„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Az egymilió dolláros kérdés – Neuman Gábor jegyzete

3/02/2024 15:00

| Szerző: Neuman Gábor

Kiharcoltuk, mondta Orbán, miután aláírta az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatást Brüsszelben. Belebukhat-e ebbe az egész Orbán rendszer? Nem. A nép beéri annyival, hogy egy nagyon előnyös ajánlatot kapott Magyarország, és az meggyőzte Őt arról, hogy vonja vissza a vétóját. Hogy ennek semmi alapja sincsen? Mit számít az. Az igazi kérdés: Mit kezdhet ezzel az ellenzék?

2024. február 03. Hetes Stúdió-részlet (2024.02.03. Neuman Gábor jegyzete)
03:30
00:00

Kiharcoltuk, mondta Orbán, miután aláírta az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatást Brüsszelben. Kemény harc lehetett. Decemberben még megvétózta az Unió előterjesztését ugyanerről, arra hivatkozva, hogy amíg Magyarország nem kapja meg a nekünk járó 22 milliárd eurós uniós pénzeket, amelyek bizonyos okok miatt zárolva vannak, zárójelben: gyermekvédelmi törvény, igazságügyi reformok visszacsinálása, a független bíróság helyreállítása, sajtómonopólium, KESMA, stb., addig nix bólintás.

Aztán jött a Nemzeti Konzultáció, amelynek egyik kérdése az volt, hogy kapjon-e Ukrajna még több uniós támogatást, a mondat így szólt: Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására. A magyarázat pedig így szólt: Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát… a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket… a két válaszlehetőség pedig: Ne fizessünk Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg. A másik: Akkor is fogadjuk el a brüsszeli kérést, ha a nekünk járó pénzt továbbra sem biztosítják. Az eredmény pedig: 1 millió 514 ezren (99,06 százalék) értettek egyet azzal, hogy "ne fizessünk többet Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg".

A nekünk járó pénzek nem érkeztek meg, és nem is kaptunk ígéretet a zárolt pénzek feloldására. Vagyis Orbán úr becsapta a választóit. Mást tett, mint amire a választói kérték, sőt utasították. Mert ugye az nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Konzultációs íveket többnyire a Fidesz szavazói, szimpatizánsai szokták kitölteni, és elküldeni. Vagyis most akkor mi van? Ha következetesek lennének a fideszes szavazók, elcsapnák a hazug miniszterelnöküket, persze ezt nem lehet rögtön megcsinálni, mert állítólag demokrácia van, hanem meg kell várni a 26-os parlamenti választást. De idén is lesznek választások, június 9-én, és azon már érezni kellene az Orbántól elpártolók hatalmas tömegét. Vagy úgy csinálnak a jobboldali érzelmű hazafiak, hogy nem csinálnak semmit, és úgy tesznek, mintha a világon semmi sem történt volna. Sajnos az a gyanúm, hogy ez utóbbi forgatókönyv valósulhat meg. Miért is. Mert Orbánt még külföldön is tisztelik, vagy Orbán megtanította kesztyűbe dudálni a brüsszeli bürokratákat, és csak megtévesztésül szavazta meg az Ukrajnának járó 50 milliárdot, vagy olyan még nem volt, hogy egy amerikai exelnök legyen a barátja egy magyar miniszterelnöknek, vagy Orbán elérte, hogy Magyarországtól függjön az egész kontinens. Nagy ember, mondta egy korosabb hölgy a köztévén, azzal magyarázva, hogy Ő visszaadta nekünk a 13-ik havi nyugdíjat, és egy könnyet morzsolgatott el az ujjaival.

Tanulságképpen el lehet mondani, hogy ebbe az 50 milliárdba belebukhat az egész Orbán rendszer? Nem. Sőt. Meg is erősödhetett. Mert azt mondta a népeknek, hogy egy nagyon előnyös ajánlatot kapott Magyarország, és az meggyőzte Őt arról, hogy vonja vissza a vétóját. Hogy ennek semmi alapja sincsen? Mit számít az. Orbán a mi kutyánk kölyke, és biztos, hogy csak olyan dolgot csinál, ami jó a népének. Mit kezdhet ezzel az ellenzék? Talán ez az egymillió dolláros kérdés…

Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. február 3-i adásában hangzott el.