Miért adjunk vérplazmát?
27/01/2022 07:18
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
A vérplazmaadásról már sokan hallottak, vagy a fővárosban közlekedve látták is a plazmaadást népszerűsítő plakátokat, azt esetleg már kevesebben tudják, hogy ez mi is pontosan, mire jó és miért érdemes vérplazmát adni. A kérdések megválaszolásában Baranyai József biológus volt segítségünkre.
A vér alapvetően két részből áll, alakos elemekből: a vörösvértest az oxigénszállításban, a fehérvérsejt az immunitásban, a vérlemezke pedig a véralvadásban játszik fontos szerepet. A másik alakos elemektől mentes vérösszetevő pedig a vérplazma.
Az alakos elemek körülbelül a vér 44 százalékát, a vérplazma pedig a maradék 56 százalékot teszik ki. A vérplazma mintegy 90 százaléka víz, a maradék mennyiség pedig az, ami lényeges és ami miatt nap mint nap látjuk a plazmaadásra felszólító plakátokat – mondta el Baranyai József.
A vérplazma nagyjából 10 százaléka elsősorban fehérjékből áll, amelyek olyan emberek életét menthetik meg, akiknek a szervezete nem tudja magától előállítani azokat, például a hemofiliás, azaz vérzékenységben szenvedő emberekét. Nekik ezért bizonyos időközökként el kell járniuk olyan egészségügyi központokba, ahol transzfúzióval pótolják számukra a véralvadáshoz szükséges fehérjéket, ugyanis ha nem kapják meg, akkor elvéreznek. Ma Magyarországon több ezer ilyen ember van, és egyetlen beteg is rendkívül sok vérplazmát kap, ezért állandóan szükség van a begyűjtésére. De olyan immunhiányos betegek is vannak, akiknek a vérplazma-fehérjében lévő ellenanyagok, immunanyagok menthetik meg az életüket. Tehát ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak a véralvadásban, az immunfolyamatokban. És olyan fehérjék is vannak a vérplazmában, amelyeknek a víz megtartásában van nagyon fontos szerepük. A kívülről kapott vérplazma tehát a vérzékenyek, az immunbetegek, de az égési sérültek életének megmentésében is kulcsfontosságú.
Véradáskor a véradók alakos elemeket is „adnak”, viszont amikor valaki kimondottan vérplazmát ad, akkor csak az alakos elemektől menetes részt veszik le tőle.
A vér szétválasztására többféle eljárás létezik, a legegyszerűbb, amely azt használja ki, hogy az alakos elemek nehezebbek, mint a vérplazma, az elkülönítést egy centrifugálási eljárással is meg tudják oldani. Egy kémcsőbe téve a centrifugálás után felül marad a vérplazma, alulra süllyednek az alakos elemek; ezek színükben is eltérnek: a vér hemoglobin festékanyagának köszönhetően piros, a vérplazma pedig ennek hiányában sárgás színű – fejtette ki a biológus.
Bárki nem adhat, de ha igen, akkor két-három naponta is
Fontos tudni, hogy bárki nem adhat vérplazmát, ehhez 18 és 60 év közöttinek kell lenni, és a minimum 50 kilogrammos testsúly is a feltétele, valamint nagyon fontos a megfelelő zsírsavszint is. Mielőtt a vérplazmát levennék, a donor előzetes vérmintáján ellenőrzik a szakemberek alapos laborvizsgálatoknak során, hogy nem fertőzött-e, nincsenek-e benne káros anyagok.
Vérplazmát a sima véradással ellentétben (az alakos vérelemek hosszabb idő alatt termelődnek újra) két-három naponta is lehet adni, mert a vérnek ez az összetevője már ennyi idő alatt újratermelődik, és így testünkben helyreáll az egyensúly – jegyezte meg Baranyai József.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. január 25., kedd 10:05
