Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
A jóslás nagyon bonyolult dolog – Neuman Gábor jegyzete
9/12/2023 15:04
| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni.
Mostanában egyre többször hivatkoznak a médiában arra a mondásra, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”.
Van, aki Woody Allennek nyilvánítja a keletkezését, van, aki Sir Winston Churchillt nevezi meg a mondás forrásaként, illetve van, aki szerint Orbán Viktornak tulajdonítható ez a hihetetlen nagy bölcsesség. Egyiküknek sincs igaza, mert dokumentáltan ezt a Nobel-díjas fizikus, Niels Bohr mondta. Miért? Mert többek között a kvantummechanikával is foglalkozott, szívesen gondolt az elkülönült atompályákra úgy, mint Kierkegaard „stádiumainak” analógiáira, amiket csak „a hit irracionális bakugrásai” kapcsolnak össze. Ehhez szorosan kapcsolódik az az állítása, hogy az elektron sosincs „köztes” helyzetben: vagy az egyik pályán van, vagy a másikon, de, hogy melyiken, azt nem lehet előre tudni. Erre mondta Bohr azt, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”. Vagyis, nem arra gondolt, mikor ezt mondta, amire mi gondolunk, amikor ezt halljuk.
Mert mire gondolunk mi, amikor a jóslásról és a jövőről gondolkodunk? Például arra, hogy mi lesz velünk, ha kilépünk az Unióból? Ez most jóslás? Aligha, hiszen a jelenlegi magyar adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánkat kiebrudalják az Unióból. Vagyis ez csak következtetés. De úgy tűnik, megállíthatatlan dolog, mint az elektronok, amelyek sosincsenek köztes helyzetben. De például van olyan, nem fizikai törvényszerűség, mint a Nemzeti Konzultáció, amellyel kapcsolatban nem helytálló a jóslás fogalma, mert már jó előre megvan az eredmény, holott még ki se töltötték a delikvensek. Vagyis bármi történhet, a megkérdezettek 90 plusz százaléka úgy szavazott, hogy! Erre a műveletre maga Rogán professzor a biztosíték. És ebben a fideszesek nem ismernek viccet. Ezt jó előre kiszámolják. Aztán itt lesznek a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választások június 9-én. Azt meg lehet jósolni, hogy megtörténnek-e a voksolások, vagy nem. Nagy valószínűséggel megtörténnek majd. Azt is meg lehet jósolni, hogy a Fidesz tarolni fog? Talán meg, de még sokan hisznek az ellenkezőjében. És azt, hogy az ellenzéki pártok bírják-e majd a gyűrődést, lásd 260 milliós bírság, vagy 3 és valamennyi milliárd, ami majd lenullázza az ellenzéki pártokat, meg a folyamatos egyeztetéstelenség, meg a tehetetlenség, megtehetik a hatásukat, lenullázhatják a nem fideszes politikai erőket.
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni. Vajon sikerül-e neki? Hát a jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőre vonatkozik.
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 9-i adásában hangzott el.
