fontosságáról mesélt a Vitakultúra Egyesület két vezetője, Somogyi Beáta és Rózsa Dániel kommunikációs szakértő.

Korog, morog, megfájdul, kitágul – ez az a téma, ami mindenkit érint, csak nem mindenki beszél róla. Baranyai József biológiatanár válaszolt gyomros kérdéseinkre.

A nagysikerű Avatar című film óta terjedt el a gondolat, hogy a természetben léteznek anyafák, amelyek egy adott területen „családanyai feladatot látnak el”. Vajon tényleg így van? Hajdu Zsanett biológus, gyógynövényszakértő mesélt erről.

Vulkánkitörés törte meg az izlandi csendet március 19-én este a fővárostól, Reykjavíktól délnyugati irányban 30 kilométerre található Reykjanes félszigeten lévő Fagradalsfjall nevű hegyen. A XII. század óta a vulkán nem volt aktív. Vizy Zsolt földrajztanárral, a Földrajzanárok Egyesületének elnökével beszélgettünk a különleges természeti eseményről.

A lakosság egy része szenved tőle, van aki tud róla, van, aki csak sejti, hogy szervezete nem képes a laktóz lebontására. Bárdos Györggyel, a Laktóz Érzékenyek Társasága betegegyesület volt főtitkárával beszélgettünk a laktózérzékenység rejtelmeiről. 

Már biztosan sokakban felmerült a kérdés, hogy egy-egy átbulizott éjszaka után hány agysejtjük bánta a dolgot. Agykutatót kérdeztünk a témáról.

A Hold mindig is foglalkoztatta az emberiséget, sokáig akadtak olyanok, akik azt hitték, hogy élet van a "sötét oldalán" (valójában csak túlsó, "ismeretlen" oldala van), de az űrhajózás korára már minden kétséget kizáróan kiderült, hogy ez csak fantázia. A Hold felszínéről, jellegzetességeiről és a vele kapcsolatos hiedelmekről mesélt Szilassi Péter földrajztanár, a Magyar Földrajzi Társaság tagja.