Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A jóslás nagyon bonyolult dolog – Neuman Gábor jegyzete
9/12/2023 15:04
| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni.
Mostanában egyre többször hivatkoznak a médiában arra a mondásra, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”.
Van, aki Woody Allennek nyilvánítja a keletkezését, van, aki Sir Winston Churchillt nevezi meg a mondás forrásaként, illetve van, aki szerint Orbán Viktornak tulajdonítható ez a hihetetlen nagy bölcsesség. Egyiküknek sincs igaza, mert dokumentáltan ezt a Nobel-díjas fizikus, Niels Bohr mondta. Miért? Mert többek között a kvantummechanikával is foglalkozott, szívesen gondolt az elkülönült atompályákra úgy, mint Kierkegaard „stádiumainak” analógiáira, amiket csak „a hit irracionális bakugrásai” kapcsolnak össze. Ehhez szorosan kapcsolódik az az állítása, hogy az elektron sosincs „köztes” helyzetben: vagy az egyik pályán van, vagy a másikon, de, hogy melyiken, azt nem lehet előre tudni. Erre mondta Bohr azt, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”. Vagyis, nem arra gondolt, mikor ezt mondta, amire mi gondolunk, amikor ezt halljuk.
Mert mire gondolunk mi, amikor a jóslásról és a jövőről gondolkodunk? Például arra, hogy mi lesz velünk, ha kilépünk az Unióból? Ez most jóslás? Aligha, hiszen a jelenlegi magyar adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánkat kiebrudalják az Unióból. Vagyis ez csak következtetés. De úgy tűnik, megállíthatatlan dolog, mint az elektronok, amelyek sosincsenek köztes helyzetben. De például van olyan, nem fizikai törvényszerűség, mint a Nemzeti Konzultáció, amellyel kapcsolatban nem helytálló a jóslás fogalma, mert már jó előre megvan az eredmény, holott még ki se töltötték a delikvensek. Vagyis bármi történhet, a megkérdezettek 90 plusz százaléka úgy szavazott, hogy! Erre a műveletre maga Rogán professzor a biztosíték. És ebben a fideszesek nem ismernek viccet. Ezt jó előre kiszámolják. Aztán itt lesznek a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választások június 9-én. Azt meg lehet jósolni, hogy megtörténnek-e a voksolások, vagy nem. Nagy valószínűséggel megtörténnek majd. Azt is meg lehet jósolni, hogy a Fidesz tarolni fog? Talán meg, de még sokan hisznek az ellenkezőjében. És azt, hogy az ellenzéki pártok bírják-e majd a gyűrődést, lásd 260 milliós bírság, vagy 3 és valamennyi milliárd, ami majd lenullázza az ellenzéki pártokat, meg a folyamatos egyeztetéstelenség, meg a tehetetlenség, megtehetik a hatásukat, lenullázhatják a nem fideszes politikai erőket.
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni. Vajon sikerül-e neki? Hát a jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőre vonatkozik.
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 9-i adásában hangzott el.
