Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
A nagy pénztárca – Rózsa Péter jegyzete
1/05/2024 18:04
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Az utóbbi öt évben a magyar kormány egyetlen javaslatot, ötletet – tehát nem kötelező előírásról van szó – vagy éppen ajánlatot sem fogadott el, ami az Európai Uniótól érkezett. Az utóbbi öt évben Magyarországon az életszínvonal az EU-s átlaghoz képest olyannyira visszaesett, hogy ma hátulról a második legrosszabb helyen állunk. Az utóbbi öt évben tovább csökkent az oktatásra és az egészségügyre fordított pénz az uniós átlaghoz képest. Az utóbbi öt évben újra emelkedni kezdett a tartósan külföldre költözők száma. Az utóbbi öt év két legnagyobb kormányzati hazugsága pedig az, hogy az inflációt Brüsszel okozta, és hogy mi már kevesebbet kapunk az EU kasszájából, miközben többet fizetünk be oda. Ennek ellenére – teszem hozzá, hála Istennek – a lakosság többsége továbbra is uniópárti, ha kissé csökken is a szövetségbe vetett bizalom. Vagyis a többség még nem hülyült el teljesen, és nem hisz ezeknek a hazugságoknak. Ha csak a pénzről van szó, hiszen sokaknak csak ez a fontos.
Éppen ez az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét. Ez a hazudozás már önmagában zavarossá teszi a szövetségről való gondolkodást, ugyanakkor olyan légkört teremt, hogy emiatt lehetetlen az Európai Unióról értelmes közbeszédet folytatni. Ha az Orbán-kormány retorikáját nézem, és nem mérnék a közvélemény-kutatók rendszeresen az EU valódi támogatottságát, elfogadottságát a lakosság körében, akkor kész csoda, hogy még egyáltalán bent vagyunk. Ha a népbutító reklámokat és nemzeti konzultációnak nevezett cirkuszt nézem, már nincs is EU. Mintha már túl lennénk a Huxiton, oszt annyi.
Mi következik ebből? Ebből egyenesen következik, hogy ma, a belépésünk huszadik évfordulóján csak a magyar kormány nem tart megemlékezést, nem ünnepel, hanem hallgat. Persze, mint minden válsághelyzetben, a hallgatás maga a valódi beszéd, vagyis, akinek vaj van a fején, nem megy a napra. Úgyhogy kedves Klubrádió-hallgatók, akik ma, a kevés napsütés ellenére akár csak egy percre is megemlékeztek a csatlakozás pillanatáról, ezzel is húztak egyet azon a képzeletbeli hajókötélen, ami Európa kikötőjéhez rögzít bennünket. És azt se feledjék, hogy a parton nem csak kassza van, hanem szabad, kellemes környezet is, ami a jóléthez legalább annyira fontos, mint a pénz.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. május elsejei adásában hangzott el.
