„A jelenlegi helyzetben az etikus médiának ki kell tartania”
17/01/2022 14:35
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
Felhígult médiaszakma, bloggerek, influenszerek „véleménycunamija”, álhírek sokasága, amivel nap mint nap meg kell küzdenie a hiteles információkra vágyó közönségnek. Zsolt Péter szociológussal, médiaelemezővel beszélgettünk arról, mikor érhet véget a hamis információk közlőinek virágkora, és milyen jövője lehet az etikus sajtónak.
Az írott médiaszakma jelenleg kétfelé válik, méghozzá internetes és professzionális újságírásra és ezek most harcban állnak az emberek figyelméért. Az internetes világ hátulütője, hogy szabályozatlan, szinte bárki leírhat bármit, és sokan azt készpénznek is veszik, főként azok, akik az átlagosnál több médiatartalmat fogyasztanak – mondta Zsolt Péter.
A szociológus szerint a legsúlyosabb húzóerő a hitelesség, amit jelen pillanatban sokkal inkább képviselnek bizonyos személyek, mint intézmények, ez pedig egy furcsa eltolódás a sajtótörténetben. Amikor még Kossuth vagy Széchenyi megírt valamit, akkor az ő nevük adta a hitelességet. A médiafejlődés során később már inkább a szerkesztőség volt a hitelesség forrása, amely a nevét adta a tartalmakhoz, tehát kevésbé lett lényeges a szerző személye. Majd történt egyfajta visszafordulás a bloggerek, influenszerek megjelenésével, ám az igazán jó anyagok előállításához egy szervezet működésére van szükség, ezek pedig leginkább a szerkesztőségek lehetnek.
Nem vagyunk genetikailag védettek a ránk zúduló, gyakran félrevivő, hamis médiatartalmak negatív hatásai ellen – mondta a szociológus, aki úgy látja, jelenleg a hiteltelen, megtévesztő információkkal szembeni védelmet tekintve a hullámvölgy alján vagyunk, de ez nem tarthat örökké, idővel egyénileg és intézményesen is kialakul a védelem. Az etikus médiának tehát ki kell tartania, világítótoronnyá, példaadóvá kell válnia, és szépen lassan vissza kell csábítania azokat az embereket, akiket jelenleg az ösztöneik más irányba visznek. Bár ez egy optimista verzió – jegyezte meg Zsolt Péter.
Az evolúcióelméletben a másik, rossz irányt túlszaladásnak nevezzük: nem tudunk ellenállni a közösségi média „véleménycunamijának”, de ez nem jelenti azt, hogy az emberiség elkárhozozz volna, hiszen azért megjelenik a személyes védekezés. A kutatások alapján az úgynevezett elitnél ez mindig előbb történik, és onnan terjed tovább. Nézzük meg például, hogy akik valóságshow-t gyártanak, azok nem hagyják, hogy saját gyerekeik azokat nézzék, vagy a szilíciumvölgyi cégek vezetői sem adnak gyermekeik kezébe mobiltelefont.
Jelenleg morális pánikban vagyunk, azt hisszük, hogy erkölcsileg összeomlott a világ, pedig ez nem így van, annak ellenére, hogy a média valóban torzítja a valóságról alkotott képünket. Akik több médiát fogyasztanak, azok bizonyítottan pesszimistábbak: bár lehet, hogy még nem láttak soha színes bőrű embert, meleget vagy focidrukkert, sokszor elhiszik, hogy minden esetben tényleg úgy viselkednek, olyanok, ahogyan azt a média bemutatta nekik.
Zsolt Péter szerint idehaza kétfajta tömegkommunikációhoz szoktunk hozzá. Az egyik a propaganda, például a polgármester által uralt helyi médiumban csak sikerekről tájékoztatnak, és nincsenek konfliktusok, a másik véglet az országos médiumok hatalma, ahol pedig folyamatosan a problémákat említik, hol egyik, hol másik oldalról. Ismertek a torzítások, a szakemberek pedig keresik a megoldásokat – jegyezte meg, és jó példaként a holland De Correspondent című újságot említette. A lap újságírói teljesen új médiaetikai megközelítéssel dolgoznak, céljuk az, hogy ne csak a problémát, de annak kezelését, megoldását is bemutassák.
Amennyiben a hagyományos, etikus média jó példát mutat, visszanyerheti az emberek bizalmát, ebben az esetben pedig a két oldal közül ő fog győzni – tette hozzá Zsolt Péter.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022 január 11., kedd 10.05
