Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
A szabad szó szentélye – Hardy Mihály jegyzete
2/09/2024 18:03
| Szerző: Hardy Mihály
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Mennyivel jobb lesz, ha még az emléke is eltűnik a Magyar Rádiónak, jobb lesz ott a katolikus egyetemnek pazar kampuszt építeni, a hit ereje azért mégiscsak fontosabb a józan észnél, nem igaz?!
Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában az …erőszakról. Nekem ez ma délelőtt akkor jutott eszembe, amikor megnéztem a videót az ex-Magyar Rádió épülete körül történt incidensről. Aki esetleg nem értesült volna: a Momentum aktivistái tiltakoztak ma reggel a Magyar Rádió épületeinek elbontása ellen, amikor egy, a munkaterületre tartó kamion közéjük hajtott. A képeket elnézve, aligha lehet véletlen figyelmetlenségről beszélni, hiszen a tiltakozók többször is a sofőr tudomására hozták, hogy ez egy polgári engedetlenségi akció, ő meg csak nyomta tovább a gázpedált. Kevesen múlott, hogy nem lett a dologból tragédia.
A Magyar Rádió eltüntetése a Föld színéről jelképes erejű. 1956. október 23-án este a tömeg nem véletlenül éppen a rádió épületét ostromolta meg, hiszen akkoriban még a rádió volt a legfontosabb tájékoztatási eszköz. Az sem véletlen, hogy a nyolcvanas évek második felére éppen a Magyar Rádió volt az a szakmai műhely, ahol elkezdték komolyan feszegetni a diktatúra határait, ahol megindult a gondolkodás arról, hogy mégis, miféle Magyarországot kellene építeni a kádári gulyáskommunizmus romjain. A Bródy Sándor utca 5-7., az udvarán található Pagoda valóban a szabad szellem szentélye volt abban a korban.
Ahogy az sem volt véletlen, hogy 1994 tavaszán a vesztét érző jobboldali hatalom éppen 129 rádiós, meg néhány Egyenleg-es tévés kirúgásával, a hatalom brutális erejével akarta meghódítani azt, amit sem pénzzel, sem zsarolással, sem árulókkal nem tudott megszerezni. Emlékszem a szolidaritási tüntetésre a Pollack Mihály téri épület előtt. Akkor még ezrek töltötték meg a placcot, mert akkor még fontos volt a szabad szó, a független rádiózás. A kirúgottak között volt számos mostani klubrádiós kollégám, akik a mai napig is közmegelégedésre rádióznak, de ki emlékszik még Csúcs László rádiós alelnökre, Nahlik Gáborra a tévéből és a többiekre, akik a hentesmunkát akkoriban elvégezték. Azóta tudjuk a hasonlatot a verebekről, meg arról, amit a lovak hagynak maguk után az utakon…
Mennyivel jobb lesz, ha még az emléke is eltűnik a Magyar Rádiónak, jobb lesz ott a katolikus egyetemnek pazar kampuszt építeni, a hit ereje azért mégiscsak fontosabb a józan észnél, nem igaz?!
Hanem a szabad szót, a szabad gondolatot mégsem lehet elhallgattatni, talán nem veszik öndicséretnek, ha ki merem mondani, hogy a Klubrádió viszi tovább azt a sokszínű, bátor és kritikus hangvételt, amit az egykori Magyar Rádió megtestesített. A hatalom immár tizennégy éve packázik velünk, mert nem képesek elviselni, hogy valahol megmaradjon a szabad szó. Erről szólt a pályázatok megtorpedózása, a Klubrádió karanténba zárása, a frekvencia elvétele és újabban a hacker-támadások. Mi azonban akkor is tovább szólunk mindenütt, ahol tudunk. Ha máshol nem, hát a kedves hallgató vasalóján…
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. szeptember 2-i adásában hangzott el.
